„Feketeöves Budapest-fóbiások”, „magyargyűlölők”, vagy elismert szakértők kerülnek az SaS minisztereinek helyére a Heger-kormányba?

Fotó: TASR - illusztrációs felvétel

Richard Sulík, az SaS elnöke már múlt héten benyújtotta lemondását a gazdasági miniszteri posztról, a héten hétfőn pedig követte őt Branislav Gröhling oktatási, Mária Kolíková igazságügyi és Ivan Korčok külügyminiszter. A tárcavezetők azonban még a helyükön maradtak a lemondásuk után, Zuzana Čaputová köztársasági elnök várhatóan jövő hét elején váltja le őket. Eduard Heger miniszterelnök ma este találkozik az államfővel, de bejelentés csak akkor lesz, ha megegyeznek. Heger szerint azonban akár már a parlament jövő heti ülése előtt teljes lehet a kormánya.

A politikai és a hivatalnokkormány keveréke?

Ekkor azonban már az új minisztereket is szeretné kinevezni, akikről azonban még nem sokat árul el az SaS távozása után háromtagúra szűkült koalíció. Mindhárom párt vezetője és maga Eduard Heger miniszterelnök is arról beszél, hogy „szakértő” miniszterek jöhetnek az SaS-es miniszterek helyére. Arról nincs nagyon szó, hogy a négy „elárvult” tárcát melyik párt veheti át, a pártok felelősségét a „szakértőséggel” próbálják elfedni. Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi kormány félik „szakértő vagy hivatalnokkormány” lesz.

„Azt javasoltuk a miniszterelnöknek, hogy a felszabadult miniszteri helyek ne politikai alku alapján osszuk el, hanem szakértők foglalják el, akiknek a személyében és céljaikban mindannyian egyetértünk – jelentette ki Remišová.

– Nevezhetjük a politikai és a hivatalnokkormány keverékének is.”

A négy „kiválasztott”

Eduard Heger miniszterelnök kijelentette, hogy előbb a köztársasági elnökkel egyeztet, és csak akkor mond neveket, ha már az államfő is rábólintott a jelöltekre. A Denník N azonban már megszellőztetett négy nevet, akik elfoglalhatják a négy megüresedő miniszteri posztot.

A külügyminiszter Rastislav Káčer volt magyarországi és washingtoni nagykövet lehet, a gazdasági miniszteri posztot Karel Hirman energetikai szakértő, az oktatási miniszteri posztot Daniel Bútora az igazságügyi miniszterit pedig Ľudovít Bradáč.

Az utóbbi két jelölt viszonylag ismeretlen név a szlovákiai magyar közegben, Daniel Bútora neve a szlovák közéletben sem nagyon forgott, habár édesapja Martin Bútora, ismert közéleti személyiség, volt washingtoni nagykövet és egy időben a Hídhoz is viszonylag közel állt. Daniel Bútora pedagógusként dolgozik, de korábban évekig újságíró volt egy időben a Szabad Európa rádió szlovák szerkesztőségét vezette. Ľudovít Bradáč már nem aktív bíró, viszont Eduard Heger kormánya nevezte őt a Bírói Tanács tagjává.

Orbán Viktor két „nagy ellensége”

Káčer és Hirman ismertebb a szlovákiai szlovák és magyar közéletben egyaránt. Rastislav Káčer tapasztalt diplomata, volt washingtoni és budapesti nagykövet is, a Globsec alapítója, jelenleg a prágai szlovák nagykövet. Karel Hirman energetikai szakember, aki gyakran nyilatkozik az ország energetikai problémáiról, a legutóbbi hónapokban természetesen az orosz földgázszállítás leállításáról is. A saját területükön mindkettőt hozzáértő szakembernek tartják, ennek ellenére egyes magyar politikusok élesen bírálták a miniszteri kinevezésük tervét.

Mózes Szabolcs, a Szövetség alelnöke szerint mindkét megnevezett miniszterjelölt „feketeöves Budapest-fóbiás”.

„A távozó Korčok és Klus kezdő magyarkártyások azokhoz képest, akiket Matovič jelölt a külügy és a gazdasági minisztérium élére” – írta bejegyzésében Mózes.

