Esztergomban megnyílt az emlékhelyek napja
Az emlékhelyek napjának programjaival a magyarországi emlékhelyek létezése és fontossága beépül a köztudatba, idén minden eddiginél több, 63 emlékhely csatlakozott a kezdeményezéshez - mondta a Nemzeti Örökség Intézetének társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a programsorozat országos megnyitóján szombaton Esztergomban.
Töll László hozzátette, idén először adták ki 2000 példányban a nemzeti emlékhelyeket bemutató Emlékhelyek Lapját, amely modern grafikai eszközökkel mutatja be a 17 kiemelt történelmi jelentőségű helyszínt. A megnyitón Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője előadásában Becket Tamás, Canterbury érsekének sorsát mutatta be, aki hite védelmében és az egyház függetlensége érdekében szembefordult az őt kinevező királlyal. A miniszter kitért Esztergom és Magyarország ezer évre visszatekintő kiterjedt nemzetközi kapcsolataira, és párhuzamot vont az angol Canterbury és a magyar érseki székhely között, külön kiemelve Becket Szent Tamást, az angol egyház 1170-ben vértanúhalált halt vezetőjét, akinek tisztelete már a XII. század végén kialakult Esztergomban, ereklyéjét pedig ma is a bazilikában őrzik.
Az emlékhelyek napját 2019-ben negyedik alkalommal szervezte meg a Nemzeti Örökség Intézete, azzal a céllal, hogy változatos programokkal hívják fel a figyelmet a magyarországi történelmi és nemzeti emlékhelyek fontosságára, amelyek a történelem sorsfordító történéseire segítenek emlékezni. A nemzeti emlékhelyeket, a magyar történelem kiemelkedően fontos helyszíneit törvényben ismeri el az Országgyűlés, míg a történelmi emlékhelyek listáját kormányhatározat tartalmazza.
MTI
