Folyosóról folyosóra kalandozhatunk a magyarok múltjában és jelenében a Szabó Gyula Alapsuliban

2017. június 10. - 10:30 | Régió

Ünnepélyes keretek között avatták fel a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola folyosóinak új megnevezését, az iskola névadó művésze születésének 110. évfordulója alkalmából

Folyosóról folyosóra kalandozhatunk a magyarok múltjában és jelenében a Szabó Gyula Alapsuliban
Paraméter-felvételek

A folyosókat a magyarok által lakott, Magyarország határain túli területekről, továbbá a Csallóközről, Dunaszerdahelyről, anyanyelvünkről nevezték el, így kapott például saját folyosót a Felvidék, Erdély és Partium, Kárpátalja és Délvidék, de maga a város és Csallóköz, nem utolsósorban pedig maga Szabó Gyula is.

Nagy Árpád igazgató az ünnepélyes átadón elmondott beszédében hangsúlyozta, „a névadó tartást, tisztességet parancsol, a név pedig kötelez.“ Emlékeztetett arra is, hogy az iskola elmúlt négy évtized alatt számos olyan személyiséget nevelt, akik később különleges érdemeket szereztek a tudomány, a társadalmi élet vagy a művészet terén, ezzel egyidejűleg büszkék maradtak csallóközi, dunaszerdahelyi magyar gyökereikre.

Mint mondta, Dunaszerdahely, a Csallóköz és a magyarság hármasának fontossága generálta azt az ötletfolyamot, amelynek célja az volt, hogy diákjaikkal jobban megismertessék Szabó Gyula életét és munkásságát.

„A tavalyi év folyamán egy lelkes csapat, a helyi fiatalokból - és nagy örömünkre - egykori diákjainkból álló TRIKK Kreatív Stúdió sietett segítségünkre. Munkájuk eredményeképpen megújult az iskolánk mindkét bejárata, a falakon megelevenedtek Szabó Gyula gondolatai és stilizált munkái. A sikeres együttműködés ezzel nem fejeződött be, további tervek, elképzelések még megvalósításra várnak“ – fejtette ki.

Nagy Árpád igazgató vezette körbe az ünnepélyes átadó résztvevőit

Hozzátette a folyosók tematikák szerinti elnevezésénél abból indultak ki, hogy a diákok az iskolában eltöltött kilenc évük alatt számtalanszor vonulnak végig rajtuk, és ezeket a látszólag üresen eltöltött perceket szerették volna tartalommal megtölteni.

„Hogy ezáltal a tanulók tudatalattijába szinte automatikusan elrakódjon egy kép, egy rövid szöveg, egy hasznos információ. Hogy az egyszerű folyosók is neveljenek, hogy felkeltsék a tanuló, a pedagógus és a gyermekére várakozó szülő érdeklődését és figyelmét, hogy új ismereteket adjanak át, hogy kellemes esztétikai élményt nyújtsanak“

– húzta alá Nagy Árpád.

Az utolsó, Szabó Gyuláról elnevezett folyosó névtábláját végül a 45 éve elhunyt művész özvegye, Haltenberger Szabó Kinga helyezte el az arra kijelölt falon.

„Olyan korban élünk, amikor a művészet bármely ága egyre inkább helyet kaphat életünkben. Amikor több szabadidővel rendelkezünk, érdemes azt művészi alkotással kitölteni“ – hangsúlyozta már ő az ezt követően elmondott beszédében.

Örömét fejezte ki, hogy az iskola ilyen módon is ápolja Szabó Gyula emlékét.

A. Szabó László alpolgármester azt emelte ki, hogy a név megkülönböztet, egyedivé tesz, tájékozódási pontként is szolgálhat, de egyben kötelez is. Gratulált az iskola kezdeményezéséhez, és mint mondta, biztos benne, hogy hosszú távon ennek mindenképpen haszna lesz felvidéki magyarok körében is.

(SzT)