Rastislav Káčernek azt rótta fel, hogy mint korábbi budapesti nagykövet „interjúiban és írásaiban rendszeresen hangolta a szlovák közvéleményt a magyarokkal szemben, szidalmazta a magyarokat egyebek mellett a Trianonnal kapcsolatos érzéseikért, revíziós szándékokról beszélt és diplomatához nem illő módon hangosan kommentálta a magyarországi belpolitikai eseményeket”. Karel Hirmannal szemben az a kifogása, hogy

„rendszeresen párhuzamot von a magyar kisebbség és a donbaszi oroszok között, magyarországi revízióról derivál (sic!), év elején egyenesen arról fantáziált, hogy Orbán Viktor határmódosításról tárgyalt Moszkvában Putyinnal”.

Orbán szeleteli a demokráciát, mint a száraz csabait

Rastislav Káčer valóban Orbán Viktor éles bírálói tartozik. 2016-ban budapesti nagykövetként a Budapest Pride idején kifüggesztette a szivárványos zászlót a szlovák nagykövetségre. Ezért még az akkori külügyminisztertől, Miroslav Lajčáktól is nyilvános figyelmeztetést kapott.

Ennél sokkal tovább ment, amikor visszatért a budapesti kiküldetésből, és egy időre távozott a diplomáciából is. 2018-ban a Orbán harmadik ciklusának elején a Denník N-nek adott interjújában a mečiari korszakhoz hasonlította az Orbán-kormány 8 évét a magyar demokrácia állapota alapján.

„Olyan ez, mint amikor száraz csabai kolbászt szeletelnek – az utóbbi nyolc év során nem sok demokrácia maradt az országban – jelentette ki a Denník N-nek adott interjújában. – Meggyőződésem, hogyha ma mérlegelnék a koppenhágai kritériumok alapján az unió bővítését, Magyarország nem teljesítené azokat, ahogyan Szlovákia sem teljesítette Mečiar idején.”

Ezután még tovább megy: Orbán rendszerét Putyin Oroszországához méri. De azon túl, hogy mindkettőben a kormányhoz hű oligarchák kezében van a gazdaság, szerinte Orbán másban is hasonlít Putyinra. „Vegyük például Vlagyimir Putyin januári beszédét (az interjú 2018 nyarán készült – szerk. megj.), amelyben a Szovjetunió szétesése miatt nosztalgiázik – hogy milyen nagy volt és hogy orosz volt, majd azon, hogy orosz Szovjetunió volt, vagy szovjet Oroszország. Hihetetlenül hasonlít azokra a szövegekre, amelyeket a Fidesz kongresszusán lehet hallani” – mondta Káčer.

Az Orbán-kormány Nagy-Magyarország iránti nosztalgiájáról, az ország trianoni utáni felosztása miatti depresszióról beszél az interjú következő részében is.

„Azt mondják – valamikor nagyok voltunk, hatalmunk volt, féltek tőlünk – mutatja be Káčer Orbán gondolkodását. – Ebben a jelenlegi Magyarország sok hasonlóságot mutat a putyini Oroszországgal.”

Orbánt azonban nem nacionalistának, hanem egyszerűen populistának tartja Káčer, aki arra építi politikáját, amit hallani akarnak tőle.

„Orbán csak kihasználja a hangulatot, az atmoszférát, azt, ami az országban működik. Jó kapcsolatom van a magyarokkal, a családom egy részének magyar gyökerei vannak és magyarul beszélnek – mondja Káčer. – Sok magyar barátom van, tényleg erősen vonzódom ehhez az országhoz. Magyarországot a műveltség, a történelem szempontjából talán még érettebb országnak is tartom, mint amilyenek mi vagyunk.”

Hirman: Orbán is tologatná a határokat

Hirman egyes magyar politikusok szerint még tovább ment, egyenesen határrevízióval vádolta meg Orbánt, elsősorban a magyar állampolgárság egyszerű odaítélése kapcsán. A gazdasági minisztérium várható új irányítója a februári, moszkvai Putyin-Orbán-találkozó kapcsán hasonlította össze a két „vezért” és szándékaikat a Postoj.sk-ban megjelent elemzésében. A Putyin-Orbán találkozó február 4-én, vagyis 20 nappal azelőtt volt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ekkor jelent meg Hirman írása is, amelyben egyszerűen kijelenti, hogy Orbánt és Putyin is határrevízióra készül.

