Felfüggesztett börtönt kapott a brutális nagyudvarnoki verés elkövetője, az ügyész súlyosbításért fellebbez
A Dunaszerdahelyi Járásbíróság súlyos testi sértés vádjában bűnösnek találta a vádlott M. Józsefet.
Két nappal azt követően, hogy megtartották az utolsó tárgyalást a tavaly februárban történt brutális nagyudvarnoki vasrudas támadás büntetőperében, ítéletet hirdettek a Dunaszerdahelyi Járásbíróságon. A vádlott M. József megint nem volt jelen.
A szerdai tárgyalás a vád, a védelem, illetve a károsult jogi képviselőjének záróbeszédeivel kezdődött, melyek során a felek felsorolták azokat az érveket és ellenérveket, amelyek a vádlott bűnössége, illetve ártatlansága mellett szólnak. Az ügyész azt kérte, hogy bíróság mondja ki bűnösnek a vádlottat, és a kiszabható büntetés alsó határához közel eső mértékű szabadságvesztést rójon ki rá egy alacsonyabb fokozatú büntetés-végrehajtási intézetben. A védelem ezzel szemben természetesen azt kérte, hogy mentsék fel védencét a súlyos testi sértés vádja alól.
Ebben a korábbi cikkünkben összefoglaltuk azt is, mi történt eddig:
21 hónappal a bűntény után megszülethet az ítélet a nagyudvarnoki brutális támadás ügyében!
A záróbeszédeket követően a bíróság egy rövid szünet után meghozta az elsőfokú ítéletet.
M. Józsefet bűnösnek találták súlyos testi sértés vádjában. Az ítélet a kiszabható büntetés (4-10 év) alsó határa alatti, három év felfüggesztett szabadságvesztés, négy év próbaidővel. A bíróság távoltartási végzést is kiadott, M. József a jövőben nem mehet 5 méternél közelebb B. Jánoshoz.
Piros László bíró kifejtette, hogy a bíróságnak a per kezdetétől fogva nem volt semmi kétsége afelől, hogy a kritikus napon és helyszínen B. Jánost a vádlott támadta meg, attól függetlenül, hogy a védelem a büntetőeljárás bizonyos körülményeit kétségbe vonta, illetve hogy a károsult első kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet nem vehetik figyelembe, mivel törvénytelenül született, a károsult állítása szerint ugyanis nem volt jelen tolmács.
"Az emberi és szabadságjogokról szóló nemzetközi egyezmény alapján nem lehet kétségünk afelől, hogy a károsult felismerte támadóját a bűntény helyszínén. A bíróság kezdeményezte, hogy a bizonyítási eljárást kiegészítendő elsősorban független tanúkat hallgassunk meg, köztük a mentőszolgálat tagjait" - szögezte le. A tárgyalás egy korábbi szakaszában a támadás helyszínére elsőként érkező mentők és rendőrök is megerősítették, hogy B. János határozottan megnevezte a támadóját, M. Józsefet.
A bíró indoklásában szerepelt az is, hogy a támadás lehetséges indítéka lehetett bosszú a tárgyalás során tanúként meghallgatott, és a vádlott alibijét igazoló N. Sz. részéről, "akinek a tanúvallomásával kapcsolatban felmerülnek bizonyos kételyek".
"Leginkább azzal kapcsolatban, hogy a vádlott hogyan távozott tőle, ugyanis nem igazolódott be, hogy ott járt azon a bizonyos balázsfai benzinkúton" - húzta alá.
Kiemelte a rendőrségi eljárás során elkövetett hibákat, köztük azt, hogy a bűntény rekonstrukciójakor olyan személyek is jelen lehettek, akiknek semmi keresnivalójuk nem lett volna ott, emellett nem történt meg a jelenlévők felvilágosítása a törvénynek megfelelően.
"Felvetődik a kérdés, hogy a rendőrség miért csak másnap ebéd után kutatta át a vádlott autóját, és ugyan az autóban lefoglalt tárgyakon a bűnügyi szakértői vizsgálat során nem találták meg az áldozat biológiai nyomait, azok a tárgyak alátámasztják a károsult vallomását. Noha a károsult sokkhatás alatt volt a támadás után, a bíróságnak semmi kétsége afelől, hogy a támadó személy a vádlott volt" - hangsúlyozta a bíró.
Mint fentebb említettük, súlyos testi sértés esetében négytől tíz évig terjedő börtönbüntetést lehet kiszabni, ám
a bíró ennél enyhébb ítéletet hozott, amit azzal indokolt, hogy a vádlott büntetlen előéletű. "A bíróság számára kötelező figyelembe venni a súlyosbító és az enyhítő körülményeket is, és a bíróság arra jutott, hogy a büntetés célja elérhető ennél alacsonyabb mértékű, felfüggesztett szabadságvesztéssel is - fogalmazott Piros László.
Az ügyész a tárgyalás végén bejelentette, hogy a kiszabott büntetés súlyosbításáért fellebbez. A védelem képviselője, Tímár Tibor ügyvéd azt közölte, erről a védence hozhat döntést később.
Kártérítési igényének a sértett a bíróság döntése szerint polgári perben adhat hangot. "Mindenképpen polgári peres eljárást szerettünk volna indítani. A kár mértékét nem tudtuk megállapítani, ugyanis a károsult maradandó sérüléseket szenvedett. Azt szerettük volna, hogy egy becsületes ítélet szülessen, és elítéljék a vádlottat azért, amit tett" - szögezte le Mészáros Éva ügyvédnő, a károsult képviselője.
Úgy véli, a bíróság objektív ítéletet hozott. "Nekünk lehetőségünk nincs arra, hogy a büntetés magasságának súlyosbítását kérjük, de jogászként helyeslem az ügyész fellebbezését. Itt azonban még arra számítunk, hogy a másik fél is fellebbezést nyújt be a vádlott bűnösségét illetően" - húzta alá.
Mint fogalmazott, nem érti, a bíró miért hozott a kiszabható büntetés alsó határánál enyhébb ítéletet. Noha léteznek speciális körülmények, amelyek alapján a bíró ezt megteheti, Mészáros Éva szerint ezek ez esetben nem érvényesek.
Tímár Tibor, a vádlott jogi képviselője megkérdezésünkre nem kívánt reagálni az ítéletre.
A bíróság tehát ugyan elítélte a vasrudas támadásért M. Józsefet, de nem kell börtönbe vonulnia, továbbra is szabadon járhat-kelhet, mindössze távol kell maradnia a sértettől.
Kérdéses, hogy mi történhet azzal a tanúval, N. Sz.-szel, aki igazolta a vádlott alibijét, aminek valóságtartalmát tulajdonképpen kizárja a bíróság ítélete. Információink szerint azonban jogerős ítélet kihirdetéséig ez ügyben nem várható semmilyen lépés.
Végeredményben kijelenthető, olyan ítéletet hoztak, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon.
(para)
