1
Illusztráció
Megosztás
Az eddig csupán húszévente előforduló pokoli hőhullámok 2075-re már éves rendszerességgel jelentkezhetnek a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán, amennyiben nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása - figyelmeztetnek kutatók egy új tanulmányban.
A Climatic Change című folyóiratban közölt eredmények szerint a károsanyag-kibocsátás visszaszorításának hiányában az intenzív hőhullámok – vagyis a rendkívüli forrósággal kísért háromnapos periódusok – még szélsőségesebbé fognak válni.
Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársaként dolgozó Michael Wehner hangoztatta, hogy az extrém forróság halálos következményekkel is járhat a hőhullámokra jellemzően legérzékenyebb csoportok, úgy mint a szegények, az idősek és a nagyon fiatalok esetében.
Az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) klímamodelljére támaszkodva a kutatók arra jutottak, hogy a jelenleg átlagosan húszévente előforduló kemény hőhullámok 2075-re éves rendszerességgel jelentkezhetnek a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán, köztük Észak-Amerika, Európa és Ázsia északi területein, valamint Dél-Amerika középső részén.
A szakemberek azt is kimutatták, hogy 2050-re ezek a hőhullámok a bolygó szárazföldi területeinek 60 százalékán legalább 3 Celsius-fokkal, 10 százalékán legalább 5 Celsius-fokkal melegebbek lesznek, mint most.
A tavaly decemberi párizsi klímacsúcs több mint 190 résztvevő országa által elfogadott megállapodás hosszú távú célja annak biztosítása, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest "jóval" két Celsius-fok alatt maradjon. A károsanyag-kibocsátás visszaszorítására vonatkozó vállalások azonban nem elegendőek ennek megvalósításához.
Az új kutatás, amely az emisszió-csökkentés egészségre, mezőgazdaságra, hurrikánokra, tengerszintre és aszályokra gyakorolt hatását vizsgáló nagyobb projekt része, azt mutatta, hogy szigorú intézkedésekkel jelentősen enyhíteni lehetne a hőhullámok jelentette veszélyt.
"A tanulmány szerint az üvegházhatású-gázkibocsátás agresszív visszaszorításának pozitív következményei már a század közepétől érezhetővé válnának, a szélsőséges hőhullámok számának és erejének tekintetében is" – húzta alá Claudia Tebaldi, az NCAR munkatársa.
A tanulmány szerint a klímaváltozás megfékezésére irányuló kemény erőfeszítések ellenére, 2075-re a világ szárazföldi területeinek egyötödét éves szinten fogják sújtani intenzív hőhullámok.
MTI/para