„Mindkettőjüket összeköti a közös stratégiai cél: eltolni országaik határait a szomszédaikkal úgy, hogy felszámolják azokat a veszteségeket, amelyeket a 20. század viharos eseményei után elszenvedtek” – írja Hirman.

Szerinte Putyin és Orbán hasonló módszerrel kezeli saját kisebbségeit is, példának említi az „útlevélosztogatást” az orosz illetve a magyar kisebbséghez tartozóknak, az orosz/magyar nemzet egyesítését stb. Orbán állítólagos revizionizmusára épített az orosz média is, amelyben több olyan térkép is megjelent, amely szerint Ukrajna – Kárpátalja – egy részét Magyarország kapná a háború után, de jutna Ukrajnából Romániának is. Itt például a Komszomolszkaja Pravda ír erről. Voltak olyan „térképek” is, amelyek szerint Szlovákia keleti részét is felosztanák egy füst alatt Ukrajnával, ezeken Magyarország és Románia mellett Lengyelország is profitálna területileg. Természetesen a legnagyobb részeket Oroszország harapná ki Ukrajnából.

A Paraméternek adott interjújában már márciusban arra figyelmeztetett, hogy Putyin bármikor teljesen elzárhatja a gázcsapokat.

Nagy szerint Káčer magyargyűlölő

Mózeshez hasonlóan Nagy József, a Szövetség elnökségének tagja (Összefogás Platform) Káčer és Hirman várható miniszteri kinevezését bírálta. Nagy sokkal élesebben Mózesnél, ő egyenesen „magyargyűlölőnek” nevezte Káčert, Hirmant pedig az Orbánnal kapcsolatos kijelentései miatt bírálta.

„I. Korčok helyett az új külügyminiszter a magyargyűlölő R. Káčer, egykori Budapesti szlovák nagykövet vagy K. Hirman, aki a felvidéki magyarokat a donyecki oroszokhoz hasonló biztonsági kockázatként állította be a nyilatkozataiban...” – írta a Facebookon Nagy.

Gyimesinek a nyugati orientáció fáj

A miniszterjelöltek nevét ugyan nem írta le, de feltehetően Káčer és Hirman várható kinevezését kifogásolta Gyimesi György (OĽaNO).

„Örülnék, ha az új kormány Szlovákia kormánya lenne, nem pedig az USA ötvenegyedik államáé”

– írta Gyimesi, utalva ezzel arra, hogy Káčer és Hirman nyilvánvalóan Szlovákia nyugati – EU, méginkább a NATO – kapcsolódását támogatja, valamint a szoros együttműködést az USA-val. Feltehetően a másik két jelölt – Bútora és Bradáč – sem ellenzi az ország együttműködését NATO-szövetségeseivel, de ők nincsenek olyan mértékben a nyilvánosság előtt, mint Káčer és Hirman.

Vannak a Szövetségben, akiknek nincs bajuk Káčerrel

Az MKP, a Híd és az Összefogás egyesülésével létrejött Szövetség nem egységes Káčer és Hirman megítélésében. Rigó Konrád szerint Káčer Szlovákia egyik legfelkészültebb diplomatája, kiváló munkát végzett a NATO mellett, washingtoni és budapesti nagykövetként is helyt állt, most Prágában képviseli Szlovákiát.

„Igaz, nagyon kritikus véleménnyel van az Orbán-rezsimről, de ez végképp nem jelenti azt, hogy magyarellenes lenne. Személyesen is ismerem, hosszú órákat beszélgettünk erről a témáról – mondta a Paraméternek Rigó Konrád. – A Magyarországot érintő kritikája nem a magyarok, hanem az Orbán-rezsim ellen irányul.”

Hirmanról úgy véli, hogy jó gazdasági, energetikai szakember, aki felkészült a gazdasági minisztérium vezetésére. „Úgy gondolom azonban, hogy a magyar revizionizmus kérdése nagyon kényes téma, jobban örülnék, ha Hirman maradna a gazdaságpolitikánál” – reagált Rigó Karel Hirman Orbán Viktort revizionizmussal vádoló kijelentéseire.

- lpj -