EP-választás - Enyhén csökkenő néppárti előnyt jeleznek a legfrissebb felmérések

Enyhén csökkent az Európai Néppárt (EPP) előnye az európai parlamenti (EP-) választás kampányában a pénteken közzétett legfrissebb felmérések szerint, de számottevő változásoknak nincs jele a két héttel ezelőtti álláshoz képest.

EP-választás - Enyhén csökkenő néppárti előnyt jeleznek a legfrissebb felmérések
-illusztráció- (Fotó: Pixabay)

A tagállamokban külön-külön készített közvélemény-kutatások EP által összesített eredménye szerint a néppárt 181 mandátumra számíthat a következő ciklusban immár csak 705 tagú képviselőtestületben, míg a második helyezett szociáldemokraták (S&D) 135 mandátum megszerzésére esélyesek.

Tíz nappal ezelőtt 183:135 volt a két nagy párt mandátumainak aránya a felmérések alapján.

Változatlan a prognózis a liberális (ALDE), illetve a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) frakció vonatkozásában, előbbi 75, utóbbi 59 helyre számíthat továbbra is.

Felborult azonban a sorrend a következő három csoport között. A zöldeket már az ötödik helyre mérték, a korábbi 45 helyett 49 mandátummal. A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldalnak (GUE-NGL) 46 helyett 47 helye lehet, a mostani harmadik legnépesebb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) viszont az előzőleg prognosztizált 51 helyett mindössze 46 mandátumra számíthat a brit képviselők Brexit miatti távozása után.

A Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalomnak (EFDD) 43 helyett 39, a függetlenként politizálóknak 10 helyett 8 mandátumot jósol a közvélemény-kutatás.

Az "egyéb" kategóriába 58 után már 66 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, melyik frakcióba fognak beülni, már ha egyáltalán valamelyikbe. Ide tartoznak többek között Emmanuel Macron francia elnök pártjának tagjai is, akik mindazonáltal valószínűleg a liberálisokat fogják erősíteni.

Külön képviselőcsoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. 

A mostani állás szerint számszerűleg egyedül az ALDE és az ENF tud majd növekedni, a többi frakció létszámában és részarányát tekintve is csökkenni fog.

Sok múlik azon, hogy az "egyéb" kategóriába tartozók hova fognak sorolni, de a szakemberek a rendszerkritikus, euroszkeptikus vagy egyenesen EU-ellenes politikai erők erősödésétől tartanak a radikális baloldaltól egészen a jobbszélig. Az egyesek által számukra prognosztizált, s bizonyos ügyek blokkolását lehetővé tévő egyharmad azonban kérdéses, hogy meglesz-e.

Elemzők szerint a jobb- és a balszél erősödése afféle "nagykoalíciós" politizálásra kényszerítheti a centrista pártokat.

A jelenleg még 751 fős parlamentben az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője van.

A február 25-i állást tükröző felmérés szerint a 21 magyar képviselői helyből a Fidesz-KDNP-nek 13, a Jobbiknak három, az MSZP-Párbeszédnek három, a Demokratikus Koalíciónak kettő juthat.

A kormánypártok támogatását 53 százalékra, a Jobbikét 13,3 százalékra, az MSZP-Párbeszéd szövetségét 12,3 százalékra, a Demokratikus Koalícióét 8,3 százalékra, a bejutási küszöb alatt az LMP-ét 4,7 százalékra, a Momentumét 3,7 százalékra, a Mi Hazánk Mozgalomét 2 százalékra, a Magyar Kétfarkú Kutyapártét 1,7 százalékra mérték. 

Magyarországra vonatkozólag a Nézőpont Intézet, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet és a Závecz Research felméréseinek átlaga szerepel.

Az Európai Parlament kéthetente hasonló felmérést fog közzétenni a május végi választásig, amelyen körülbelül 373 millió állampolgár vehet majd részt az Egyesült Királyság kilépése után is bennmaradó 27 tagállamból.

(MTI)