Felháborodást keltett ki több balkáni országban Peter Handke Nobel-díja

„Sose gondoltam volna, hogy hányni lenne kedvem egy Nobel-díjtól”

– írta a Twitteren Edi Rama albán miniszterelnök. „Mivel az erkölcsi tekintélyként számon tartott Nobel-bizottság ezt a szégyenletes döntést hozta, úgy tűnik, a szégyen is értékké vált. Nem lehetünk ilyen érzéketlenek a rasszizmussal és a népirtással szemben” – tette hozzá a politikus.

Botrányosnak és szégyenletesnek nevezte Handke kitüntetését Sefik Dzaferovic, Bosznia-Hercegovina elnökségének bosnyák tagja is. Dzaferovic szerint a Nobel-bizottság teljesen elveszítette erkölcsi érzékét.

„Szégyen, hogy a Nobel-bizottság könnyedén szemet hunyt afölött, hogy Handke igazolni próbálta és védelmébe vette Slobodan Milosevicet és hóhérait, Radovan Karadzicot és Ratko Mladicot, akiket az ENSZ bírósága a legsúlyosabb háborús bűnök, a többi között népirtás miatt ítélt el”

– írta közleményében a boszniai muszlim politikus.

A Srebrenicai Anyák nevű szervezet arra szólította fel a Nobel-bizottságot, hogy vonják vissza az osztrák írótól az elismerést. A Ratko Mladic parancsnoksága alatt álló boszniai szerb erők több mint 8000 bosnyákot mészároltak le 1995-ben a bosznia-hercegovinai falu közelében, ami a második világháború után a legszörnyűbb háborús bűntett volt Európában, és melyet a nemzetközi jog népirtásnak tekint.

Nézetei miatt pályatársai is bírálták Handkét. Salman Rushdie brit író 1999-ben „Az Év Nemzetközi Marhája” díj legnagyobb esélyesének nevezte osztrák kollégáját, és kiadója útján tudatta, hogy emellett most is kitart. Jennifer Egan, a PEN America amerikai írószövetség elnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy Peter Handkére esett a Nobel-bizottság választása.

„Elképesztő, hogy egy olyan írót választottak, aki arra használja a nyilvánosságot, hogy megkérdőjelezzen történelmi tényeket, és népirtást elkövető embereket mentegessen”

– szögezte le Egan.

Szerbia viszont örömmel fogadta Peter Handke elismerését. Az osztrák író 2015 óta Belgrád díszpolgára. A szerbek tiszteletét azzal vívta ki, hogy 1999-ben ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, hogy ezzel vessen véget Slobodan Milosevic elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. Handke 2006-ban beszédet is mondott Milosevic temetésén, akit tragikus sorsú embernek nevezett.

Peter Handke azzal is felháborodást keltett, hogy kijelentette, nem tartja népirtásnak a srebrenciai mészárlást, amikor az 1992-1995-ös boszniai háborúban a boszniai szerbek több mint nyolcezer férfit és fiút gyilkoltak meg, és szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyilkoltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, és indokot szolgáltathassanak a nemzetközi közösség közbelépésére.

MTI