Fő a szervezettség!
Amikor állást keresünk, igencsak könnyű elveszni a sokféle állásportál, hirdetési lehetőség, blog és közösségi oldal között. Kiemelten igaz ez akkor, amikor kétségbeesve kapkodunk, szaladunk fűhöz-fához, meglátunk egy szimpatikus lehetőséget itt, egy még jobbat ott, elküldjük a CV-nket ide, írunk e-mailt oda, aztán eltelik két nap, és azt sem tudjuk, hogy hol áll a fejünk.
És akkor ez még csak az álláskeresési procedúra legeleje. Mi lesz később? Semmiféle disztópikus jelenetet nem akarunk lefesteni, ahol karikás szemekkel ülünk egy nagy kupac papír tetején, miközben munka sehol. Inkább koncentráljunk a megelőzésre, aminek a kulcsszava a szervezettség lesz!
Budapest hatalmas!
Éppen ezért az ott kínált állások tárháza is csaknem végtelen, nem nehéz benne eltévedni pont úgy, ahogy a város utcáin is el tudunk veszni. Csakhogy álláskeresés közben használhatjuk a BudapestAllas oldalát, ami gyakorlatilag térképként funkcionál majd a számunkra.
Itt bátorkodunk megjegyezni, hogy a térképek esetében sem az van, hogy egyszerre többet használunk, így ha kiválasztjuk a legnagyobbnak, legmegbízhatóbbnak tűnő hirdetési portált, mint amilyen a Budapestállás is, akkor elejét vehetjük annak, hogy eluralkodjon a káosz.
A portálon ugyanis nyomon tudjuk követni, hogy kinek a hirdetésére jelentkeztünk már, sőt, akár kedvencek közé is emelhetünk hirdetéseket. Persze mindezt csak akkor, ha regisztrálunk, vagyis létrehozunk magunknak egy felhasználói fiókot.
Csináljuk szisztematikusan!
Ahhoz, hogy minél eredményesebbek legyünk, fontos, hogy rendszerben gondolkozzunk. Éppen ezért érdemes egy nyilvántartást vezetnünk arról, hogy melyik vállalat milyen pozíciójára jelentkeztünk, ahogyan arról is, hogy ezt mikor és milyen formában tettük meg, illetve, hogy magát a hirdetést melyik oldalon találtuk. Az alaposabbak akár a linkeket is beszúrhatják az Excel tábla megfelelő cellájába.
Ha pedig még azt is dokumentáljuk, hogy ki, hogyan, mikor és mit jelzett vissza, akkor bármikor érkezik is egy hívás, garantáltan képben leszünk majd, hogy hányadán is állunk az adott céggel.
Így láthatjuk azt is, honnan reménykedhetünk még válaszban, illetve számszerűsíthetjük is akár, hogy kapaszkodót találjunk, vajon hány álláshirdetésre kell még jelentkezni, mire rábukkanunk az igazira.
Meglepő statisztikákat tudunk belőle készíteni, sőt esetleg az is nyilvánvalóvá válhat, hogy amit magunknak megálmodtunk állást, az mégsem nekünk való.
Ne forgácsoljuk szét magunkat!
Bár jól tudjuk, hogy nehéz ilyenkor fegyelmezetten haladni és viselkedni, mégis azt találjuk, hogy az lesz az egyetlen kifizetődő attitűd. Ha a fentiek szerint járunk el, garantáltan nem fog eluralkodni rajtunk a káosz, pont elég a kétségbeesés, ugye? Ne csináljunk még nagyobb bajt magunknak, fogjuk fel az álláskeresést egyfajta projektként, amelyet tisztességesen dokumentálni is kell!
(PR-cikk)
