1
Illusztráció - Cséfalvay Á. András
Megosztás
Azoknak a szlovákiai településeknek, amelyeknek mostanában járt le a szerződése valamelyik energiaszolgáltatóval, jó mélyre kell nyúlniuk a zsebükbe, hogy felkészüljenek a következő időszakra, mert 2-3-4-szeres áron kapják az új szerződéseket. Rengeteg település került bajba a jelentős áremelkedések miatt, és ugyan rengetegen még bízhatnak abban, hogy jövőre helyreáll minden, de ott lebeg előttük, hogy a történet vége egy még nagyobb pofon is lehet.
„Mi a gázszolgáltatásra ősszel 2 és félszeres áron kaptuk az új szerződést, az áramra, amelyre pedig az év végével jár le a szerződésünk, 4-szeres áron. Ekecs viszonylatában ezt úgy kell elképzelni, hogy eddig kb. 100 ezer eurót költöttünk évente villanyra és gázra, de jövőre már 300 ezret kellene előteremteni rá”
– magyarázta érdeklődésünkre Polák László, a dunaszerdahelyi járásbeli Ekecs polgármestere.
A csallóközi falu is azok közé tartozott, amelyeket félig-meddig a sors szívatott meg azáltal, hogy a gázszolgáltatásra tavasszal lefolytatott közbeszerzést a piacról azóta kivonult Slovak Energy nyerte meg. Ilyen kényszerhelyzetben egy település ahhoz a szolgáltatóhoz kerül, amelynek ezt a szolgáltatást mindenképpen el kell látnia az országban.
A gáz esetében ez a Szlovák Gázművek (SPP), ám egy hónapig, míg a falunak nem volt velük szerződése, kénytelenek voltak 120 €/MWh-s piaci áron vásárolni a gázt. Miután megkötötték a szerződést, ebből lett 63 €/MWh, miközben eddig 25 volt.
Polák László elárulta, hogy emellett volt némi vitájuk is az SPP-vel, mivel szóban kétéves szerződésben maradtak, kétszeres áremelkedéssel, abban a tervezetben viszont, amit végül kézhez kaptak, már két és félszeres ár volt, három évre.
„Próbáltunk tárgyalni, hogy nem ez volt az eredeti egyezség, de süket fülekre találunk. Az SPP még nyugtatgatott is, hogy a 63 € jó ár, mert most már 100-ért kapnánk" – mondta.
Polák László
Közeli falvak ezt megelőzően is gyakran összefogtak, és közösen szerződtek le például a gázszolgáltatóval. „Minél nagyobb csomag kerül közbeszerzés alá, annál kedvezőbb árat lehet kialkudni. Ugyanez a helyzet a szerződések időtartamával. Minél hosszabb időre szól, annál jobb az ár” – figyelmeztetett a polgármester.
Egy egyéves szerződés tehát jóval drágább, mint egy hároméves, jelen helyzetben viszont akár abban is lehet reménykedni, hogy jövő tavaszra lezuhannak az energiaárak, és adott esetben a mostaninál jóval kedvezőbb árat lehetne kialkudni. Fennáll viszont a veszélye, hogy nem így lesz, és a drága rövidtávú szerződést egy még drágább követi.
„Ahogy lejárnak a szerződések, mindenki találkozni fog ezzel a problémával. Ezért próbálunk a Csallóközi Városok és Falvak Társulása nevében a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségéhez (ZMOS) fordulni” – szögezte le Polák.
Előbbi elnöke, Bereczk Oszkár megkeresésünkre azt mondta, hogy nagyon intenzíven foglalkoznak ezzel a helyzettel, mivel ez minden települést érint vagy a közeljövőben érinteni fog.
„A ZMOS elnöke kezdeményezte a parlament gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságának legutóbbi ülésén a kérdés megnyitását, behívatták az URSO (Árszabályozási Hivatal) elnökét is. Van esély a megoldásra” – fogalmazott.
Elárulta, hogy a települések azért vannak ilyen nehéz helyzetben, mivel például a lakosokkal, tehát a háztartásokkal szemben az önkormányzatok nem regulált szubjektumok. „A falvak perifériára kerültek, velük senki nem törődött. A ZMOS felhívta az URSO elnökének figyelmét és a gazdasági minisztérium is kapott egy feladatot, hogy dolgozzanak ki egy törvényjavaslatot a községek számára” – fejtette ki. Arról van szó, hogy valamilyen módon törvényileg módosítanának a települések státuszán, mivel Bereczk szerint a 2900 szlovákiai településből hamarosan akár több száz is csődöt jelenthet.
„Ha ez így marad, be kellene csukni az iskolákat, óvodákat, szociális intézményeket, nem beszélve a bérlakásokról. A bérlakások területével az Állami Lakásfejlesztési Alapon keresztül is foglalkozunk” – szögezte le.
Fotó: Pixabay.com
Érdeklődtünk az ügyben a gazdasági minisztériumnál is, sajtóosztályuktól azt a választ kaptuk, hogy a jövő évre vonatkozóan az URSO-n keresztül 60 millió eurót fordítanak arra, hogy csökkentsék a nagyobb ügyfeleik átalányköltségeit. „Javasoltuk a tarifák több forrásból történő csökkentését is a Környezetvédelmi Alapon (Envirofond) keresztül, amely viszont a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik, és felhasználásáról a pénzügyminisztériummal közösen döntenek” – húzták alá.
Kifejtették, hogy az árammal és a gázzal történő kereskedelem szabad piaci árak mellett történik, és az Európai Bizottság is óva intette a tagállamokat arra vonatkozóan, hogy ennek szabályait megkerüljék. „A regulált ügyfeleket, mint amilyenek a háztartások vagy kisebb cégek, 30 MWh-ig terjedő éves gáz-,vagy 100 MWh-ig terjedő áramfogyasztással, a szabályozás védi. A nem regulált ügyfeleket pedig, mint amilyenek az önkormányzatok is, a jó menedzseri döntések kellene, hogy védjék. Ezek közé tartozott, hogy időben meg kellett vásárolni a kellő energiamennyiséget. Ma viszont már csak az előnyösebb szerződési feltételekben vagy az energiahatékonyság növelésében lehet bízni” – emlékeztetnek.
A minisztérium hozzátette, további konkrét javaslatokon és megoldásokon dolgoznak, amelyek mentőövként szolgálhatnak az önkormányzatok és a közszféra számára, ugyanakkor úgy vélik, hogy tulajdonképpen már kimerítették a lehetőségeiket, és minden további lépés az állam erre a célra fordítható pénzügyi keretein múlik.
„Mindenhol nyugtatnak, hogy ez a piaci helyzet, bele kell törődni, hogy ilyen árak vannak. Az elvárások a községekkel szemben viszont nagyon magasak. A falu az utóbbi években energiatakarékossá tette az építményeit, szigeteltünk, ablakokat cseréltünk, ha viszont az árak ilyenek maradnak, a megtakarításaink el is mennek rá. Falunk évente mintegy 150-200 ezer eurós tartalékot tud képezni, amit aztán magára költ. Ez a pénz viszont most az energiára fog elmenni, és talán még nem is lesz elég” – zárta szavait az ekecsi polgármester.
(SzT)