2
Miénk itt a tér...
Megosztás
KOMÁROM – „Barna veszedelem hömpölyög Délről...!” – rikácsolta fejhangon Anna Belousovová a komáromi Matica-ház dísztermében. Tegyük hozzá: zsúfolásig megtelt nézőtér előtt. Kinn, az épület előtt hangszóróból itták a szavait kb. ugyanennyien, zászlókba és transzparensekbe burkolózva. Még egy takaros „Éljen Trianon!” feliratú tábla is került valahonnan, természetesen államnyelven.
Nem csoda, hogy ennyien voltak: a zászlók tanúsága szerint Handlováról, Varínrón, Privigyéről, sőt még az ország túlsó csücskéből, Nagymihályból is hozták a buszok a nemzetieket. Sokuknak – feltehetőleg életükben először – volt alkalmuk magyart látni. Belousovová agresszív, militáns hangú szónoklata után délután fél kettőkor, pattogó zeneszó hangjaira, zászlóerdő alatt indult a nemzetmentő sereg a határátkelőhelyhez. Merthogy végül is itt állították fel és leplezték le a Trianon-táblát. Egyébként teljesen mindegy: engedély nélkül ennyi erővel bárhol felállíthatták volna.
A táblánál Ján Slota mondott beszédet, majd személyesen leplezte le a táblát – ezúttal nagyobb sikerrel, mint Pozsonyban, ahol legfőbb bírálója, Alojz Hlina sietett a segítségére. A menet ezt követően – immár lazább formációban – visszaballagott a városba, ahol egyes tagjai beálltak a lángossütő bódék elé, mások csak úgy elbeszélgettek, mennyivel melegebb van errefelé. És még árvíz sincs. A zászlók összetekerve a hónuk alatt, mint a május elsejei felvonulás után, és buszukat keresgélve szemlátomást mélységesen megfeledkeztek már holmi emléktábláról…
Vas Gyula