Filip Mónika: a szlovákiai magyar oktatásügy színvonalát a kis létszámú iskolák lefelé húzzák

2020. április 17. - 23:03 | Belföld

A szlovák nyelv oktatásának színvonaláért a magyar iskolákban nemcsak a módszertan, hanem részben egyes szlováktanárok hozzáállása, nem megfelelő tudása is felelős, véli az oktatásügyi minisztérium államtitkára, Filip Mónika. A magyar iskolákat védeni akarja, de az iskolánál is fontosabbnak tartja az oktatás színvonalát. Bízik abban, hogy növelni tudják a pedagógusok fizetését, de ennek mértékét a gazdasági válság is befolyásolni fogja. Az érettségi időpontjáról még nem döntött a szaktárca, viszont a magyar tanulók távoktatását oktatóvideókkal segítené.

Filip Mónika
Fotók: Lajos P. János

Ön korábban a belügyminisztériumban dolgozott osztályvezetői szinten. Miért vállalta az államtitkári posztot? Nem idegen önnek ez a terület?

Ezt sokan kérdezik, de nem annyira más ez a terület, mint amelyen korábban dolgoztam. Korábban a közigazgatással foglalkoztam, és az oktatásügy is a közigazgatás része. A szakterületem a járási és a körzeti hivatalok átszervezése és az önkormányzatok voltak, ebből az általánosabb témakörből kerültem most az oktatásügybe, ahol éppen az eddigi tapasztalataimat szeretném felhasználni a változtatások megvalósítása során. Az egyik feladatom éppen az, hogy megoldjuk a hatásköri problémákat, komplikációkat az oktatásügy és a belügy között. Az iskolák finanszírozása egy bonyolult rendszerben működik a belügyminisztérium hatáskörében, ezt szeretnénk az oktatásügyi tárca hatáskörébe vonni. Tehát azokat a tapasztalatokat, amelyeket a belügyben szereztem, itt is kamatoztatni tudom. De emellett megkaptam két másik területet, a nemzetiségi oktatást és az inkluzív oktatást. Azért indultam a választáson, mert szerettem volna olyan pozícióba kerülni, ahol kamatoztatni tudom a tapasztalataimat, szaktudásomat, és ahol lesz önálló döntéshozatali jogköröm. Branislav Göhring a választások után pár nappal megkeresett ezzel az ajánlattal, és úgy éreztem, hogy ez kapcsolódik ahhoz, amivel korábban foglalkoztam, és itt lehetőség lesz a változtatásra. Úgy látom, hogy hasonlóan gondolkodunk a miniszterrel, közös a célunk, és így ebben a pozícióban lesz önálló döntéshozatali lehetőségem is.

Említette az iskolák finanszírozásának átalakítását. Csak azon akarnak módosítani, ahogyan eljut a pénz az iskolákhoz, vagy azon is, hogy mennyi pénzt kapnak, és ez hogyan oszlik meg az iskolák között? Esetleg átalakítják a jelenlegi fejpénzes rendszert is?

Az elsődleges cél, az én feladatom az, hogy helyrehozzam a hatásköri problémát a belügy és az oktatásügy között. Ez a legfontosabb, de a miniszter már megnyitotta azt a témát is, hogy hogyan oszlanak meg a hatáskörök az önkormányzatok és az oktatásügy között. Most elsősorban a jelenlegi válsághelyzetről van szó, azt látjuk, hogy emiatt az önkormányzatok nem tudják megfelelően finanszírozni az iskolákat, küszködnek az oktatásügyi hatáskörökkel, így lehet, hogy elindítunk egy párbeszédet arról is, hogy szükség van egy nagyobb reformra ezen a területen.

Ez érintené nemcsak a pénz eljuttatásának útját az önkormányzatokhoz, az iskolákba, hanem azt is, hogy mennyi ez a pénz, és mi alapján lesz elosztva.

Tehát várható egy komplexebb reform is, de én egyelőre arra kaptam mandátumot, hogy megerősítsem az oktatási minisztérium szerepét abban, hogy hogyan jut el a támogatás az iskolákba. A nagyobb reformr még nincs napirenden.

