Hibaüzenet

Notice: unserialize(): Error at offset 22 of 27 bytes in variable_initialize() (line 935 of /var/www/parameter.sk/web/includes/bootstrap.inc).

A felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk

Hétfőn megkezdődött New Yorkban az ENSZ klíma-csúcstalálkozója. A szakértők szerint az emberi eredetű globális felmelegedés több évtizedes időtávon ugyan, de megállítható, ehhez azonban regionális szintű klímavédelmi intézkedésekre van szükség.

A felmelegedést jórészt mi okozzuk, de jelentősen korlátozhatjuk
-illusztráció- (Fotó: Pixabay)

António Guterres, a szervezet főtitkára azt várja a döntéshozóktól, hogy konkrét, megvalósítható tervekkel érkezzenek a tanácskozásra - olvasható a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint a húsz legmelegebb év közül 18 az utóbbi két évtizedben fordult elő, így a 21. század eleje a legmelegebb időszak a tudományosan rendszeres meteorológiai adatgyűjtés kezdete, az 1850-es évek óta.

Az ENSZ tagállamai 2015 decemberében, a párizsi klímacsúcson kötöttek megállapodást arról, hogy 2100-ig a globális átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest legfeljebb 2 Celsius-fokban, lehetőség szerint 1,5 fokban korlátozzák.

A legfrissebb adatok szerint mindössze két nyugat-afrikai ország, Gambia és Marokkó tartja magát a maximum 1,5 Celsius-fokos felmelegedést célzó párizsi megállapodáshoz. Egyetlen olyan ország sincs, amely modellértékű intézkedéssorozatot valósítana meg, vagyis többet vállalna. Néhány ország - Bhután, Costa Rica, Etiópia, India és a Fülöp-szigetek - tervei, intézkedései a Koppenhágában 2009-ben vállalt maximum 2 fokos felmelegedéssel vannak összhangban.

A legtöbb ország az elégtelen kategóriában szerepel: az Európai Unió összes tagországa Ausztráliával, Brazíliával, Kanadával és Mexikóval együtt. A vállalások nincsenek összhangban a felmelegedés 2 fok alatt tartásával. Ha minden kormányzat ilyen szinten köteleződne el, akkor a globális felmelegedés több mint 2, de kevesebb mint 3 Celsius-fokkal emelkedne 2100-ra.

Kritikusan elégtelen minősítést kaptak az Egyesült Államok, Oroszország, Szaúd-Arábia, Törökország és Ukrajna klímapolitikai intézkedései. Ez azt jelenti, hogy ha minden ország csak ennyit tenne, akkor a 21. század végére a globális átlaghőmérséklet több mint 4 fokkal lenne magasabb az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A szakértők szerint 1750 és 2011 között legkevesebb 1725, maximum 2345 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgáz került a légkörbe.

Az eddig a légkörbe került üvegházhatású gázok 25 százalékát az Egyesült Államokban, 22 százalékát az Európai Unió 28 tagállamában termelték. Kínából származik az összkibocsátás 13, Oroszországból 7, Japánból 4, míg Indiából 3 százaléka. A világ összes többi országa a kibocsátás 26 százalékáért felelős.

Az egy főre eső jelenlegi kibocsátás alapján Szaúd-Arábia az első 18,1 tonna, őt követi az Egyesült Államok 16,6, Kanada 15,3, Dél-Korea 12,4, Oroszország 11,6 tonna üvegházhatású gázkibocsátással. Az Európai Unióban 6,7 tonna az egy főre eső kibocsátás.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedés témájával, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talajok, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott.

Az első különjelentés megállapítja: a globális felszíni átlaghőmérséklet 2006-2015 között 0,87 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1850-1900-as években, ez az emelkedés jól megfelel az emberi tevékenység becsült hozzájárulásának. A globális átlaghőmérséklet évtizedenként 0,1-0,3 fokkal nő a korábbi és jelenlegi üvegházgáz-kibocsátás miatt.

A globális átlagnál kisebb a felmelegedés az óceánok fölött és nagyobb a szárazföldeken. Különösen nagy, az átlagnál kétszer-háromszor nagyobb a melegedés az Arktiszon.

Biztató viszont, hogy a felmelegedés 1,5 fokban való korlátozása globálisan megvalósítható. Ehhez a 2020-as évek elején tetőznie kell a szén-dioxid-kibocsátásnak, tehát 2030-ra körülbelül 45 százalékkal kell visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást 2010-hez képest, majd 2050-re fokozatosan el kell érni a nettó nulla szintet.

Az IPCC második különjelentése szerint a jégmentes szárazföldek 69-76 százalékára közvetlenül hatást gyakorol az emberiség. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és egyéb talajhasználati módok felelősek a szén-dioxid-kibocsátás 13, a metánkibocsátás 44 és a dinitrogén-oxid kibocsátásának 82 százalékáért, ami a nettó emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás 23 százalékának felel meg.

Az IPCC szakértői szerint a túlfogyasztás csökkentése, az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása évtizedes távlatban több milliárd tonna üvegházgáz kibocsátásának megelőzésével ér fel.

Az összegzés teljes terjedelmében elérhető az MTA honlapján.

(MTI)