Finnország és Svédország is igent kapott a szlovák parlamenttől a NATO-csatlakozásra, már csak két tagállamnak kell igent mondania

2022. szeptember 27. - 17:26 | Belföld

A szlovák parlament az utolsó tagállamok egyikeként ratifikálta Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Finnország belépését 126 képviselő támogatta, Svédországét 124. Már csak Magyarországnak és Törökországnak kell ratifikálnia a két állam NATO-tagságát.

Finnország és Svédország is igent kapott a szlovák parlamenttől a NATO-csatlakozásra, már csak két tagállamnak kell igent mondania

Az utolsók között ratifikálta kedden a szlovák parlament Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A két, katonailag hagyományosan független állam az orosz-ukrán háború kitörése után változtatta meg álláspontját, és kérte felvételét az Észak-atlanti Szövetségbe. Oroszország Ukrajna megtámadásával elérte, hogy életet lehelt a NATO-ba, és egyben elérte az újabb bővítését is. Ezzel Oroszország újabb NATO-tagállamot kap a szomszédjába, ráadásul a finn-orosz határ több mint 1300 kilométer hosszú.

Finnország felvételét 126 képviselő, Svédországét 124 támogatta, mindkettőt egységesen 15-en ellenezték. A nem szavazatok a ĽSNS korábbi és jelenlegi képviselőtől érkeztek.

Fico "békenyilatkozatot" akart

Robert Fico, a Smer elnöke egy nyilatkozat elfogadását is szerette volna elérni, amiben a szlovák parlament felszólította volna az Eupai Unió szerveit, hogy dolgozzanak ki egy "békestratégiát" az orosz-ukrán háború befejezésére, de a parlament elutasította a javaslatot.

Azt Fico sem kérdőjelezte meg, hogy támogatni kell-e Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, de élesen bírálta az Oroszország elleni szankciókat és a nyugati államok ukrajnai fegyverszállításait. Azt állítja, hogy Európában nem beszélünk eleget a békéről, majd áttért az Oroszország elleni szankciók bírálatára.

„Az ősoka annak, hogy most ilyen komoly gazdasági problémáink vannak az, hogy az Európai Unió engedett az USA-nak, és szankciókkal sújtotta Oroszországot” – szidta a Smer elnöke az uniós szankciókat.

Valášek: nem az a kérdés, békét akarunk-e

Tomáš Valášek (PS) szerint egyetlen nyugati politikus sincs, aki nem békét akar, és február 24-e előtt sok nyugati politikus, például Franciaország és az USA elnökei is mindent megtettek a béke megőrzéséért, Putyint is megpróbálták meggyőzni, de hiába.

„A háború kitörése után azonban csak arról beszélhetünk, hogy Ukrajna védekezhet-e, vagy pedig adja meg magát. Ha nem fogjuk támogatni, ha megszüntetjük a szankciókat, akkor megvonjuk tőle a védekezés lehetőségét” – jelentette ki Valášek.

Hasonlóan vélekedett Grendel Gábor (OĽaNO-frakció) is, aki szerint a vita megmutatta, hogy hogyan viselkednének egyes képviselők, ha megtámadná valaki Szlovákiát. „Megadnák magukat, kapitulálnának” – mondta Ficónak és támogatóinak Grendel.

Fico nyilatkozatjavaslata végül 61 szavazatot kapott, a Smer mellett igennel szavazott a Sme rodina képviselőinek több mint fele, köztük Boris Kollár házelnök is. A Smer elnökének javaslatát támogatta a Hlas és a szélsőséges képviselők is, az SaS ellene volt, az OĽaNO pedig tartózkodott.

A skandinávok Magyarországra és Törökországra várnak

A NATO-bővítésbe már beleegyeztek a 30 tagország vezetői, de a bővítést a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell. Már 27 tagállam ezt megtette, hozzájuk csatlakozott most Szlovákia is. Csak két ország, Magyarország és Törökország nem ratifikálta a védelmi szövetség bővítését. Törökországnak Svédország csatlakozásával van problémája, mivel szerintük a svédek török szélsőségeseket - kurdokat - védenek. Magyarország egyelőre hallgat a ratifikációról.

- lpj -