A finanszírozás, a fejpénzrendszer okozta gondokra vezethetőek vissza a kis létszámú iskolák fenntartási problémái is, hiszen ahol kevés a gyerek, ott kevés a pénz is. Ön hogyan látja a ezeknek az iskoláknak a helyzetét, szerepét? Hogyan oldaná meg a teljes szervezettségű, kilenc osztályos iskola finanszírozási problémáját, ahová mindössze 50-60 tanuló jár? Több pénzzel vagy az iskolahálózat átszervezésével?

Amióta a hivatalba kerültem, sok szakemberrel beszéltem erről a problémáról a magyar iskolák kapcsán. Többféle nézettel találkoztam. Egyrészt érthető az az álláspont, hogy védeni kell a szlovákiai magyarok identitását, és ebben az iskolák a legfontosabb szereplők. A másik nézet, hogy racionalizálni kell a rendszert, ami egyes iskolák bezárásához vezethet. Ez az álláspont is védhető, hiszen amellett, hogy a kis létszámú iskolák védik az identitást, nem biztos, hogy színvonalas oktatást tudnak biztosítani a gyerekeknek, ami szintén nagyon fontos feladat.

Készül erre valamilyen terv is?

Őszintén mondom, hogy nincs olyan terv, hogy megszüntetnénk vagy összevonnánk a kis létszámú iskolákat. Én kezdettől fogva azt mondom, hogy védeni akarom a magyar oktatásügyet, és bármilyen kezdeményezés esetén, amelynek célja a szlovák iskolahálózat racionalizációja, optimalizációja lenne, akkor én nagyon erős hangként ott leszek, hogy hangsúlyozzam, a kisiskolák, főleg a magyar kisiskolák azért vannak, hogy védjék a nemzeti kisebbség identitását. De nyitott vagyok egy észszerű és racionális párbeszédre is, amelynek célja a kisiskolák oktatási és nevelési feladatainak a javítása. Tudom, hogy ez nagyon érzékeny kérdés. Tisztában vagyok a kis létszámú iskolák fontosságával, de az is fontos, hogy javuljon a színvonaluk, mert enélkül a szülők nem fogják oda íratni a gyerekeiket, és maguktól megszűnnek. A kérdés tehát az, hogy hogyan lehet fenntartani egy olyan magyar iskolahálózatot, amely elérhető mindenki számára, de emellett jó színvonalú, és segít megőrizni a nyelvet, az identitást is. De ismétlem, egyelőre nincs olyan terv, amely a jelenlegi rendszer átalakítását célozná. Ráadásul most válsághelyzetben vagyunk, csak azzal foglalkozunk, hogy segíteni tudjuk a pedagógusokat és a szülőket. A kormányprogram is csak most készül, most tervezzük azt is, hogy mi lesz a következő négy évben, mi lesz, ha a válsághelyzet befejeződik, és mint a kormányprogram oktatási részének egyik szerzője mondhatom, hogy nincs benne olyan rész, amely a kisiskolák megszüntetését vetítené előre. A következő négy évben nem tervezzük a nemzetiségi iskolahálózat teljes átalakítását, viszont látok más, komoly problémákat, amiket orvosolni szeretnék.

Azt elképzelhetőnek tartja, hogy nőhet az egy diákra jutó fejpénz a nemzetiségi iskolákban?

Ilyen javaslatról nem tudok. A kormányprogram is válsághelyzetben készül, a finanszírozás szempontjából az oktatás is nehéz helyzetben van, és még nehezebb helyzetben lesz, hiszen egy teljesen új tanítási módszerre kell átállnunk a járvány miatt. A szaktárca igyekszik finanszírozni olyan új dolgokat, tevékenységeket, amire eddig nem jutott pénz: a tankönyvek hozzáférhetőségét, online kurzusokat. Sok pénzbe kerül a távoktatás támogatása is. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a válság miatt az ország gazdasági helyzete is rosszabb lesz. Nem tudom mennyire lenne reális pénzügyi szempontból ilyen emelés.

Én szívesen megígérném a fejpénz növelését vagy akár a pedagógusok bérének a növelését is, de látnunk kell a realitásokat, örülnünk kell, ha ki tudunk mászni ebből a válságból.

Inkább arra kell összpontosítani, hogy olyan változásokat hajtsunk végre, amelyek az oktatás színvonalát javítják.

A pedagógusok bérének növelését is el lehet felejteni a válság miatt?

