1
Fotók: Paraméter, illetve archívum
Megosztás
A Kondé Miklós Polgári Társulás civil kezdeményezésre és finanszírozással, de a városi képviselő-testület jóváhagyásával emelt emlékművet november 12-én avatták fel szűk keretek között a Csallóközi Múzeum mellett lévő zöld területen, és felhúzták rá a magyar trikolort. Trianon századik évfordulójára szánták és az Összetartozás Emlékműve nevet adták neki, akadnak viszont, akik nem nézik jó szemmel, mivel 81 éve ugyanezen a napon lepleztek le egy ugyanilyet, miután a nácik és a fasiszták bécsi döntése nyomán ezt a területet visszacsatolták Magyarországhoz, és Horthy Miklós bevonult a Felvidékre.
Patrik Dubovský, a Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa, aki egyébiránt a Za ľudí párt járási szervezetének elnöke is, ez ügyben levélben szólította meg Hájos Zoltán polgármestert. Azért őt, mert az emlékművön egyébként semmilyen utalás nem található arra vonatkozóan, hogy az mi és ki tette oda. Dubovský egyrészt felvetette, hogy a magyar zászló felhúzása nem biztos, hogy összhangban van a szlovák törvénykezéssel, másodsorban felhívta a figyelmet arra a bizonyos Horthy-szálra is, ami egy bűncselekmény gyanúját is felvetheti.
„Némelyek kritikusan nyilvánulnak meg ezzel kapcsolatban, és az emlékmű felállítását a Trianoni békeszerződés, a zászló felhúzását pedig Horthy Miklós bevonulása évfordulójával hozzák összefüggésbe, 1938 novemberében, a fasiszták által kikényszerített bécsi döntés alapján. Azért is kérdem a törvényekkel való összhangot, mert ez alapján felmerülhet, hogy az emberi és polgárjogok elnyomását célzó mozgalmak propagációjáról van szó”
– fejti ki levelében Dubovský, aki két nappal levele elküldése után egy hosszabb Facebook-posztban is ecsetelte a történetet.
A terület, ahol a szobor áll, városi tulajdonban van, és amint azt Hájos Zoltán polgármestertől megtudtuk, a képviselő-testület tavasszal döntött annak ingyenes kölcsönadásáról emlékműépítés céljából a Kondé Miklós Polgári Társulás részére, majd az építkezést a városháza illetékes osztálya is pozitívan véleményezte. A 99 évre szóló kölcsönzési szerződést március 13-án írták alá, a társulás nevében annak elnöke, Ibolya Olivér, március 30-án került a város weboldalára.
„Nem hinném, hogy az elnyomó rendszert szimbolizálná. Egyszerű paraszti ésszel arra tudok gondolni, hogy 1925-ben elindult egy országzászló mozgalom, amely szintén ehhez hasonló bástyákat emelt, a visszacsatolást követően Dunaszerdahelyen is. Ha jól tudom, az a jelenlegi antifasiszta emlékmű helyén állt a kultúrházzal szemben. Ha lett volna rá mód, bizonyára ugyanott állítják fel most is”
– fogalmazott a polgármester, majd megemlítette, hogy Dubovský elfelejti a dolgok „másik felét”, vagyis hogy a Tiso-féle szlovák állam, melytől a területet elcsatolták, sem a jó oldalhoz tartozott akkoriban. „Lehetne oda vissza alapon keresni az argumentumokat, de jó lenne, ha mindenki először a saját háza táján sepregetne” – hangsúlyozta.
Dubovský ugyanis a polgármesternek címzett levelében kitért arra is, hogy az emlékmű kapcsán felvetődik a bécsi döntést aláíró náci és fasiszta önkény közvetett támogatása is, hozzátéve, hogy az akkori Csehszlovákia vezetése ezzel nem értett egyet és nem is írta alá.
Ibolya Olivér megkeresésünkre elárulta, hogy az emlékművet eredetileg június 4-én, a nemzeti összetartozás napján szerették volna felavatni, a járványügyi helyzet miatt viszont halasztottak, ezután augusztus 20., a magyar államalapítás ünnepe lett volna a következő dátum, a társulás elnöke szerint viszont technikai okok miatt ez nem valósulhatott meg, végül november 12. mellett döntöttek. Szavai szerint magát az emlékművet az Összetartozás Baráti Társaság készítette.
