Felkérem a város polgárságát!
Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.
(LXXII. rész)
Komárom város polgármestere, F. Szabó Géza 1915. március 29-én felhívással fordult a nyilvánossághoz, melyben arra kérte a lakosokat, hogy – „tekintettel a háborús körülményekre, amikor a gyomor az uralkodó plánéta” –, a hátországban „csak olyasmit termeljenek, amiből kenyér vagy kenyérpótló eleség készíthető”. A felhívás szövege ránk maradt, az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
„Mialatt dicsőséges katonáink az ország határain állnak őrt, s önfeláldozó küzdelemmel verik vissza az ellenség állandó betörési kísérleteit, az itthon maradottak kötelességévé vált annak, a – hadviselés szempontjából is elsőrangú fontossággal bíró – feladatnak a megoldása, hogy egy talpalatnyi termőföld se maradjon megművelés és termés nélkül. S hogy minden gazdaságilag használható terület emberi vagy állati táplálékú alkalmas terményekkel be legyen vetve.
Városunk belterületén, a ház folyásában fekvő kerteknek, tágas udvaroknak művelés alá vonható részei az anyaföld adta táplálékok közül a zöldség- és főzelékfélék veteményezésére és termelésére különösen alkalmasoknak kínálkoznak. Ennek a földnek termelőképessége sem hagyható a jelen viszonyok közt kihasználatlanul.
A főzelék – a húsdrágaságnál fogva s a liszt mellett – csaknem kizárólagos egészséges tápláló élelmiszerünk. Termelése tehát nemcsak az önmagunkról való józan gondoskodás helyesen megoldott kérdése, hanem a mostani történelmi idők napjaiban, mindenkire egyaránt rárótt munka teljesítésének elutasíthatatlan kötelessége is.
A cél: minél többet termelni, hogy a szükséget, a nélkülözést mindenki távol tarthassa házatájától, otthonától, a fölösleget pedig a közfogyasztás számára értékesítse!
Abban a meggyőződésben, hogy a város közönsége mélyen átérzi e munkára hívó kötelességet, amelynek teljesítése egyben a legszebb hazafias cselekedet, felkérem a város polgárságát, hogy a családok öregeinek, nőtagjainak, gyermekeinek összefogó munkájával termékenyítse meg belsőségi területének minden bármily csekély földdarabjait is, és főzelék- s zöldségneműek veteményezésével és termelésével vegye ki tevékeny részét a közélelmezés biztosításából.”
*
Hirdetés: „Ez évre [1915] 500 koronáért bérbeadó az elsőrendű, gazdagon jövedelmező gyümölcsös, a szigeti hármaskert. Cím: Nádor utca II. szám.”
Lelkes Vince