Európán kívüli erők uradalmi terveivel riogatott Kövér László a Csallóközben

2015. december 11. - 18:35 | Régió

Pedig csupán azért hívták, hogy felavassa az áthelyezett és felújított, 102 éves csallóközcsütörtöki Fehér Keresztet.

Európán kívüli erők uradalmi terveivel riogatott Kövér László a Csallóközben
Kövér László (Paraméter-felvétel)

A Fehér Keresztet 1913-ban állíttatta a felső-csallóközi település, valamikori mezőváros két polgára, Sill Jakab és Füle Zsófia. A szobor felújítását a Szent Jakab Polgári Társulás kezdeményezte, és az önkormányzat támogatásával valósították meg. Egyszersmind át is helyezték Csallóközcsütörtök egyik legforgalmasabb pontjára, a Vám térre.

A Fehér Kereszt újraszentelésére meghívást kapott a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László is, akit Őry Péter, a település polgármestere üdvözölt. Az ünnepségen részt vett rajta kívül Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete, továbbá az egyház képviselői.

A polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a Fehér Kereszt „immár méltó helyen üzeni a világnak, hogy az akarat és az összefogás ereje nagy dolgokra képes”. „Összefogással értéket mentettünk, ezzel tisztelgünk a múlt előtt, és utat mutatunk a jövő generációinak is” – húzta alá.

A következőkben rengeteg megdöbbentő, bámulatos, izgalmas és fordulatos momentumnak lehettünk fültanúi, ugyanis őt Kövér László követte, aki

már első szavaival is érdekfeszítő párhuzamot fedezett fel a csallóközcsütörtöki, illetve az Európában zajló aktuális események között, nem is akárhogy, évszázados viszonylatban is.

„Sill Jakab és Füle Zsófia 1913-ban felállították ezt a Fehér Keresztet, akkor Európa egymással szembe fordított nemzetei éppen egymás életének és életterének ostromára készültek azért, hogy megszerezzék egymás erőforrásait és területeit, és a remélt új területre kiterjeszthessék uralmuk és identitásuk határait... Most, amikor a Sill és a Takács család a csütörtöki polgárok segítségével helyreállítják az egykori Fehér Keresztet, akkor Európában ismét ostromidők járnak. Szellemi ostrom alatt állnak az európai alapértékek, a kereszténység és a nemzeti gondolat.

Politikai ostrom alatt az európai nemzetállamok, és migrációs ostrom alatt áll Európa azért, mert a kontinensen kívüli erők ki akarják terjeszteni uralmukat és identitásukat Európára

– így a magyar házelnök.

Úgy véli, válságba kerültek a polgárok biztonságáról gondoskodni hivatott államok, nemzetközi intézmények mondanak csődöt, „létünk közösségi keretei bomlanak fel, ezeréves erkölcsi normák, együttélési szabályok veszítik érvényüket”. Ráadásul még azt se tudjuk, hogy mindez hova vezet?!

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ebben az orbitális bizonytalanságban is bizonyosságot nyújt a kereszt, „a négy világtájba mutató kozmikus jelkép, amely a halál és az élet, a profán és a szent, a csüggedés és a remény kettősségében hirdeti a szeretet megváltó erejét”.

Csallóközcsütörtök keresztény múltját méltatva emlékeztetett arra, hogy a Fehér Kereszt „nem csupán egy műemlék, hanem magyar és európai sorsunk útjelzőköve”.

Beszéde következő szakaszában azt kezdte fejtegetni, hogy mégis mit jelent európainak lenni. „Európa önazonosságának két fundamentuma van, a keresztény értékrend és a nemzeti gondolat. Nem véletlen, hogy ma mindkettő támadás alatt áll” – jelentette ki. Hozzátette, „recsegnek-ropognak az emberi közösségek, a családi vallási és nemzeti közösségek kötelékei, célkeresztben a keresztény egyházak és nemzeti államok”.

Kövér ugyanakkor e pillanatban

leleplezte, hogy a modern média a politikai korrektség ideológiájával és a tömegmanipulációt tökélyre fejlesztő eszköztárával szellemi erőszakot gyakorol, hogy megfosszák az embereket szellemi és lelki kapaszkodóiktól.

Bírják még követni?

Ezután leszögezte, hogy mindennek a magyarok és a szlovákok is az áldozatai, és bizony ha nem ismerjük fel sorsközösségünket, „magunk leszünk okozói önnön vesztünknek”. Figyelmeztetett, hogy a ránk leselkedő veszélyek közösek... „A nem vállalt gyermekáldás, a kényszerűségből idegenségbe vándorló honfitárs, a csökkenő lélekszám mellett apadó lélek, a mohósággal és felelőtlenséggel tönkretett közös természeti környezet, nemzeti államaink elsorvasztása, ugyanakkor a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségeink megalázására tett kísérletek mindannyiunkat sújtják” – szögezte le.

A lesújtó konklúziót követően reményt keltett a népben azzal, miszerint a nemzeti állam ma azért érték, mert „védelmet és támaszt tud nyújtani azon külső, nemzetközi érdekekkel szemben, amelyek a közjó alapján nemkívánatosnak és károsnak minősülnek, amelyek fenyegetik a közösségek és az őket alkotó emberek biztonságát, boldogulását és megmaradását”.

Kövér megállapította azt is, hogy

„manapság az emberi jogokra való hivatkozás már uralmi törekvések nemzetközileg elfogadott ideológiájává vált”.

„Miközben a természet törvényeivel ellentétben emberi joggá vált a nemi önazonosság megválasztásának szabadsága is, fájóan hiányzik az emberi jogok elméletéből és gyakorlatából a szülőföldhöz való jog” – így a házelnök. Eközben „vannak, akik a megélhetési migrációt, a szülőföldtől idegen lakóhely korlátlan megválasztását is az alapvető emberi jogok közé sorolják”. Ez pedig hallatlan...

DE: „A kereszt erőt adhat magyaroknak és szlovákoknak ahhoz, hogy nemzeti érdekeink érvényesítésével, állami törekvéseinkkel egymást ne gyengítsük, hanem erősítsük a történelmi egymásra utaltságunk és a kölcsönös tisztelet jegyében” – zárta szavait Kövér László.

Az esemény a Fehér Kereszt újbóli felszentelésével és koszorúzással zárult.

-para-