1
jaslovske
Megosztás
2015-től kezdődően évente mintegy 50 tonnányi atomhulladékot szállítanak Szlovákiába abból a célból, hogy elégessék, préseljék vagy olvasszák, a lényeg, hogy csökkenjen a térfogata, hogy az azt előállító országnak egyszerűbb legyen végül elraktároznia. A külföldről ebből a célból ideszállított atomhulladék végül nem marad Szlovákiában, ám összehasonlításképp érdemes hozzáfűzni, hogy a fenti mennyiség ugyanannyi, mint amennyit Szlovákia kitermel egy év alatt. Ráadásul az égetési kapacitást növelni akarják - írja a Denník E.
Az egészet az állami atomhulladék-kezelő vállalat, a Javys végzi, amelyet egykor két régi Jaslovské Bohunice-i atomreaktor lekapcsolásakor hoztak létre, hogy semlegesítse az ott keletkező hulladékot.
A Javys nagyon specifikus munkát végez, aminek a költséghatékonyságát nehéz ellenőrizni.
Évente 180 millió eurós hasznot termel a cég, amivel a 20 legnagyobb energetikai vállalat közé tartozik. Bevételei nagy részét EU-s és hazai közpénzek jelentik.
A cég menedzserei évekkel ezelőtt döntöttek arról, hogy külföldi országok számára is felkínálják tevékenységüket. Az atomfelügyeleti hivatal adatai szerint 2013-ban égettek először Szlovákiában külföldről ideszállított atomhulladékot, 2015-repedig ennek szilárd és folyékony mennyisége együttesen éves szinten 44-56 tonnára nőtt. Ekkor még elsősorban Csehországból érkezett hozzánk.
A 2015-ös év mérföldkőnek számít, ugyanis a Javys leszerződött Olaszországgal, hogy az 1990-ben, a csernobili katasztrófa hatására leállított Caorso atomerőműben keletkezett hulladékot semlegesítsék. A Denník E több külföldi forrásra hivatkozva közölte, hogy a szerződés szerint 30 évvel az erőmű leállítását követően összesen mintegy ezer tonna radioaktív hulladékot szállíthatnak hordókban Szlovákiába. Összehasonlításképp 2018-ban az atomfelügyeleti hivatal hasonló mennyiségű, mintegy 900 tonna atomhulladék Szlovákián történő átszállítását engedélyezte.
A Javys egy belső információs lapja szerint 2022 végéig, más forrás szerint 2023-ig kellene semlegesíteni az említett ezer tonnányi hulladékot, csakhogy a Javysnak erre nincs szabad kapacitása, mivel az csupán évi 100 tonnáig terjed.
A cég éves jelentése szerint mostanáig csak 49 tonnányi atomszemetet szállítottak hozzánk az olaszok. Azt nem tudni, hogy milyen szankciókat vethetnek ki a szerződés szerint Szlovákiára, amennyiben a szerződést nem teljesíti a cég, mivel a szerződés titkosított, és így nem tudni semmit az olasz hulladék kezelésének részleteiről sem.
2018-ban még Igor Matovič és Marek Krajčí ellenzéki politikusokként álltak ki, és bírálták az atomhulladék Szlovákiába történő szállítását.
"14 európai ország vesz igénybe atomenergiát, ugyanakkor csupán négynek van saját hulladékégetője, melyet ráadásul csak a saját hulladéka égetésére használ fel. Csupán Svédország volt hajlandó a közelmúltig elégetni Csehország atomszemetét, az utóbbi években viszont ezt már mi tesszük. Úgy tűnik Szlovákia Európa atomhulladék-égetőjévé szeretne válni"
– jelentette ki akkor Krajčí, aki javaslatot is benyújtott arra, hogy törvényben tiltsák az atomhulladék égetését Szlovákiában, amit az akkor ellenzékben lévő OĽaNO, SaS és Sme rodina is támogatott. AZa ľudí még nem létezett, de Veronika Remišová az OĽaNO képviselői közt volt.
Miután kormányra lépett ez a koalíció, semmi nem változott. A Javys ugyanannyi szemetet éget és ambíciói közt van a kapacitás megnövelése. A gazdasági minisztérium, melynek hatáskörébe tartozik a cég, védelmébe vette mindezt, Katarína Svrčeková szóvivő közlése szerint gazdaságilag előnyös és nem jár könyezetszennyezéssel.
Krajčí most úgy nyilatkozott a Denník E-nek, hogy ezt a témát a Koalíciós Tanács elé kell vinni. Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter tanácskozásra hívta az ügyben a Javys elnökét
A Denník E kérdésére Remišová is úgy nyilatkozott, hogy továbbra sem támogatja az atomhulladék égetését Szlovákiában. "Ez a gazdasági minisztérium hatáskörébe tartozik, és bízunk benne, hogy mindent megtesznek a polgárok egészsége, a környezet védelme és a biztonság érdekében" – állt a Za Ľudí állásfoglalásában.
Egyedül a Sme rodina nem reagált mostanáig a Denník E ezzel kapcsolatos kérdéseire.
A Javys elődje, a GovCo nevű vállalat egy rakásszor felbukkan a Gorilla-iratokban is. Jaroslav Haščák, a Penta vezére és Jirko Malchárek egykori ANO-s gazdasági miniszter beszélgetése során merül fel a cég neve a 2005-ben és 2006-ban rögzített felvételek átiratában.
Haščák beszél arról, hogy GovCo környékén az utóbbi évek legkiterjedtebb lobbitevékenysége várható, és úgy a vállalat vezetésébe és felügyelő tanácsába, mint alsóbb szintekre is a lehető legtöbb emberüket be kell juttatni.
Később érkezik a magyarázat, Haščák szerint ugyanis a jövben három vállalat marad teljesen állami tulajdonban: a Szlovák Vasutak (ŽSR), a Szlovák Villamosenergia-átviteli Rendszer (SEPS) és a GovCo közül azonban utóbbi termeli a legnagyobb hasznot. Beruházási terveit Haščák koronamilliárdokra becsülte és szavai szerint itt lesz lehetőség komoly províziókra. Arról is beszéltek, hogy atom ügyében törvényt kell alkotni, és némely képviselőket "megfelelően motiválni".
(Denník E)