1
Illusztráció (Fotó: TASR)
Megosztás
Leegyszerűsítve persze azt lehetne mondani, hogy olyan, mintha egy-egy kulcsfigura a gyanúsítottak kedvéért minden szalmaszálat megmozgatna, hogy teljen az idő.
Októberben írtunk arról, hogy az előző kormány idején Tibor Gašpar által vezetett rendőrség berkein belül kialakított bűnszervezetet vizsgáló Tisztítótűz-ügy (Očistec) bírósági tárgyalására hosszú idő után kirendelt bíró az Alkotmánybírósághoz fordult egy fejtörést okozó, eldönthetetlen kérdésben. Peter Pulman azt kéri az alkotmányos szervtől, hogy döntsék el, a Speciális Ügyészség, mint szerv, nem lehet-e elfogult ebben az egész nyomozásban.
Ezzel tulajdonképpen talált egy fogást, amivel jó hosszú időre jegelhetik az egészet. Az Alkotmánybíróságnak ugyanis nincs határideje arra vonatkozóan, hogy mikor kell döntenie.
A Speciális Ügyészség, amely az ügyet vizsgálja, ugyanakkor panaszt tett Pulman döntése ellen, és most a Legfelsőbb Bíróságnak is döntenie kell arról, hogy a bíró jogosan fordult az Alkotmánybírósághoz, ellenkező esetben ugyanis vissza kellene vonnia a beadványát, és letárgyalnia az ügyet. Alexandra Važanová, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője közölte, egyelőre nem tűzték ki ennek az időpontját sem.
Nem kedvez viszont a bíróság elekronikus rendszere a gyanúsítottaknak, amely épp egy olyan bíró, Juraj Kliment által vezetett szenátushoz rendelte a döntést, akit Robert Fico és az ügyhöz köthető személyek gyakorlatilag minden nyilvános szereplésükön, de a hírhedt, Nyitra melletti vadászházban is rendszeresen kifogásolnak. Klimenttel szemben leginkább azt hozzák fel elfogultsági tényezőként, hogy a Speciális Ügyészség ügyészének, Ondrej Repának a rokona.
A Tisztítótűz egyik gyanúsítottja Dušan Kováčik volt speciális ügyész is, aki pedig tavaly már sikerrel járt egy Kliment elleni elfogultsági indítvánnyal az Alkotmánybíróságon
Klimenttel szemben azt is kifogásolják, hogy tavaly májuban törvényes, az eljárásban felhasználhatónak nevezte a vadászházban készült felvételeket.
A Legfelsőbb Bíróság vélhetően 2023 elején valamikor döntést hoz, így kiderülhet, hogy Pulmannak tárgyalnia kell-e tovább az ügyet, vagy meg kell várni az Alkotmánybíróságot.
Ha nem rendelik el a tárgyalás folytatását, akkor várni kell. Pulman beadványában az ügyészségről szóló törvény alkotmányosságában kételkedik. Ez közvetve függ össze a Tisztítótűz-üggyel, olyan módon, hogy azt a kezdetektől a Speciális Ügyészség felügyeli, és ugyan a védelem, tehát a gyanúsítottak védői kétségbe vonták a pártatlanságát, nincs mód arra, hogy a Speciális Ügyészséget, mint olyat kizárják. Ezt a Legfőbb Ügyészség sem teheti meg. Maroš Žilinka főügyész csupán knkrét ügyészek elfogulatlanságát vizsgálhatja – ezt egyébként háromszor is megtette ebben az ügyben, de egyszer sem talált kifogást ellenük.
A főügyész viszont nem vizsgálta en block a Speciális Ügyészség mint intézmény függetlenségét, mivel nem is tehette, hiszen a Speciális Ügyészség az egyedüli szerv, amely illetékes felügyelni az ilyen nyomozásokat. Pulman bíró pedig a törvénynek ezt a részét küldte el alkotmánybírósági felülvizsgálatra, eközben a védelem érveit sorakoztatja fel, azt, hogy a Speciális Ügyészséget vezető Daniel Lipšic a Tisztítótűz-ügyben sértettként szerepel és nem elegendő, hogy kimarad ügyészként az eljárásból, mivel az összes többi ügyész a beosztottja a szerven belül.
(SME/parameter)