Ebben a kérdésben optimistább vagyok. Az oktatásügyi miniszter két témát említett a beiktatása után, az egyik éppen a pedagógusbérek növelése volt, a másik pedig a tankönyvpiac liberalizációja. A pedagógusok bérének emelése fontos kérdés, ez szerepel az SaS programjában is. Növelni kellene a fizetés fix részét, de mellé kellene tenni egy rugalmas részt, amelynek nagysága a pedagógus munkájának a színvonalától függne. Ilyen emelést el tudok képzelni. Ahhoz, hogy jó iskoláink legyenek a tanárokat is motiválni kell. Kérdés azonban, hogy ezt milyen gyorsan, mikor tudjuk megvalósítani.

Amikor a miniszter bemutatta önt államtitkáraként, beszélt arról is, hogy gondok vannak a nemzetiségi iskolákban a szakmaisággal, az oktatási segédeszközökkel. Ez alatt pontosan mit kell érteni?

Ezeknek a gondoknak a megoldása is az egyik fontos feladat. De még csak néhány hete vagyok hivatalban, nem vagyok oktatásügyi szakember, de igyekszek megismerkedni a környezettel, a munkatársakkal, a problémákkal. Találkozom szakmai szervezetek képviselőivel, azokkal az emberekkel, akiknek eddig ez volt a feladatuk. Próbálok fontossági sorrendet felállítani, keresem, hogy miben tudunk segíteni a magyar oktatásügynek. Van már néhány probléma, aminek a megoldását nagyon fontosnak tartom, de még biztosan felmerül több más is, amivel foglalkozni kell.

Régóta probléma, és évek óta nem sok javulás történt a szlovák nyelv oktatásában a magyar iskolákban. Ezt a feladatot hogyan szeretné megoldani?

Szerintem is ez az egyik legfontosabb probléma, javítani kell a szlovák nyelv oktatásának színvonalát a magyar iskolákban. Beszélgettem több szakemberrel is, és az az egyik meglátásom, hogy sok szülő azért nem íratja magyar iskolába a gyerekét, mert attól tartanak, hogy ott nem tanulnak meg jól szlovákul. A szlovák nyelvre pedig szükségük lesz, ha például itthon akarnak tovább tanulni egyetemen.

Én is magyar iskolába jártam, és nekem is az a tapasztalatom, hogy amikor egyetemre kerültem volt egy nagyon jó passzív szlovák nyelvtudásom, de az aktív nyelvtudásom rossz volt.

Az egyetemen tanultam meg szlovákul beszélni. Nagyon fontos lenne néhány év alatt elérni, hogy a gyerekek már az alapiskola elvégzése után tudjanak szlovákul beszélni, ne féljenek attól, hogy nem tudnak szlovákul, ne legyen emiatt komplexusuk. A szlovák számunkra egy második nyelv, ugyanúgy tanuljuk, mint az angolt vagy a németet.

Az elmúlt években indult egy pilot projekt néhány iskola bevonásával, amelynek célja egy olyan módszertan megalkotása, amely a szlovák nyelvet idegen nyelvként tanítaná a magyar iskolákon. Ennek az eredményeire tudnak építeni?

Tudok erről a projektről, és amit az eddigi eredményeiből ismerek az az, hogy gondok vannak például a szlovák nyelvet oktató pedagógusokkal is. Előfordul, hogy ők sem tudnak jól szlovákul, vagy a szlovák nyelvhez fűződő viszonyuk nem a legjobb. Tehát nemcsak a módszertanról kell beszélni, hanem arról is, hogy akik a szlovákot tanítják, azoknak milyen a viszonyuk a nyelvhez. Sok változásra, és elég mélyreható változásra van szükség, ez az egyik kimenete a projektnek. Ehhez hozzáfűzném még, hogy a szlovák nyelv oktatásával nemcsak a magyar iskolákban vannak gondok. A Szlovák Tudományos Akadémia szakemberei szerint a szlovák nyelv és irodalom a szlovák iskolákban sem számít kedvenc tantárgynak. Érdekes lenne a szlovák nyelv oktatásával komplexebben foglalkozni, nemcsak a magyar iskolákban.

Miben látja a legnagyobb különbséget a többségi szlovák és a magyar iskolák helyzete között?

