1
Fotó: Paraméter
Megosztás
Félmillió euróval emelnék koalíciós képviselők a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) költségvetését, és amellett, hogy a hivatalosként elismert vietnámi kisebbség kultúrája is támogathatóvá válik, a magyar kulturális szervezetek is nagyobb összegre számíthatnak. Az alap további sorsa azonban bizonytalan, a kulturális minisztérium is készül egy nagyobb átalakításra, ami a KKA autonómiájának felszámolását eredményezné.
Koalíciós képviselők – a Smer, a Hlas és a SNS törvényhozói közösen nyújtották be csütörtökön a parlamentbe a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény módosítójavaslatát. A viszonylag rövid javaslat reagál arra, hogy a kormány hivatalos kisebbségként ismerte el a vietnámi kisebbséget, vagyis a jövőben vietnámi kulturális szervezetek is pályázhatnak majd az alap támogatására. Ez azonban csak 2025-től, vagyis egy év múlva válik lehetségessé.
Plusz 500 ezer euró a KKA-nak
A javaslat ezzel párhuzamosan 500 ezer euróval, a jelenlegi 8,3 millióról 8,8 millió euróra emeli a KKA éves állami támogatását. Az alap működési költségeire a jelenlegi 6 százalék helyett 7 százalékot hagynának jóvá, vagyis 581 ezerről 614 ezer euróból kell működnie az alapnak.
A vietnámi kisebbség támogatását a magyar és a roma kisebbség százalékos támogatásának csökkentésével biztosítanák: a magyar szervezetek jelenleg az alap szabad forrásainak 53 százalékát kapják, ez csökkenne 2025-től 52,2 százalékra, a romák esetében a csökkenés 0,3 százalkpontos: 22,4 helyett 22,1 százalékot kapnának. Abszolút értékben azonban még így is növekedésről beszélhetünk:
a magyar kultúra támogatása a jelenlegi 4,135 millió euróról 4,272 millióra emelkedne, vagyis 137 ezer euróval nőne a magyar szervezetek által felhasználható támogatás.
Ez a mintegy 3 százalékos emelkedés azonban messze elmarad az utóbbi évek inflációjától, az árak csak 2023-ban több mint 10 százalékkal nőttek. Az alap 2017-ben 8 millió eurós éves állami támogatással jött létre, azóta csak egyszer, 2022-ben emelkedett 300 ezer euróval az állami dotáció összege.
Marad független, vagy összevonják?
Várható azonban, hogy a kulturális minisztérium készül-e egy nagyobb törvénymódosításra is idén, ahogyan azt a kormány 2024-es törvény-előkészítési terve tartalmazza. Eszerint a minisztérium összevonná a Kisebbségi Kulturális Alapot a szlovák Művészeti Alappal, ami feltehetően a KKA autonómiájának a megszűnésével vagy legalábbis jelentős szűkülésével járna. A törvény-előkészítési terv tárcaközi egyeztetése január 3-án fejeződött be, jelenleg folyik a beérkezett javaslatok összesítése. A tervhez módosítása és a KKA megmentése érdekében petíciót indított Rigó Konrád, Ravasz Ábel és Bukovszky László, a Magyar Szövetség egy másik petícióval ugyanezt akarja elérni. Rigó szerint, ha csak a képviselői javaslatnak megfelelően módosulna az alapról szóló törvény, az még hasznos is lehetne.
„Amennyiben ez a javaslat azt jelenti, hogy Šimkovičová minisztériuma eláll a tervezett törvénymódosítástől, ami ellen petíciót indítottunk, akkor mindenki fellélegezhet” – mondta a Paraméternek Rigó Konrád (Híd) korábbi kulturális államtitkár.
Szerinte ez mindenképpen siker lenne, viszont tart attól, hogy a koalíció nem áll meg itt. "Tartok azonban attól, hogy ez csak egy csel, az a cél, hogy megnyissák a parlamentben az alapról szóló törvény tárgyalását, amelyet aztán a koalíciós többség a nyilvánosságot kizárva kénye kedve szerint módosíthat. Nem lepődnek meg, ha a koalíciónak az utóbbi lenne a célja” – tette hozzá Rigó.
A minisztérium még mindig módosítana, de csak augusztusban
A Martina Šimkovičová (SNS) vezette kulturális minisztérium szándéka azért is kérdéses, mert a kormány törvény-előkészítési tervéhez ők is benyújtottak egy módosítást.
Ebben csak azt javasolják, hogy a KKA önállóságának megszüntetését eredményező törvény előkészítésének határidejét júniusról augusztusra halasszák.
A képviselői törvénymódosítási javaslatról megkérdeztük a kulturális minisztériumot is, de cikkünk publikálásáig nem kaptunk választ.
– lpj –