1
Fotó: TASR/AP - illusztráció
Megosztás
Legalább 5500 ember esett taposóaknák áldozatául 2021-ben, közülük sokan életüket vesztették, s legkevesebb 60 ország területén a mai napig találhatóak aktív aknák - derült ki a taposóaknák betiltásáért küzdő nemzetközi szervezet (ICBL) idei, csütörtökön közzétett jelentéséből.
A genfi központú szervezet szerint Mianmaron kívül Oroszország volt az egyetlen állam, amely a taposóaknák használatához folyamodott a 2021 közepe és 2022 októbere közti bő egy éves időszakban.
A nehezen észrevehető, robbanékony fegyverekből sokat az Ukrajna által visszafoglalt területeken fedeztek fel s részben már el is távolítottak. Moszkva szerint Ukrajna telepítette az aknákat, de ennek hitelességét egyelőre nem lehetett ellenőrizni.
A taposóaknákat, melyek általában tenyérnyi méretűek, mind a földről, mind a levegőből, repülőgépekről vagy rakétával könnyen szét lehet szórni egy adott területen. Apró méretük miatt aligha kivédhetőek, s legtöbbször gyanútlan civilek esnek a robbanószerkezetek áldozatául.
A szervezet jelentése szerint a mianmari junta leginkább olyan fontos infrastruktúrák védelmére használja az efféle fegyvereket, mint a föld alatti vezetékek, telefontornyok vagy nyersanyag-kitermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó vállalatok telephelyei.
2021-ben legalább öt országban alkalmaztak taposóaknákat nem állami fegyveres szervezetek, köztük Kolumbiában, Indiában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban is. Tizenegy ország területén – úgy, mint India, Irán, Mianmar, Pakisztán vagy Oroszország – a mai napig állítanak elő ilyen robbanószerkezeteket.
Az ICBL 2021-re vonatkozó jelentésében ugyanakkor 1500-zal kevesebb sebesülésről és halálesetről számoltak be, mint egy évvel korábbi összesítésében.
(TASR)