Fico nem ad fegyvert Danko kezébe, megemeli a pedagógusok bérét!
Augusztus 30-án az iskolaügyi szakszervezet nem írta alá a szociális békediktátumot, azaz nem engedett Fico azon zsarolásának, mely szerint ha a pedagógusok nem mondanak le a tiltakozás jogáról (alkotmányos jogot venne pénzért…) az ő kormányzásának idejére, akkor eggyel kevesebb alkalommal emeli a bérüket, tehát 6 százalékkal rosszabbul járnak. Jelesül a most szeptember elsejei 6 százalékról beszélt.
Danko – aki még nem tudja, akar-e kormánypárt-elnök lenni – persze kontrázott, kiállt a pedagógusok mellett.
Korántse gondoljuk azonban, hogy azért, mert izzó szerelem fűti őt a tanítók iránt. Egyszerűen ez mutatkozott végre egy kicsit is megnyerhető csörtének, már pedig neki most nagyon kell egy győzelmecske.
Fico augusztus 31-én bejelentette, hogy a kormány mégis megadja az emelést.
Látszólag tehát Danko győzedelmeskedett.
Korántse gondoljuk azonban, hogy nem Fico nyert. Az emelésre számított a kormány és nagyjából megoldható a költségvetésben. Továbbá Fico elkerülte a hosszadalmas, nyíltszíni konfrontálódást Dankoval erről a témáról, Danko ezt az ügyet nem képes úgy tálalni a közvéleménynek, mintha ki tudja, mekkora heroikus, véres, világmegváltó küzdelemben védte volna meg a szlovák oktatást. Ha megpróbálja, csak kinevetteti magát.
Továbbá Fico elkerülte az azonnali konfrontálódást a pedagógusokkal és talán egy sztrájkot is a megyei választások előtt. Ő maga tűnik így fel a bőkezű, nem bosszúálló vezér szerepében.
Fico nem önzetlenül adakozik. Az emelés minden szakmai érv szerint jogos és régen időszerű, úgysem lehetne sokáig elkerülni. És a kormányfő politikai érdekei kívánják meg elsősorban.
A tanítók iránt izzó szerelem őt sem fűti, sőt… Nagyjából elege lehet az oktatásügyből (nem baj, ha ő szintén érzi kicsit, milyen is az!!!), legalább egy kis nyugalmat és időt nyer e téren. S nem ad fegyvert Danko kezébe.
Ez a béremelés tehát ismét nem a tanítókról és a színvonalról szól. Ez csak politikai árukapcsolás.