Felújítják a Dernőn található Andrássy kastélyt (FOTÓK)
A lassan már feledésbe merülő egykori előkelő Andrássy rezidencia felújítási munkálatoktól lesz egyre hangosabb.
A 20. században történő szerencsétlen ill. nem korhű építészeti változtatások után, amikor is a két szintes manzárt tetővel rendelkező épület hivatali célokra, iskolaként vagy gyárként (varroda) lett használva, a kastély lassan visszakerül megfelelő eredeti állapotába.
A II. világháború után történt „érzéketlen” javítások eredménye lett a sima felületű homlokzat, valamint a négyzet alakú ablak. Pont ezért első körben az ablakok cseréje történt meg eredeti formájára, ahogyan azt az Andrássy család megálmodta.
A kastélyt a 18. század második felében a kései barokk-klasszicista stílusban III. Andrássy István gróf építette, aki a monoki, úgynevezett „hosszúréti ág” -ból származott.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb és leggazdagabb székhelye éppen Dernőhoz kapcsolódik a virágzó vaskereskedelemnek hála.
Az Andrássy család fejlődő vasüzemének köszönhetően nem véletlenül tudhatta magáénak Gömör a „Monarchia vasszíve (vasmegyéje)” jelzőt.
Az öntöde megszerezte a hírnevét, amikor a Buda-Pesti Lánchíd tartozékai, melyek elsőként kötötték össze a Duna két partját, kiemelkedő szinten feleltek meg a minőségi műszaki vizsgákon. Igy lett a vasgyár versenyképes akár nemzetközi szinten is. Ettől fogva Dernőt „Kis Pest” -ként is emlegették.
Az Andrássyak ezen „hosszúréti ága” III. István unokája halálával ért véget 1913-ban, amikor is a gyermektelen Dénes kard általi halált halt.
Az Andrássy kastély fontos megállója a „Dernő kincsei” elnevezésű tanösvénynek, melynek kiépítésen a helyi lelkesedők szorgoskodtak az önkormányzat segítségével.
Az egyes történelmi pontok lehetővé teszik a látogató számára az időutazást és felelevenítik az egykoron híres bányász időket, bemutatják az ehhez kapcsolódó műemlékeket, mint pl. a dernői vasgyárat, a Dénes-bánya bejáratát, illetve megismertetik a környék szépségeit, természeti csodáit.
(Baffi Krisztián)
