A Földön lévő víz egy része a korai napködből származik

Megosztás

A Földön lévő víz egy része a még fiatal Nap környezetében lévő por- és gázfelhőből származhatott - állapította meg egy amerikai kutatócsoport.

Eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Planets című szaklapban számoltak be.

Emellett azt is megállapították, hogy a bolygó jóval több hidrogént – a víz egy alkotóelemét – tartalmaz, mint azt eddig vélték.

Az eddigi elméletek alapján úgy hitték, hogy a vizet aszteroidák hozták magukkal, amikor becsapódtak a fiatal Földbe. Erre abból következtettek a tudósok, hogy az aszteroidákon és a Föld óceánjaiban lévő víz kémiai ismertetőjegyei megegyeznek.

A bolygó belsejében, a köpeny és a mag közti határon lévő hidrogén azonban egészen más ismertetőjegyekkel rendelkezik, tehát valószínűleg nem az aszteroidáktól származik – fejtették ki Peter Buseck, az Arizonai Állami Egyetem kutatója és munkatársai. Ráadásul a földköpenyben bizonyos nemesgázok a napköd por- és gázfelhőire jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek.

A kutatók új elmélettel álltak elő. Eszerint évmilliárdokkal ezelőtt több, felszínén vizet hordó, a még fiatal Nap körüli anyagköddel körbevett aszteroida olvadhatott egybe a Földdel.

A napköd gázai eljutottak a Föld fiatal légkörébe és a magmaóceán felvette őket. Újabb égitestek becsapódása aztán még több vizet hozott és jelenlegi méretére növelte a Föld kiterjedését.

Az új modell szerint is aszteroidáktól származik a földi víz nagy része, és csak kis része a fiatal Nap gáz- és porfelhőjéből. A tudósok becslése szerint 100 vízmolekulából mintegy 1-2 származhat a napködből.

(MTI)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program