Fenntartásai vannak Čaputovának, figyelni fogja, nem élnek-e vissza a politikusok az új sajtótörvénnyel
A szlovák államfő hétfőn "komoly fenntartásokkal" írta alá a médiaszolgáltatásokról és a kiadványokról szóló törvényt, amit már annak parlamenti elfogadásakor is többen bíráltak. Zuzana Čaputová szerint a köztisztviselők és politikusok véleménynyilvánítási jogának megadása ellentmond a kormány szólásszabadságról hangoztatott elveinek és annak is, hogy a kabinet korábban nyilvánosan kiállt az újságírók támogatása mellett.
"Azért írtam alá a törvényeket, mert a köztisztviselők és politikusok válaszadási joga nem alkotmányellenes.
Azt azonban figyelni fogom, hogy nem élnek-e vissza vele" - ígéri az elnök.
A néhány hete elfogadott jogszabállyal összefüggésben Čaputová megjegyezte, szükséges a korszerű és átfogó kiigazítás, amely egyenlő jogokat biztosít minden típusú médiának. Pozitívumnak tartja azt is, hogy a - leegyszerűsítve sajtótótörvényeknek nevezett - rendeletek korszerű szabályozási elemeket tartalmaznak, így az önszabályozást is, és a nyomtatott és az internetes média területén jelentős átláthatóságot hoznak a tulajdonjogi viszonyokba.
A kiadványokról szóló törvény előirányozza, hogy
a helyesbítési és válaszadási jog eddigi intézményeit a véleménynyilvánítási jog váltja fel. Ezentúl kiterjed majd a hírportálokra is,
amelyek az időszaki kiadványok közé tartoznak majd, és mostantól nekik is nyilvánosságra kell hozniuk a nagyobb befektetőiket vagy adományozóikat. A kiadók, a portálok üzemeltetői és a sajtóügynökségek nem kötelesek a köztisztviselők és politikusok nyilatkozatát közzétenni, ha bizonyítani tudják a vitatott ténymegállapításnak a valódiságát, amelyre mondjuk az érintett politikus reagálni kíván, és akkor sem, „ha annak közzététele a jóerkölcsbe ütközne”.
Eredetileg a véleménynyilvánítás joga nem érintette volna a köztisztviselőket, tehát mondjuk a politikusokat sem, de aztán a jogalkotási folyamat során
egy módosító javaslat elfogadásának köszönhetően végül a köztisztviselők is megkapták ezt a jogot.
A véleménynyilvánítási jogot úgy határozták meg, hogy a vitatott állításon alapuló értékelő ítéletet cáfolható, kiegészíthető, pontosítható vagy megmagyarázható legyen.
Az új törvény rögzíti azt is, hogy az időszaki kiadvány kiadói és a sajtóügynökségek nem vállalnak felelősséget a hirdetésben közölt információk valóságtartalmáért, illetve a megtévesztő reklám vagy összehasonlító reklámok miatt, tekintve, hogy a harmadik fél által közölt tartalmakra nincs tényleges befolyásuk.
Új rendelkezés az is, hogy létre kell hozni a témát kezelő kulturális minisztériumon belül egy általa kezelt médiaregisztert is. A kiadóknak, a portálok üzemeltetőinek és a hírügynökségeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a tartalomszolgáltatásuk ne sértse az EU Tanácsának azon rendeletét, amelyik az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz fellépésről szól. Az új sajtótörvények augusztustól lépnek hatályba.
(TASR/para)
