Érdemes ezért? 4: A parlament értelme
Illetve annak hiánya.
Magyarországon folyik az ellenzéki előválasztás kampánya. A legforróbb pontok egyike Zugló, a főváros pesti oldalának egyik legjobb módú része, ahol az átmenet után rendszeresen szdsz-es, azaz hivatalosan is liberális polgármestert választottak. Többek közt itt van olyan „egyéni” (kisvárosnyi) választókerület, ahol igazi csata zajlik, éspedig a szocialista Tóth Csaba és a Momentum színeiben induló Hadházy Ákos között.
Nem visz rá a jóízlés, hogy Tóth Csaba előéletét és közéleti arculatát elemezzem (az eddigieken túl), és különben sem szeretnék túl sokat foglalkozni egyes személyekkel, nem úrias dolog. Ami most izgat, az egy politikai jelenség, és nem tehetek arról, hogy a zuglói szocialista ember szolgáltatott rá tökéletes és hatásos példát.
Pár napja terjedelmes posztot tett föl a Facebookra. Idemásolom az elejét:
„Sajnálatos módon a múlt héten ismét személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt a Mogyoródi út 23. előtti gyalogátkelőhelyen.
Az elmúlt két és fél esztendő során ez a NYOLCADIK ezen a helyszínen.
Zugló parlamenti képviselőjeként szükségesnek érzem a gyalogosok védelmét elősegíteni.”
És a végét:
„Reményeim szerint idén szeptemberben átadásra kerülő okos zebra hozzájárul majd, Zugló lakossága biztonságos közlekedéséhez.”
Namost ha létezik olyan ügy, ami nem a parlamentre és annak képviselőjére tartozik, akkor ilyen az, hogy van-e okos zebra a XIV. kerület, Mogyoródi út 23. előtt, vagy nincs.
Ha létezik tipikus ügy, ami a kerületi önkormányzatra tartozik, akkor ilyen az, hogy van-e okos zebra a XIV. kerület, Mogyoródi út 23. előtt, vagy nincs.
Az egy dolog, hogy a tizenegy éve országgyűlési képviselő – és újabb mandátumra pályázó – Tóth Csaba – ezzel nincs tisztában, vagy nem akar tisztában lenni. Továbbá hogy célszerűnek látja ezzel kampányolni az ország egyik legpolgárosodottabb és pillanatnyilag megbízhatóan ellenzéki érzelmű pontján – úgy lehet ezt értelmezni, hogy Tóth Csaba és támogatói szerint a helyi ellenzéki választópolgárok sem tudják, mire való a parlament, és ez így van jól.
Amúgy erre utal, hogy valaki hasznosnak látta, ha névtelen röplapon ezzel az idézettel próbálja lejáratni Tóth Csaba „áruló” ellenfelét, miszerint „egy képviselőnek nem is az a feladata (…) hogy kijárjon, kibrusztoljon pénzeket a kerületének” (lásd a föntebb belinkelt ÉS-cikket). Hát nem is. Liberális képviseleti demokráciában a parlament nem kisvárosnyi körzetek egyesített lobbiirodája, hanem az egész országra vonatkozó törvények meghozatalának, az országos politika pártvitában való meghatározásának a színhelye.
Helyi ügyekről akkor lehet szó, ha országosan fontosak.
Piszok unalmas és frusztráló, hogy ezt az elemi tényt harmincegy évvel az első valóban demokratikus országgyűlés szabad megválasztása után is hajtogatni kell. Egy meg egy, az kettő. A víz 1013 hPa nyomás alatt 100 Celsius-fokon forr. A parlamentben országos ügyekről tárgyalnak. Már ha demokratikus.
Kiteljesíti a képet, hogy Tóth Csabát tüntetően támogatja – az országos ügyekben párját ritkítóan bátor Hadházyval szemben – Karácsony Gergely főpolgármester, a Fővárosi Önkormányzat feje. Akinek a jelszava: „Csatlakozz a változáshoz.”
Ezek szerint ő sem tudja, mire való a parlament, és mire az önkormányzat.
Sorozatunk alapkérdése, hogy érdemes-e az ellenzéknek belemennie egy nem tisztességes választás saját esélyeit is rontó színjátékaiba. Nos, van olyan veszély, aminek az elhárítása végett igen, érdemes vállalni a kockázatot. De az nem veszély, hanem biztos, hogy olyan emberekkel, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni, mi az a liberális parlamenti demokrácia, Magyarországon nem lesz liberális parlamenti demokrácia. Lehet, hogy a miniszterelnököt nem Orbán Viktornak fogják hívni, és lenyesődnek a legdurvább végletek, de különben marad a nyöglődés meg a döglődés.
A Karácsony Gergely által reklamált változás elmarad. Kiszámíthatatlanul sokáig.
A szerző az Élet és Irodalom (Budapest) rovatvezetője.
