1
Fotó: TASR
Megosztás
Az élelmiszerárak emelkedése volt a legnagyobb hatással az éves és a havi inflációra egyaránt, tavaly februárhoz képest 28,6, idén januárhoz viszonyítva pedig 1,7 százalékkal drágult az élelmiszer. A második helyen a lakhatás és az energiaárak álltak. A januárihoz képest gyorsult az áremelkedés.
Januárban még úgy látszott, hogy enyhén ugyan, de elindult az infláció lassulása, egy hónapja a decemberi 15,4 után már „csak” 15,2 százalékkal emelkedtek évközi szinten az árak. Februárban újra felugrott az infláció 15,4 százalékra, a statisztikusok ebben az élelmiszerárak játszották a legnagyobb szerepet a maguk 28,6 százalékos emelkedésével. Annyi legalább elmondható az adatok alapján, hogy az élelmiszer-infláció legalább már nem gyorsult, megtartotta a januári 28,6 százalékos szintet.
Az élen a tej- és tejtermékek valamint a tojás állt 37,1 százalékkal, de 30 százalékkal nőtt a kenyér, a gabonatermékek és a hús ára is. A zöldség negyedével volt drágább, mint egy éve, az alkoholmentes italok ára pedig mintegy 20 százalékkal nőtt.
A második legnagyobb hatással az energia és a lakásfenntartás ára volt: 14,3 százalékos áremelkedést mutatnak az adatok ezen a területen. Elsősorban a hőenergia ára vitte az inflációt, 20 százalékkal nőtt az ára az egy évvel korábbihoz hasonlítva.
Az éves és a havi infláció alakulása (Forrás: Statisztikai Hivatal)
A havi infláció kicsit visszaesett
Még mindig magas, 1,1 százalékos volt a havi infláció, ami az egy hónappal korábbi árakhoz méri a februáriakat, viszont ez az adat már kevesebb, mint a januári fele, amikor még 2,6 százalékos értéket mértek.
A legnagyobb hatással erre az adatra is az élelmiszerek ára volt, amely januárhoz képest 1,7 százalékkal volt magasabb.
A legfájdalmasabb a kenyér árának emelkedése volt, amely 2 százalékkal nőtt. A zöldség és a gyümölcs ugyan jobban drágult, 9,9 százalékkal, de abból jóval kevesebbet és ritkábban vásárolunk.
Januárban újra nőtt az üzemanyagok ára is, 1,8 százalékkal, 2022 februárjához képest 3,7 százalékkal tankoltunk drágábban.
A nyugdíjas-infláció 16,3 százalék volt
Az infláció februárban is jobban sújtotta a nyugdíjasokat és az alacsonyabb bevételű háztartásokat, nekik 16,3 százalékkal kellett többet kiadniuk, mint egy éve, ha ugyanazt meg akarták vásárolni. A munkavállalóknak 15,3 százalékkal kellett „mélyebben” a zsebükbe nyúlni.
A jegybank az élelmiszerárak csökkenésére számít
A Szlovák Nemzeti Bank elemzése szerint az élelmiszerek árának emelkedése már nem gyorsult februárban, a drágulás azonban még mindig magas, magasabb, mint amit a jegybank várt. „Az agrártermékek, az élelmiszerek házi előállítási költségeinek és az energia tőzsdei árának lassuló növekedése azonban a következő hónapokban meg fog jelenni a fogyasztói árakban is” – írta a jegybank pénzügyi és elemző osztálya. Azt azonban nem tudja megjósolni, hogy a bemeneti árak csökkenése mikor és milyen mértékben mutatkozik meg a fogyasztói árakban.
A jegybank az év második felében már egy számjegyű és fokozatosan csökkenő élelmiszerár-emelkedést vár.
A jegybank szerint febrári áremelkedéshez hozzájárult a szabályozott árak növekedése, elsősorban az autóbusz-közlekedés drágult, valamint az iskolai díjak és az étkezési költségek növekedtek.
Az uniós átlag 10 százalék körüli
Uniós szinten a szlovák infláció a magasabbak közé tartozik, de vannak olyan országok, ahol sokkal gyorsabban emelkednek az árak.
A februári pénzromlás várhatóan Magyarországon lesz a legnagyobb, ahol 25,4 százalék volt az átlagos infláció.
A környező országok közül Ausztriában 11, Csehországban 19, Lengyelországban mintegy 15 százalékos a pénzromlás. A legalacsonyabb az infláció Luxemburgban, Belgiumban, Spanyolországban és Görögországban, ahol 4-6 százalék körüli tempóban nőnek az árak.
Az uniós átlag várhatóan 10 százalék körül, vagy enyhén ez alatt várható, több ország ugyanis még nem közölte a februári adatokat. Az eurozóna kicsit jobb helyzetben van, itt 8,5 százalék körül lehet a drágulás.
– lpj –