Hibaüzenet

Notice: unserialize(): Error at offset 22 of 27 bytes in variable_initialize() (line 935 of /var/www/parameter.sk/web/includes/bootstrap.inc).

Emberek, nép, népharag

A Kuciak-gyilkosság évfordulóján tízezrek vonultak ismét utcára Szlovákiában tiltakozásul a... És itt, a három pont után nagyon, de nagyon hosszú felsorolás következhetne. Ám elég úgy összefoglalni, hogy elégedetlenségükben. Az itt a kérdés, látványosan javultak-e a dolgok, mennyi megválaszolatlan kérdés maradt.

Emberek, nép, népharag
Fotó: TASR

A válaszokat lehet relativizálni.

A rendőrség állítólag gőzerővel dolgozik és pár ember előzetesben ül. Nem tiszta azonban a rendőrfőnök-választási módszertan, a speciális ügyész a legjobb szándékkal is minimum csereérett és hát ez egy évforduló. Olyan, amelyen már ünnepelni illene, hogy egy szomorú esemény felnyitotta sokak szemét, s az ország megszabadult azoktól, akik ténykedése közvetlenül és közvetetten hozzájárulhatott a gyilkossághoz.

A válaszokat lehet relativizálni, ám nem tartunk itt. Egyszerűen nem. Történtek változások, viszont a kormány csak átalakult és továbbra is korrupcióval és dilettantizmussal vádolható alakok ülnek benne. Akik pozíciójukból ki tudja, kiket segítenek.

Az utcára vonuló tömeg ezt látja. Látja, hogy a mezőgazdaság továbbra is trágyadomb, s a tetején ülő hölgy bárgyú mosollyal halogat minden gyakorlati lépést. Hogy az iskolaügyben milliméteres a haladás kilométeres helyett, miközben dotációk landolnak kétes cégeknél, és a miniszter asszony szemében a plágium tök rendben van. Látja, hogy a parlament plágiumkapitány-doktora  az ország legnagyobb potenciális ellenségéhez jár hétvégente ki tudja, miről leadni a drótot atyuskának, egyezkedni, ikrázni-vodkázni, tán hadügyi tárca beszerzéseiről lobbizni?, eladni az ország biztonságát, jövőjét?… Miközben a januári élelmiszer-áremelések minimum harmadát a Danko-féle üzletlánc-adó teszi ki. Alkotmánybíróságunk jobbára lebénítva - hívhatjuk ezt alkotmányos válságnak? Relatív?

Lehet persze sorolni jó dolgokat is, a Híd lassacskán igyekszik megvalósítani a programját (ez valakinek tetszhet, valakinek nem). De vajon - kérdés az elnökjelölt Bugár Bélának, ám nem ő, hanem a választók adnak majd választ - arányosak-e ezek a veszteségekkel? Illetve milyen lenne a szitu egy Híd nélküli kormányban?

Ma nem tudhatjuk.

Azt tudhatjuk, hogy a nép elégedetlen. És ebbe már páran belebuktak. Igenis ki kell menni az utcára, amikor ki kell menni az utcára, mert az a demokráciában egy nagyon fontos ellenőrző és jelző mechanizmus. Mondhat bárki bármit, igenis minden zabszem vastagabbnak tűnik a politikusok számára egy-egy tüntetés után.

Szlovákiában 36 ( + külföldön még 22) városban vonult ki a nép, hogy - bocs a pátoszért - emlékezzen a múltra és jelezze, milyen irányt szabna a jövőnek. És ha nem is azonnali radikális változások történnek, de azért egy év alatt - lehet relativizálni - igenis fejek hulltak és csigalassúsággal, viszont mégiscsak megmozdult valami.

Ezzel szemben Magyarországon még mindig bármit megtehet a politika. Lásd: az MTA kinyírása ellen már a fél világ szakmai krémje tiltakozott, mégse áll le a folyamat. De emberek, hogyan is képzelnénk, hogy utcára vonul a nép egy párezres „cég” „államosítása” ellen (még ha az a nemzet elitje is: „valami értelmiségiek…”), ha zokszó nélkül hagyta anno államosítani a magánnyugdíját? A saját pénzét.

Szlovákia népe az utcán - okkal. A magyar embereknek szintén volna okuk. Ott pl. nem az újságírót ölték meg, hanem kis túlzással az újságírást. Ma minimum a kb. ötezernél több akadémiai dolgozó, szerződéses munkatárs, ha családostul kivonulna, láthatnánk egy kisvárosnyi tömeget. Magyar embereket.

Azt el kell ismerni a Fidesznek, a bevezetett terminológiai változtatás (mindenütt embereket mondanak, írnak, nem polgárokat, nem választókat, nem mást) indokolt. Magyar emberek vannak. A magyar nemzet ki van sajátítva, az éppen egybeesik a Fidesz-tagsággal, a nép pedig jelenleg nem üzemel. Vagy már nincs is.

Ez a különbség a két korrupt, züllött ország politikai eredményessége között: Otthon már nincs nép, csak emberek (a liberális egyén szó is törölve, természetesen), itthon az emberek még népként tudnak mutatkozni, ki tudják fejezni közös örömüket, bánatukat, vágyaikat.