„Miért pont ez a nap? Bizonyára mindenki számára ismert tény, hogy 1918. november 11-én, 11 óra 11 perckor írták alá a történelem addigi legvéresebb háborúját – az első világháborút – lezáró fegyverszünetet. A hősi halottak tiszteletére elénekeltük a "Kimegyek a doberdói harctérre" című első világháborús katonadalt. Tény az is, hogy 1939. november 12-én, Dunaszerdahelyen felhúzták a magyar zászlót. Így, az emlékmű felavatásának alkalmával, egyszerre két történelmi eseményre is emlékeztünk”
– áll az Ibolya Olivér által közölt állásfoglalásban, melyet a cikk végén teljes terjedelmében közlünk.
Épp az utóbbi eseményre hívta fel a figyelmet a fentiekben Dubovský, ugyanis egy nappal korábban vonult be Horthy Miklós Kassára.
„Meglepődve, illetve megdöbbenve olvastuk Dubovský úr bejegyzését. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az Összetartozás Emlékmű kapcsán fasiszták, nyilasok, irredenták stb. leszünk. Meg sem fordult volna a fejünkben, hogy valakiknek az összetartozás kapcsán a széthúzás, a diszkrimináció, egy embertelen korszak jut az eszükbe” – jegyezte meg Ibolya Olivér. Hozzátette, az emlékműre nem Magyarország hivatalos lobogóját vonták fel, hanem a nemzeti színű trikolórt, amit a magyar nemzeti ünnepeken szeretnének felvonni. Mostanra egyébként már levették, de Ibolya Olivér ennek kapcsán már elmondta, nem az volt a tervük, hogy folyamatosan kint legyen.
Megkérdeztük az ügyben Kornfeld Tibort, a dunaszerdahelyi zsidó hitközség vezetőjét, aki elmondta, hogy többen is megkeresték ezzel kapcsolatban, de szavai szerint a zsidó hitközség ebben nem érintett, az emlékmű nem sérti a zsidókat.
„Ha arra utalunk, hogy a háborús magyar közvélemény és a hivatalos törvényhozás fasiszta-náci szellemű volt, akkor nem találtuk fel a spanyolviaszt. A zászló talapzatának és felvonásának dátuma, vagy az 1938-39-es években történt esemény oka kapcsán több szimbolikus dolgot felfedezhetünk, amivel ugyan nem a zsidóság ellen fordul, de ahogy én is olvastam Dubovský úr bejegyzését, okkal kifogásolhatják a szlovák hivatalos szervek” – húzta alá.
Elmondta, hogy Dunaszerdahelyt toleráns városnak tartja, ahol békében élnek egymás mellett a nemzetiségek, éppen ezért jobbnak tartaná az ilyesmit előre nyilvánosan megvitatni. „Adni a közvéleményre, nem pedig úgy intézni, hogy városunk lakossága akkor értesül ilyen dologról, amikor már megtörtént” – szögezte le.
Dubovský Hájosnak írt levelében úgy ír, hogy ez felesleges feszültségkeltésnek, helytelen provokációnak tartja.
„Amellett állunk, hogy az ilyesmit párbeszéddel, megbocsátással, megbékéléssel kezelnénk. Ennek egyik útja az EU-n belüli együttélés, eurorégiók kialakítása, a kettős állampolgárság, a nyelvoktatás és kulturális csere” – fogalmazott, és az erre adott reakciójában Ibolya Olivér is kifejti, hogy az őszinte viszony építésével és az említettekkel ők is egyetértenek.
„Az a tény, hogy büszkék vagyunk magyarságunkra, nem azt jelenti, hogy más nemzeteket, nemzetiségeket nem tisztelünk. Ahogy az emlékmű neve is mutatja, mi, akik egymás mellett élünk Dunaszerdahelyen, a Csallóközben, Szlovákiában, Magyarországon, összetartozunk, hisz közös a múltunk és közös a jövőnk. Nem azt kell keresni, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt bennünket” – fogalmazott.
