Érsek Árpád: Az elvégzett munkám alapján ítéljenek meg. Csallóközi vagyok, nem fogok budapestiesen beszélni!

2019. december 14. - 09:55 | Belföld

A Híd listavezetőjét, közlekedésügyi miniszterét a kampányról, a Híd listájáról, és az elmúlt négy éves kormányzás eredményeiről és következményeiről kérdeztük.

Érsek Árpád: Az elvégzett munkám alapján ítéljenek meg. Csallóközi vagyok, nem fogok budapestiesen beszélni!
Fotó: TASR

Kedden vonatozás Úszorból Pozsonyba a RegioJettel, szerdán parkoló átadása Bazinban, majd hétfőn szalagátvágás a D1-esen. Ez már a kampány?

Ez nem a kampány. A vonaton való utazás és a parkoló átadása is arra szolgál, hogy az embereket rászoktassuk a tömegközlekedésre. Azokon a településeken, ahol vasúti megálló vagy állomás van, és van a vasútnak telke a megálló mellett, ezen a telken az önkormányzat egyszerű parkolót alakíthat ki. A bazini parkoló más, az 2 millió eurós beruházás, 295 férőhellyel, kamerarendszerrel, lifttel. Azt akarjuk, hogy az emberek szálljanak át autóból vonatra, úgy utazzanak a fővárosba.

És a vonatozás? Az sem kampány?

Erre azért volt szükség, mert hétfőn lezártunk egy újabb, Pozsonyba vezető mellékutat Pozsonypüspöki mellett, és ellenőrizni szerettem volna látni, hogy a vonatok mennyire zsúfoltak. Hatkor a megállóban voltam, 6:05-kor ment egy vonat, azon volt ülőhely Úszoron, majd a 6.19-esre szálltam fel, ezzel jöttem Pozsonyba. A szerelvény nem volt annyira tele, hogy ne lehessen levegőt venni. A most lezárt út a harmadik bejutási lehetőség Pozsonyba a Csallóköz irányából, egy harmadrendű út, de ezt most le kellett zárni az R7/D4 építése miatt. Bízom benne, hogy az emberek megértik, és kibírják, amíg elkészül az új út.

És mikorra készül el az R7-es?

Az R7-es hosszú, csaknem 30 km-es szakaszát valamikor tavasszal átadjuk, ez javítani fogja a Csallóközből való bejutást, de sajnos tavasszal még nem készül el a kereszteződés a Bajkál utca végén, a Kikötői hídnál. Valószínűleg már tavasszal is javulni fog a helyzet, de akkor még nem a végleges megoldást tudják majd használni az autósok. Az említett kereszteződés valamikor jövő ősszel vagy az év végére készül el.

Miért késik a kereszteződés befejezése?

Ez nem késés, a terv szerint jövő ősszel kell elkészülnie, ott, a Slovnaft mellett ugyanis hővezetékeket, optikai kábeleket, magasfeszültségű vezetékeket kell áthelyezni. Ez időbe telik. De az a kereszteződés is elkészül a terv szerint, jövő őszi határidővel.

Nem lett volna egyszerűbb csak az R7-est felépíteni a D4 nélkül?

De biztosan, a Radičová-kormány idején az volt a tervünk. Sajnos a Radicová-kormány másfél évig élt, ezért az a projekt megakadt, majd a Fico-kormány kiegészítette a D4-essel, így sikerült csak újraindítani. A D4-esre is szükség van, csak így bonyolultabb és tovább tart az építkezés.

Akkor Pozsonyig ugyan eljutnak majd gyorsan már tavasszal az autósok, de bejutni a városba ugyanannyi időt vesz majd igénybe?

Én azt kértem az építtetőtől, hogy úgy adják át a pályát, hogy a forgalmat is el tudják vezetni, az autósok ne fussanak bele dugóba a pálya végén. A következő időszakban annyi autópálya-szakasz készül el, mint amire már régen volt példa, és az építés alatt vagy előkészítésben lévő szakaszok is rekordhosszúak. Hamarosan az R7-es mellett az R2-esen is elkészül egy új szakasz, a Krivány-Lónyabánya közti pálya.

A vasútra visszatérve, a Pozsony-Komárom szakasz legnagyobb problémája, hogy teljesen elavult, csak egyvágányú, a sűrű személy- és a teherforgalom nehezen fér el rajta. Ennek a felújítása mikorra várható?

