Erdogan típusú találkozások

camera

1

Erdogan típusú találkozások

Fotó: TASR/AP 

Megosztás

Hát, lehet itt, kérem, kígyót, békát mondani az épp dráguló licittárggyá váló Erdogan szabadságjogtipró gyakorlatáról... Sőt, kell is! (Ebben nem értek egyet az óvatoskodó-cinkos Ficoval – lásd a nov. 3-i kormányülésen mondottakat.)

Főleg azelőtt kéne, hogy ha az EU megnyeri a licitet a „kelettel” szemben, s azelőtt, hogy a licit után már szívesen látott (drága vót a lagzi) „erőember” újeurópaiként, sőt Európa megmentőjeként teambuildinget tartana, mondjuk a V4-ek egy festői helyszínén… (Egert nem merném mondani…)

Csakhogy (nem tudom, ez már a csapatépítés része-e, vagy még csak a szélárnyék kihasználása) akad itthon és otthon is jócskán kígyó-béka-célpont. (Lásd ismét az említett ficoi mélységet a szabadságról, jogról…)

A modern Török Köztársaságot (valahogyan mégis) megteremtő nagy Atatürk szarkofágján (jelképesen) taposó kis atatürk-önjelölt olyan példát mutat vagy követ – ez kb. mindegy –, hogy szem nem marad szárazon:

Pityke őrm… Akarom mondani a magyar belügyminiszter – aki még véletlenül sem hasonlít sem külsőleg, sem belsőleg Pityke őrmesterre – olyan törvénymódosítással állt elő, hogy… Hogy Erdogan bánatában bebörtönzi az összes ellenzéki vízipipát, amiért nem neki jutott eszébe ez az ötlet. (Már ha nem neki jutott eszébe, de ebben, sem ellenkezőjében nincs okunk sem kételkedni, sem nem kételkedni… Olyan világ van, nnna…)

A módosítás szerint tartalomszolgáltatókhoz (IS!!!) küldhetne fedésben szaglászni a titkosszolgálat ügynököket, akiket a tartalomszolgáltató fel kellene vegyen egy adott munkakörbe.

Szóval minden egyes portál működtetője, az írott és elektronikus sajtó minden szerkesztősége, minden rádió, tévé, miegymás, minden, ami tartalmat szolgáltat (definiálja, akinek kilenc térde van…) kötelezően foglalkoztasson – ha kérik – egy titkost. Az indoklás leglegebb részét lásd itt kiemelve.

Csak épp azt nem lehet még tudni, hogy ez mire jó, meddig, ki fizeti meg az árát (és itt nem a spicli bérére gondolok), és hogy vajon ez most a demokrácia megmentése végett lett-e javasolva, vagy csak úri passzióból tesztelik a nép reflexeit kis gumikalimpács helyett nagy baromságokkal.

Jut eszembe, az a bizonyos tartalomszolgáltató-spicli nem tudná inkább már a megjelent „tartalmakat” elolvasni? (Mondjuk, én itt nem egy macskatáp konzerv tartalmára gondolok, de mivel az kétségkívül szintén tartalom, amit valaki szolgáltat, megjósolhatatlan mindennek a kimenetele. Olvasásügyileg legalábbis.) Vagy már nem telik fűtésre a központban, ezért osztják le őket melegedni…? Hmm… Vagy csak simán olvasni tan…

A demokrácia intézményrendszerének másik magyar félreértelmezése ugyancsak beszédes. A Fidesz aláírást gyűjt a menekültkvóta ellen. Ennek felelőse a frakcióvezető Kósa Lajos. De vajon kinek adják majd oda azt a sok aláírást? És minek? Mi múlik azon? Én nem tudom, Kósa úr még nem hallott a nemzeti konzultációról? Hát a magyar alkotm… akarom mondani Alaptörvényben nem az van, hogy a nemzettel való konzultáció által döntenek az emberek? Nem? Hanem? Ja, hogy népszavazás…? Á, ugyan, az úgyse szokott összejönni… Sőt elindulni se nagyon, meg izé, nem szentírás az Alaptörvény. Meg a törvény. Úgy általában. Most már.

Vagy szentírás? De nem folytatom, mert a szó jelentéseit követve az állam szekularizált mivoltánál kötnénk ki – de legalábbis az etimológus meg a kádéenpé –, az pedig egyenesen visszavezetne az aktuális ankarai irányba… Mert mostanság szinte minden út oda, Ankarába vezet. Meg persze onnan ide, ha az ottani török, kurd, görög, grúz, örmény stb. polgár szabadon akar élni… Pl. az igazi Európában.

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program