A szlovákiai magyar oktatásügy helyzetét nehezíti, hogy talán az átlagnál több a magyar kisiskola, amiről már beszéltünk. Tehát bizonyos szempontból rosszabb a helyzetük, mint a szlovák iskoláknak. És a rosszabb helyzet alatt nemcsak az anyagi helyzetet értem, hanem a színvonalat is. A magyar oktatásügy színvonalát javítani kell, nagyon fontosnak tartom, hogy jó iskoláink legyenek. Szerintem minél nagyobb az iskola, minél jobbak a pedagógusok, annál magasabb a színvonal. Természetesen lehetnek kivételek, de azt nem tartom reálisnak, hogy színvonalas lesz az oktatás olyan iskolában, ahol kevés a diák, és ugyanaz a tanár tanítja a matematikát és a fizikát is. Szerintem az egyik gondja a magyar iskolarendszernek, hogy a kis létszámú iskolák lehúzzák a színvonalat. Pénzügyi szempontból viszont a magyar iskolák nem állnak olyan rosszul, összehasonlítva a szlovák iskolákkal. A szlovákiai fenntartási összeg mellett sok esetben számolhatnak magyarországi támogatással is, amit én nagyon pozitívnak tartok.

Az elmúlt hetek nagy kihívása a koronavírus-járvány, amely teljesen új helyzet elé állította az iskolákat. A legutóbbi napok fejleménye, hogy a közegészségügyi hivatal engedélyezte az érettségi lebonyolítását, szigorú szabályok betartása mellett. Ön szerint mikor érettségizhetnek a diákok?

Ezt most még nem tudom megmondani. A helyzet szinte naponta változik, nem tudjuk, mi lesz holnap. Azt sem tudjuk száz százalékra állítani, hogy ebben a tanévben folytatódik-e még az iskolai tanítás, beülhetnek-e a tanulók az iskolapadokba. Lehet, hogy az egyik héten javul a helyzet, kevesebb a beteg, és mérlegelni lehet a nagyobb szabadságot, de a következő héten minden máshogy alakulhat, és újra szigorúbb szabályokra van szükség.

De az érettségit nem lehet hétfőn kihirdetni azzal, hogy kedden már érettségiznek is a diákok.

Biztosan nem így fogjuk meghirdetni. Már folyik az érettségi előkészítése, biztosan adunk időt arra, hogy legyen idejük készülni a diákoknak.

Június 30-ig megvalósulhat az érettségi?

A tanév végéig biztosan megszervezzük, ez a terv.

Az iskolák már egy hónapja zárva vannak. Vannak arról adataik, hogy hogyan alkalmazkodtak ehhez a helyzethez az iskolák?

Arról nem tudok, hogy már lennének pontos statisztikai adatok erre az időszakra vonatkozóan. Az Oktatáspolitikai Intézetnek viszont vannak bizonyos felmérései, most a roma közösségekben készítenek felmérést arról, hogy ott hogyan folyik a távoktatás. Arról nem tudok, hogy általános statisztika készült volna.

Az intézet napokban megjelent tanulmánya szerint mintegy 30 ezer alapiskolásnak egyáltalán nincs internetelérése. Azt tudják, hogy a tanulók mekkora hányadához ér el a távoktatás?

Más, pontosabb adataink nincsenek. Tudjuk, hogy viszonylag nagy hányadhoz nem jut el az interenetes oktatás, ezért is kezdeményeztünk televíziós oktatási programokat, a Szlovák Televízió maga is készít ilyen programokat, emellett pedig az oktatásügyi minisztérium támogatásával is készítenének oktatóvideókat. Így olyan tanulókat is el tudnánk érni, akiknek nincs internetük, számítógépük.

Viszont ez a kisebbségi iskoláknak nem segít, ezek a videók szlovákul készülnek. Lesznek magyar oktatóvideók is?

Készülnek magyar anyagok is. Tárgyaltam a magyar adás vezetőjével, hetente egyszer lesz magyar és roma nyelvű televíziós oktatás is, a felvételek már folynak.

Emellett támogatjuk azt is, hogy a Pátria rádió készítsen videóanyagokat, amelyeket viszont majd online lehet nézni. 15-20 felvételt készítenek.

A tartalom kialakításában segít a Fórum Intézet is. Emellett létrehoztunk magyar tartalmat az ucimenadialku.sk portálunkon is. Ott elsősorban olyan forrásokat találnak, ahová a pedagógusok, a tanulók és a szülők is fordulhatnak információkért.

Arra vonatkozóan van információjuk, hogy a tanárok mennyire készültek fel az internetes oktatásra?

