Fiala-Butora János: A Bizottság döntése csalódás, de szerintem a Minority SafePacknek lesz még politikai folytatása - Interjú

Általában azt szokták mondani, hogy a kisebbségi jogok nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések, nem az Európai Unió hatásköre. Ön szerint ez nem teljesen így van?

Ez nagyrészt igaz, és a múltban én többször is elmondtam, hogy nem szabad sokat várni a Minority Safepacktől, de ugyanakkor vannak olyan lépések, amelyeket a Bizottság megtehetett volna, amire van hatásköre, és amelyek hasznosak is lettek volna. Ezek nem nagy dolgok, de előrelépést jelentettek volna. Fontos szempont az is, hogy az Európai Bizottság hatásköre részben politikai döntés kérdése. Az nem teljesen egyértelmű az európai uniós szerződésből, hogy pontosan mi az, ami bizottsági hatáskör, és mi az, ami a tagállamok hatáskörébe tartozik.

Van egy szürke zóna, ahol a Bizottságnak lenne hatásköre, ha ezt felvállalja, és a tagállamok hallgatólagosan beleegyeznek.

A történelem erre tanít minket. Az amerikai szövetségi állam is így építette ki fokozatosan a hatásköreit az alkotmány változtatása nélkül.

Tehát úgy látja, hogy a Bizottság nem használta ki az összes rendelkezésére álló lehetőséget?

Igen, így látom. És nem is csak azért lett volna fontos, hogy azok a jogszabályok, amiket el tudott volna fogadni, óriási előrelépést jelentettek volna. Ezt nem gondolom. De az fontos lett volna, hogy a Bizottság politikailag is jobban elköteleződjön a kisebbségi jogok védelme mellett, mert van még számos olyan kérdés, ami EU-s hatáskör, vagy közös EU és tagállami hatáskör lehetne.

Tudjuk, hogy például az emberi jogok védelme is szerepel az uniós alapszerződésben, és komoly viták folynak arról, hogy ezt hogyan erősítsék. Jó lett volna látni, hogy a Bizottság amellett kötelezi el magát, hogy a kisebbségi jogok az emberi jogokon belül kiemelt terület lesz, amire oda fognak figyelni.

Úgy látszik, nem ezt választották.

Vannak pozitívumok is a Bizottság állásfoglalásában? Van olyan eleme, ami segítheti a kisebbségi jogokat, a kisebbségi nyelvhasználatot?

Őszintén szólva ilyet még nem láttam. De nem elemeztem végig az egész 22 oldalas dokumentumot. Lehet esetleg olyan politikai olvasata a dokumentumnak, hogy nem vitatják a kisebbségi jogok fontosságát, de szerintük ezekért a tagállamoknak kell vállalniuk a felelősséget, az ő hatáskörük, és ezzel mintegy felszólítja a tagállamokat az aktívabb lépésekre. Én azonban ezt nem érzem igazán nagy súlyúnak, nem olyan, amit pozitívan kellene értékelni. Összességében mindenképpen csalódás a döntésük.

A Minority SafePack ezzel elbukott, vagy lehet ezt még folytatni?

Szerintem politikai színtéren még lesz folytatása. Egy másik szempontot is szeretnék kiemelni: ez nemcsak a kisebbségi jogokról szólt, hanem egy polgári kezdeményezés kudarcát is mutatja. Ez az aláírásgyűjtés egy új eszköz az uniós polgárok kezében, amivel az EU demokratikus deficitjét próbálták áthidalni, leküzdeni, de eddig nem sok sikerélményt tapasztaltunk ezen a téren. A Bizottság ilyen szempontból is egy visszalépésnek értékelhető döntést hozott.

Eddig sem voltak túlmotiváltak az európai polgárok arra, hogy bekapcsolódjanak egy ilyen folyamatba, és a Bizottság részéről érkező sorozatos elutasítás még inkább elidegenítheti a polgárokat az EU intézményeitől.

Ha másért nem, ilyen pozitív, ösztönző szempontból illett volna valamit elfogadniuk a javaslatok közül.

Jogi szempontból lehet még továbbvinni a Minority SafePacket?

Nem a jogi része az érdekes, az tulajdonképpen lezárult.

De a Bizottság döntése politikai döntés, amit felül lehet bírálni.

Jöhet egy új politikai konstelláció, egy új Bizottság, ami felülbírálhatja a jelenlegi testület álláspontját, és tehet olyan lépéseket, amelyeket ez a polgári kezdeményezés javasolt.

Lajos P. János