Eurobarométer: A migrációt és a terrorizmust látja legveszélyesebbnek az európai közvélemény
A migrációt és a terrorizmust látja az Európát érintő legfőbb veszélynek az Európai Unión belüli közvélemény - derül ki az Eurobarométer nevű, csütörtökön közzétett uniós közvélemény-kutatásból.
A jelentés szerint csökkenés jellemezte a veszélyek súlyosságának megítélését. Az unió lakosságának 45 százaléka - a tavaszinál 3 százalékkal kevesebben - látja úgy, hogy a migráció a legsúlyosabb kihívás Európa számára. A terrorizmust ősszel a lakosság 32 százaléka tartott a legfőbb veszélynek. Az így vélekedők aránya 7 százalékkal marad el a tavaszitól.
Ezeken kívül a munkanélküliség (31 százalék) és a gazdasági helyzet (19 százalék) foglalkoztatja leginkább az európai közvéleményt.
A migrációt tekintve az uniós polgárok 69 százaléka támogatja, hogy az uniónak közös bevándorlási politikája legyen. A lakosság 61 százaléka fogadja szívesen a más uniós tagországból érkezőket, viszont 56 százalékuk negatívan áll az EU-n kívüli országokból érkező migrációhoz.
A lakosság 81 százaléka gondolja úgy, hogy meg kell tartani az uniós polgárok szabad mozgását, munkavállalását, tanulását és a gazdasági átjárhatóságot biztosító szabályozást.
Az adatokból az is kiderül, hogy az euró támogatottsága enyhén növekedett, az EU egészében 58 százalék, az euróövezet országaiban 70 százalék volt a fizetőeszközzel rokonszenvezők tábora.
A beruházások tekintetében az európaiak 56 százaléka egyetért azzal, hogy állami támogatás adható a magánszektor beruházásainak ösztönzéséhez. A felmérés szerint a lakosság 82 százalékának az a véleménye, hogy a szabad piacgazdaság a magas szintű szociális védelem feltétele.
A kutatás készítői az EU megítélésére is rákérdeztek. A számok azt mutatják, hogy az uniós tagországok polgárai jobban bíznak az Európai Unió intézményeiben és azok politikájában, mint fél évvel ezelőtt. Hozzátették, hogy a polgárok valamivel jobban bíznak nemzeti kormányaikban is a tavasszal mért adatokhoz képest, ugyanakkor a bizalmi mutató kisebb mértékben emelkedett, és még mindig elmarad az uniós intézményekhez képest.
Az európaiak 38 százaléka érzelmileg semleges az unióval szemben - ez a szám 2015 tavasza óta változatlan -, ezzel szemben enyhe emelkedést mutatott az EU-integrációval szimpatizálók száma, és az unióról kedvezőtlen képpel rendelkezők aránya valamivel csökkent.
A jelentésből kiderül, hogy tízből négy uniós polgár gondolja úgy, hogy véleménye számít és meghallgatják az unióban, valamint mintegy 67 százalékuk érzi magát ténylegesen uniós polgárnak.
A tájékoztatás szerint a diákok unión belüli és oktatási intézmények közötti mobilitását segítő Erasmus program ismertsége jelentősen emelkedett. A programban részt vevők megelégedettségi szintje 86 százalék volt.
Az adatok tanúsága szerint Európa jövőjével kapcsolatban az európaiak kétharmada, mintegy 66 százalékuk gondolja úgy, hogy az Európai Unió és tagországai a stabilitás képviselik az egyre bizonytalanabb világban. Emellett 60 százalék azok aránya, akik szerint az unió perspektívát biztosít az európai fiatalok számára.
A jelentés készítői megjegyezték: 60 százaléknál többen gondolják úgy, hogy még több európai szintű döntéshozatalra van szükség a legtöbb területen. Tízből nyolcan azt mondják, hogy így kellene lennie a terrorizmus elleni harc területén, valamint a demokrácia és a béke előmozdítása érdekében. Több mint 70 százalék gondolja ugyanezt a környezetvédelem, a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód, valamint az unió határain kívülről érkező migráció kezelése esetében.
(MTI)