Még ilyen adataink sincsenek, jelenleg annak is örülünk, hogy tudjuk segíteni a tanárokat, tudunk valamilyen iránymutatást adni. Néhány helyről van információnk, tudjuk, hogy vannak tanárok, akik ezt a helyzetet jobban kezelik, míg mások kevésbé jól, de általános képet nem tudunk megrajzolni. Ez nagyon helyzetspecifikus, sok függ az adott tanártól és a tanulótól egyaránt.

A távoktatás, az online oktatás egyfajta lehetőség is, élesben próbálhatják ki a digitális eszközök használatát az oktatásban. Ennek a tapasztalatait megpróbálják majd átvinni az iskolai oktatásba is?

Szlovákiában nagyon régóta beszélünk az oktatás reformjáról, arról, hogy változtatni kell, modernizálni kell, és a jelenlegi helyzet valóban egy lehetőség erre.

Már több helyen is elhangzott, hogy nem is kell ide kormányprogram, nem kell hozzá politikai akarat, jött a koronavírus, és ez bizonyos szinten megreformálja az oktatást.

A tartalmat, a kötelező tanulmányokat és a módszertant is. Úgy gondolom, hogy amit most átélnek a tanárok, megváltoztatja őket is, és azt is, hogy hogyan fognak tanítani, ha visszatérnek a tanulók az iskolába. A tanítás tartalmát, a módszertant és a diákokkal való kommunikációt is. Természetesen ehhez a rendszernek is változnia kell, de az is hozzájárul, ha látjuk, hogy ennek a távoktatásnak milyen eredményei vannak. Azt most még nem tudjuk megmondani, hogy a tanulók milyen eredményt érnek el, a tananyag 70, 80 vagy 90 százalékát tudják elsajátítani annak ellenére, hogy nem járnak iskolába. Ezt csak akkor tudjuk felmérni, amikor a gyerekek visszatérnek az iskolába.

Tehát számítani lehet az oktatás tartalmának, a tananyagnak a reformjára is? Erre mikor kerülhet sor?

A tartalmi reformról még nem esett szó, de érezzük, hogy a válsághelyzet erre is alapot biztosít. De először meg kell várni a járvány, a válsághelyzet végét. Kérdés, hogy meg tudjuk-e valósítani a járványt követő gazdasági helyzetben. Én pozitívan állok ehhez, örülnék, ha megvalósulna egyrészt a tartalom szűkítése, de mindenekelőtt a modernizálása. Megváltoztak a követelmények, többet kellene foglalkozni a technológiai fejlődéssel, az internethasználattal vagy a környezetvédelemmel. De ennek a folyamatát egyelőre még nem látom.

A minisztériumban az utóbbi négy évben sikerült kiépíteni a nemzetiségi főosztályt. Ez megmarad a továbbiakban is?

Igen, megmarad. Természetesen a minisztériumban lesz átalakítás, a hatásköröket újra kell definiálni, én is erre várok, mivel az első államtitkár hatáskörét az előző miniszter, Martina Lubyová nagyon visszavágta. Egy főosztálya maradt, ami nagyon gyenge hatáskör. Az új miniszter erős államtitkárokat szeretne. A terveim szerint a nemzetiségi főosztályból kiválna az inkluzív oktatás, mivel az is fontos terület, külön kategória. Emellett én fogom irányítani a oktatásügy finanszírozásának átalakítását. Ez az én elképzelésem, de még a kollégákkal egyeztetnem kell.

Találkozott már a magyar oktatási szervezetek képviselőivel?

Kinevezésem után néhány nappal felvettem a kapcsolatot a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, igaz, az csak egy udvariassági beszélgetés volt. Már beszéltem Szőköl Istvánnal, a módszertani központ komáromi irodájának vezetőjével, aki a magyar iskolákban folyó oktatásért felel. És beszéltem már a Rákóczi Szövetség képviselőjével is, aki felajánlotta szervezet mintegy 200 oktatási videóját, amelyet szlovákiai pedagógusokkal forgattak le. Igyekszem felvenni mindenkivel a kapcsolatot, aki az oktatás területén dolgozik. Sajnos gátol ebben a jelenlegi helyzet, szerettem volna ellátogatni magyar iskolákba, beszélni az igazgatókkal, de erre jelenleg nincs lehetőség.

Lajos P. János