Megosztás
A Rómától 500 éve elszakadt lutheránusokkal való megbékélés újabb jelenként a pápa hétfőn Svédországban elismerte a Luther Márton által elindított reformáció kedvező hatásait.
Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki közel 30 év óta Svédországba látogat. A lundi középkori evangélikus székesegyházban tartott történelmi jelentőségű ökumenikus istentiszteleten azt is hangsúlyozta, hogy a lutheránus és a katolikus egyháznak helyre kell hoznia a múlt hibáit, és a kölcsönös megbocsátásra kell törekednie.
"Szeretettel és becsületesen kell a múltunkra tekintenünk, tévedéseinket beismerve és a megbocsátásra törekedve, egyedül Isten a mi bíránk" – mondta Ferenc pápa a székesegyházban, amelyet a XVI. században koboztak el a katolikus egyháztól, amikor az evangélikus vallás államvallás lett Svédországban.
Martin Luther (magyarosan Luther Márton) német szerzetes 1517-ben indította el a reformációt, amikor megírta 95 tételét, amelyekben bírálta a katolikus egyházat a római korrupció, így az egyházi kiváltságok megvásárlása, a nepotizmus, az uzsora és a búcsúcédulák árusítása miatt. A hagyomány szerint egy wittenbergi kápolna ajtajára szögezte ki a 95 tézist. A pápa kiközösítette, ami a következő évtizedekben erőszakos, gyakran politikai színezetű szakadást váltott ki Európában és a kereszténységben, amelynek a következménye a harmincéves háború (1618-1648), az angliai kolostorok lerombolása és mindkét oldalon számos "eretnek" máglyahalála volt.
A katolikus egyházfő és a szertartáson jelen lévő lutheránus egyházi vezetők sajnálkozásukat fejezték ki az egyházszakadást követő tömeggyilkosságok és előítéletek miatt.
Ferenc pápa, a keresztények egységének eltökélt védelmezője, hétfőn a reformáció 500. évfordulójának tiszteletére érkezett Svédországba. Gesztusa a világban élő 74 millió evangélikus és 1,2 milliárd katolikus közötti 50 éve folyó párbeszédbe illeszkedik.
A városban, ahol a Lutheránus Világszövetséget (LVSZ) megalapították, Ferenc pápa elismerte, hogy Luthertől és a reformációtól is származott némi jó, különös tekintettel az evangélium iránti lelkesedésére.
"Hálával ismerjük el, hogy a reformáció segített még inkább központi jelleget adni a Szentírásnak a katolikus egyházon belül" – mondta.
A pápa "okos embernek" nevezte Luthert, aki joggal háborodott fel az akkori katolikus egyházon belül uralkodó korrupció, a világiasság, a pénzsóvárság és a hatalomvágy miatt.
A palesztin Munib Junan püspök, az LVSZ elnöke bocsánatot kért, amiért "falakat építettünk magunk körül: fizikai és politikai falakat".
Svédország az egyik legkevésbé vallásos ország, amit az is jelzett, hogy az istentisztelet alatt mintegy száz diák, fején a pápai süveget utánzó fejfedővel, sört ivott a templom előtt. "Mi, svédek, nem vagyunk vallásosak" – mondta egyikük.
A katolikusok és az evangélikusok között 50 éve kezdődött a teológiai vita, de mindmáig fennmaradt az eukarisztiával kapcsolatos nézetkülönbség. A katolikus-evangélikus vegyes házaspárok számára hivatalosan nem engedélyezett az egymás istentiszteletein való áldozás. Megfigyelők áttörést vártak a látogatástól, de a pápa és Munib Junan által a ceremónia végén által aláírt közös nyilatkozat továbbra is a status quót tükrözi.
A székesegyházban a pápa megölelte Antje Jackelént, a svédországi evangélikus egyház fejét, Uppsala érsekét, akit korábban férjével együtt fogadott a Vatikánban.
A pápa és Junan püspök hétfő este ökumenikus fellépést szorgalmazott a menekültek, a béke és a környezetvédelem érdekében. A katolikusoknak és az evangélikusoknak "együtt kell fellépniük az emberi méltóság és a szociális igazságosság érdekében kifejtett együttműködés kultúrájáért" – mondta Ferenc pápa Malmőben.
Az LVSZ elnöke a dél-svédországi városban több ezer ember részvételével tartott ökumenikus ünnepségen hangsúlyozta, hogy ez a történelmi találkozó arról tanúskodik, hogy a vallások között lehetséges a konfliktusok kiélezése helyett a baráti megbékélés.
A katolikus egyházfő hétfőn érkezett Malmőbe, ahol Stefan Lofven svéd kormányfő fogadta, majd XVI. Károly Gusztáv királlyal és Szilvia svéd királynéval találkozott. Kedden Malmö s vesz egy lutheránus delegáció is. A szertatáson beszédet mond Aleppó püspöke is, és a belépődíjakat fiatal szíriai menekültek megsegítésére használjál fel. Az istentiszteleten imát mondanak a szíriai háború befejezéséért. tadionjában misét mutat be több mint 15 ezer ember előtt. Az eseményen várhatóan részt vesz egy lutheránus delegáció is. A szertatáson beszédet mond Aleppó püspöke is, és a belépődíjakat fiatal szíriai menekültek megsegítésére használjál fel. Az istentiszteleten imát mondanak a szíriai háború befejezéséért.
(MTI/para)