Ez olyan léptékű feladat, mint az autópálya-építés. A megvalósíthatósági terv már készül, ezt követheti a többi dokumentum, terv elkészítése, majd ki kell vásárolni a telkeket a második vágány és a szélesebb védelmi sáv számára. Ez mintegy 500 millió eurós beruházás lesz, hiszen elektrifikálni is kell a vonalat. De ha nem indítottuk volna el, akkor sohasem készül el.

De ez még hosszú évekbe telik. Mikor lehet legkorábban kész?

Legalább 5 év. Meg kell mondani az igazat, maga az előkészítés is hosszú folyamat, hiába lenne most rá pénz. Én bízom benne, hogy erre uniós támogatást is fel tud majd használni az ország.

A komáromi vonal másik, egyelőre látens problémája, hogy a RegioJet szerződése jövőre lejár, és az új üzemeltetőt ki kell választani. Egyesek szerint a pályázatot későn írta ki a minisztérium, amivel az állami vasúttársaságnak kedvezett. Tényleg az a cél, hogy az állami cég nyerjen?

Nincs késés. A vasútvonal liberalizációját egy évvel előre be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, amely ezt kihirdeti. Így nemzetközi cégek is fel tudnak rá készülni. A pályázatra már 5 jelentkezőnk van, akik elvitték a pályázati feltételeket. Most várjuk a pályázataikat, szerintem gond nélkül tartható a határidő, vagyis meg lesz az új üzemeltető, amikorra lejár a RegioJet szerződése. De egyáltalán nem cél az állami vasúttársaság előnyben részesítése, ez egy nyílt versenypályázat.

A kampány azonban már javában folyik, amit mutat az egyre gyakoribb szalagátvágás is. A magyar pártok két listán indulnak, ön a Híd listavezetője. Hogyan értékeli, hogy nem sikerült közös magyar listát állítani?

A tárgyalásokon én nem vettem részt, engem Bugár Béla nem engedett tárgyalni, szerintem én gyorsabban lezártam volna – így vagy úgy. Ugyan elismerem, hogy ez történelmi lehetőség volt, hogy a két nagyobbik magyar párt összefogjon, és ezt követően lehetett volna bővíteni az együttműködést más pártokkal is. De ezt az MKP elutasította, majd jött az újabb tárgyalási kör, amikor öt párt ült le tárgyalni egymással. Itt a tárgyalópartnerek legfőbb követelése az volt, hogy mondjuk ki: a Smerrel nem lépünk koalícióra.

És ezt nem lehetett kimondani?

A Hídnak már korábban is feltétele volt, hogy az OĽaNO-val nem működünk együtt, és szerettük volna, ha ehhez csatlakozik a többi párt is. Vagyis abba belementünk volna, hogy sem a Smerrel, sem az OLaNO-val nem működünk együtt.

De az MKP egyrészt jó viszonyt ápol az OĽaNO-val, legalábbis Nagyszombat megyében, másrészt, ha így folytatnák, lassan elfogynának a lehetséges partnerek.

Én mindig azt mondom, hogy saját párton belül kell dönteni, ne kívülről mondják meg, hogy mit akarunk. A Híd 10 éve parlamenti párt, az MKP 10 éve nem tud bejutni, a többi pedig szinte csak most alakult. Igen, az MKP a régiókban jelen van, de ne ők akarják megmondani, hogy ki elfogadható számunkra.

Végül Bugár az egyik tévéműsorban már kijelentette, hogy a Smerrel nem fognak egyezkedni… Nem egy elszalasztott lehetőség ez?

Azóta sok új információhoz jutottunk a Smerről. Ugyan én nem voltam amellett, hogy mindenáron egyezzünk meg az MKP-val, mert miniszterként csak bírálatot kaptam tőlük. Amíg nem épült az R7-es azért, amikor elkezdett épülni, akkor azért, mert elszlovákosítja a magyarok lakta régiót. Hasonlóan működött a vasúti táblák kétnyelvűsége ügyében is. Ráadásul 6,8 százalékot szereztünk 2016-ban, ennek megfelelő tárgyalási potenciálunk volt.

Viszont Bugár többször kijelentette, hogy ez a jelenlegi a legmegbízhatóbb koalíció, amelyhez eddig szerencséje volt…

Volt több olyan téma, amiben előrelépést tudtunk elérni. Ki gondolta volna az SNS-ről, hogy támogatni tudja a kétnyelvű táblákat, vagy a magyar kisiskolák megmentését.

Ön egyetért Bugárral abban, hogy a Smerrel nem fognak tárgyalni?