Dubovský ugyanakkor levelében azt javasolta, hogy az emlékművön az EU zászlaját helyezzék el vagy maradjon ott csak a kereszt, mint a megértés és a béke szimbóluma, illetve Facebook-bejegyzésében azt, hogy nevezzék át az emlékművet a béke és megértés keresése vagy a közös igyekezet emlékművének, erre azonban már nem érkezett érdemi válasz.
(SzT)
Patrik Dubovský teljes Facebook-bejegyzése:
Az Ibolya Olivér által küldött reakció:
Állásfoglalás
Meglepődve, illetve megdöbbenve olvastuk Dubovsky úr bejegyzését. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az Összetartozás Emlékmű kapcsán fasiszták, nyilasok, irredenták stb. leszünk. Meg sem fordult volna a fejünkben, hogy valakiknek az összetartozás kapcsán a széthúzás, a diszkrimináció, egy embertelen korszak jut az eszükbe.
Az emlékmű engedélyeztetésével kapcsolatos hivatalos ügyintézést a Kondé Miklós Polgári Társulás vállalta magára. A Kondé Miklós Polgári Társulás a Kárpát-medencében élő nemzetek kulturális összetartozását hangsúlyozva többször megrendezte a Kárpát – medencei Folklórfesztivált – Márton-napi Vigalmat. Kérvényezés és egyeztetés után Dunaszerdahely Város Képviselő-testülete egyhangú szavazással 99 évre ingyenes használatba adta a Csallóközi Múzeummal szemben található kis területet. Magát az emlékművet az Összetartozás Baráti Társaság készítette. Eredetileg az összetartozás évében, az összetartozás napján, 2020. június 4-én szerettük volna felavatni. A járványügyi helyzet miatt ez nem valósulhatott meg. Így a felavatás időpontja eltolódott. Először augusztusra terveztük, de technikai okokból ekkor sem valósult meg. Utána vetődött fel a november 12-i időpont.
Miért pont ez a nap? Bizonyára mindenki számára ismert tény, hogy 1918. november 11-én, 11 óra 11 perckor írták alá a történelem addigi legvéresebb háborúját – az első világháborút – lezáró fegyverszünetet. A hősi halottak tiszteletére elénekeltük a "Kimegyek a doberdói harctérre" című első világháborús katonadalt . Tény az is, hogy 1939. november 12-én, Dunaszerdahelyen felhúzták a magyar zászlót. Így, az emlékmű felavatásának alkalmával, egyszerre két történelmi eseményre is emlékeztünk.
Hangsúlyozni szeretnénk: emlékművet avattunk. Az Összetartozás Emlékművét, amelyre nem Magyarország hivatalos lobogóját vontuk fel, hanem a nemzeti színű trikolórt, amelyet nemzeti ünnepeinken a későbbiekben is szeretnénk felhúzni.
Az a tény, hogy büszkék vagyunk magyarságunkra, nem azt jelenti, hogy más nemzeteket, nemzetiségeket nem tisztelünk. Ahogy az emlékmű neve is mutatja, mi, akik egymás mellett élünk Dunaszerdahelyen, a Csallóközben, Szlovákiában, Magyarországon, összetartozunk, hisz közös a múltunk és közös a jövőnk. Nem azt kell keresni, ami elválaszt, hanem azt, ami összeköt bennünket.
Teljes mértékben egyetértünk Dubovsky úr következő szavaival, amelyeket az eredeti formában idézünk:
„Budujme úprimne vzťahy, presaďme dvojité občianstvo, tvorme euroregiony, učme sa jazyky susedov a priateľov, robme kultúrnu vymenu.“
Dubovsky úr szavait, magyarul így értelmezzük:
"Építsünk őszinte viszonyt, tegyük lehetővé a kettős állampolgárságot, alkossunk eurorégiókat, tanuljuk a szomszédok és barátok nyelvét, folytassunk kulturális cserét."
Összetartozás Baráti Társaság