A politikában soha nem mond azt, hogy soha. Most úgy látom, hogy nagyon nagy változáson kellene átmennie a Smernek ahhoz, hogy újra együtt tudjunk működni. De az látszik, hogy a párt egyre jobban kettészakad Fico és Pellegrini követőire. Sok politikusuk már távozott. A Smerrel éppen az volt a gond, hogy négy évig teljesen egyedül kormányozhatott, és ezt a korábbi koalíciós partnerünk, az SaS, vagyis Richard Sulík tette lehetővé azzal, hogy megbuktatta a Radičová-kormányt. És a Smer a 2012-es választások után maga kormányozhatott négy évig, ez volt a legnagyobb probléma. Mindent megtehettek, amit csak akartak. Ebből látszik, hogy nem jó az ötös koalíció sem, de nem jó az sem, ha valaki egyedül kormányoz.

De önök vállalták a kormányzást a Smerrel 2016-ban, és maradtak a koalícióban 2018-ban is. Nem lett volna jobb kiszállni a kormányból a Kuciak-gyilkosság után?

Nem a bársonyszékeket féltettük, de jobb lett volna, ha az SNS és a Smer külső támogatással tovább kormányzott volna? Ezzel mit értünk volna el? Elveszett volna az előző két év eredménye is. De én azzal a kérdéssel most nem foglalkozom, hogy kivel fogunk tárgyalni a választások után. Az én feladatom, hogy a párt bejusson a parlamentbe. Azt sem tudjuk, hogy ki fog bejutni a parlamentbe.

Tehát nem bánja, hogy két éve nem léptek ki a kormányból?

Annak csak annyi előnye lett volna, hogy most nem 4 százalékon állunk. De viszont annak látszik az eredménye, amit az elmúlt négy évben a déli régiók kaptak. Ha két éve félbeszakad a kormányzás, ez nem lett volna. Akkor sem, ha előre hozott választások lettek volna, és akkor sem, ha külső támogatással befejezi a Smer és az SNS a ciklust. És mit akartak 2018-ban a tüntetések résztvevői? Mondjon le Fico, Kaliňák és a rendőrfőkapitány. Ez meg is történt, és ez nem a Smer jóindulatán múlott. Ha ők nem távoznak, akkor mi nem támogattuk volna tovább a koalíciót. Emellett rövid időn belül megváltoztattuk az országos rendőrfőkapitány-választást. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy most a rendőrség nyugodtabban dolgozhat.

Térjünk a listára, ahol van egy elég nagy változás a legutóbbi listához képest: négy éve ön „csak” a 9. volt míg most az első. Ez nem csak számbeli előrelépés, hanem minőségi is, listavezetőként teljesen más feladatai vannak, máshogy kell kampányolni, mint akár másodikként. Miért vállalta, hogyan alakult ez így?

Az egyik Brüsszelből hazajött magyar politikusunk szerint a közös listán biztosan nem lehettem volna listavezető, mert nem budapestiesen beszélek magyarul. Engem ne az alapján ítéljenek meg, hogy tisztán vagy nyelvjárásban beszélek-e, hanem az elvégzett munkám alapján. Csallóközi vagyok, nem fogok budapestiesen beszélni. A listavezetői poszt nagy kihívás. De eddig mindig bejutottam a parlamentbe, mindegy hányadik voltam a listán. Hogy miért vagyok első? Mert Bugár Béla nem akart első lenni. Ő meghozta ezt a döntést, és ehhez alkalmazkodni kellett.

Sokan úgy vélik, hogy Bugár második helye csak álca, ő fog irányítani továbbra is.

Akik ismernek, azok tudják, hogy engem nagyon nehéz irányítani. Ha rám esett a választás, és elvállaltam, akkor mindent meg fogok tenni azért, hogy bejuttassam a pártot a parlamentbe. Meg vagyok győződve arról, hogy ha a Híd egész csapata mindent megtesz az eredményért, akkor be fogunk jutni. De ehhez mindenkinek hozzá kell tennie a magáét. Egyszerűbb lett volna listavezetőnek lenni, ha mondjuk 8 százalékon áll a párt. Most, amikor 4 százalék körül mérnek bennünket, sokkal nehezebb lesz.

A bejutás egyik feltétele a jó lista. Az összeállításba volt beleszólása, vagy ez Bugár Béla hatásköre volt pártelnökként?

Én vagyok talán legközelebbi munkatársa, ismerőse és gyerekkori barátja Bugárnak, akivel a legtöbbet egyeztet. Én is elkészítettem egy listát az első húszról, amely majdnem egyezett a véglegessel. Szinte csak az volt az eltérés, hogy figyelembe kellett venni koalíciós partnereink – a MKDSZ és a Šanca – jelöltjeit. Végső soron úgy gondolom, hogy egy listának ütőképesnek kell lennie. A lista második helyezettje Bugár Béla, aki a köztársaságielnök-választáson úgy kapott 70 ezer voksot, hogy mindenki tudta, hogy nincs esélye bejutni a második fordulóba.

Ez nem volt túl fényes eredmény, ennél ért el már jobbat magyar jelölt…

Igen, Bugárnak korábban volt 160 ezres támogatottsága is, de ez egy kicsit elkopott. Viszont a mostani 70 ezerhez ha még 70 ezret hozzáteszünk, akkor az már elég lesz. Olyanok kellenek, akik tudják hozni ezt a szükséges pluszt. Vannak teljesen új jelöltek is a listán, például Ravasz Ábel, Agócs Attila vagy Rigó Konrád, akik biztosan mindent megtesznek, hogy minél több új voksot hozzanak.

Csak hát az első tízben vannak olyan jelöltek is, akik talán inkább taszítják a választókat, gondolok itt például Bastrnák Tiborra vagy Jakab Elemérre, akiknek tavasszal több botrányuk is volt.

A himnusz-botrány szerintem egy túlértékelt ügy volt, sok téves információ megjelent róla. Az eredetileg elfogadott formában is csak azt mondta ki, hogy négy államünnepen nem énekelhető más himnusz csak a szlovák, ha nincs ott hivatalos külföldi delegáció. Szó sem volt arról, hogy DAC-meccsen vagy a templomban nem énekelhető a magyar himnusz.

Eléggé félreérthető megfogalmazás volt, amit az is bizonyít, hogy a Híd azonnal elérte a módosítást.

Igen, itt megmutatkozott a politikus nagysága. Bugár Béla a himnusztörvényről való szavazáskor nem volt a parlamentben, a következő ülésen pedig két nap alatt elérte, hogy módosuljon a törvény.

De erre csak azért volt szükség, mert a frakcióvezető nem volt tisztában a helyzettel…

Bastrnák Tibor felajánlotta lemondását, de azt nem fogadta el a frakció.

És Jakab Elemér diplomája, diplomamunkája?

Ez már egy régi történet, még 2013-ban végezte el az iskolát, én nem is tudtam róla, hogy valahová képzésre jár. Sohasem használta az egyetemi fokozatát. Tavasszal elhozta a diplomáját és megmutatta.

Milyen nyelvű diploma volt?

Azt hiszem ukránul volt, de nem emlékszem pontosan.

A diplomamunkáját is megmutatta?

A diplomamunkája engem nem érdekel.

Pedig azzal Jakab segíthetne magán, ha megmutatná, hiszen éppen az okozza a problémát, hogy senki sem hiszi el, hogy valóban megdolgozott a végzettségéért, és nem csak vette, vagy lopott diplomamunkáért kapott egyetemi fokozatot, akárcsak Andrej Danko.

Biztosan írt diplomamunkát, de az engem nem érdekel. Biztosan ki lehet kérni.

Ukrajnában ez elég nehézkesen megy…

Lehet, hogy más országból is nehezen kapnák meg. De azt is tudni kell róla, hogy Jakab Elemér a saját régiójából hozza a voksokat.

Tehát nem tart attól, hogy ők inkább elriasztják szavazókat?

Nem, szerintem hozni fogják azokat a számokat, amelyeket nekik tervezünk.

Meglepő a lista 8. helyezettje is. Ozsvald Erzsébet néhány éve kilépett a pártból, most mégis előkelő helyen van, és ráadásul ő az első női jelölt.

Én rendszeresen találkozom vele, többször említettem neki, hogy szeretném, ha visszatérne a listánkra. Végül az győzte meg, hogy látta, milyen piszkos, lejárató kampány folyik a Híd ellen. Úgy érezte, hogy vissza kell jönnie, segíteni akar.

A pártot többen elhagyták, miniszter, államtitkár is van köztük. Ezt nem sajnálja?

Gál Gábor igazságügyi minisztert megértem, többet akar lenni a családjával, tudom, hogy a miniszteri munkája kimerítő volt. A családja szerette volna, ha többet van velük. Pfundtner Edit igazságügyi államtitkár pedig nem rendes tagja a pártnak, úgy tudom neki is más céljai vannak.

Lajos P. János