Formálódik a háború Danko és Žitňanská között
Ismert a tény, hogy jövő év végén a parlamentnek kilenc új alkotmánybírót kell megválasztania , mivel ennyi hely szabadul fel a szervnél az eddigi bírók mandátumának lejárásával. Ez viszont okozhat még nem csekély problémákat a koalíción belül.
Lucia Žitňanská (Híd) igazságügy-miniszter már jelezte, hogy januártól vitát kell indítani arról, hogyan módosítsák az alkotmánybírók kiválasztási folyamatát, ami jelenleg úgy néz ki, hogy a parlament által megválasztott jelöltek közül kell válogatnia az államfőnek. A parlament minden megüresedett posztra kettő személyt jelöl.
A koalícióban nincs egyezség arról, ez miként változzon, a Smer és az SNS pedig lényegében csak némi kozmetikai kiigazítást szeretne. Žitňanská az alapjaiban változtatná meg az alkotmánybírók jelölését, és tulajdonképpen 5-5-5 jelöltet bízna a törvényhozókra (parlament), az államfőre, illetve a Bírói Tanácsra. Ezzel a másik két pártnem ért egyet.
Tibor Bernaťák az SNS-ból a hétvégén azt mondta, hogy a jelöltekkel szembeni követelmények szigorításával egyetértenek, de például csak olyan mértékben, hogy szabjanak korhatárt az alkotmánybírói posztra.
Žitňanská viszont úgy véli, ennél bonyolultabb a helyzet, mivel azt kellene elérni, hogy az alkotmánybíró valóban a jog területének elismert és általánosan elfogadott szakembere legyen, mint ahogy az a jelenlegi követelmények közt is szerepel, de ez a megfogalmazás olyan plasztikus, hogy Kiska a rendelkezésre álló jelöltek közül két politikust és egy jegyzőt is kinevezett alkotmánybírónak, miután erre kötelezték.
Az igazságügy-miniszter szerint ugyan nyilván takar a kor is némi tapasztalatot, de szerinte ez nem elegendő érv. Nem biztos, hogy ragaszkodik a régebben bemutatott 5+5+5-ös modelljéhez, ám mint mondta, fontosnak tartaná, hogy a hatalom több ága vegyen részt a kiválasztásban.
A Velencei Bizottság azt javasolta, a jelölteket a parlament alkotmányos többséggel szavazza meg, ami azt jelentené, hogy a koalíciónak és az ellenzéknek közösen kellene jelölniük a posztra szakembereket. Ezt jó megoldásnak tartaná Jozef Vozár, a Szlovák Tudományos Akadémia Állami és Jogi intézetének vezetője is.
Robert Fico azonban a közmédiában ezt azzal utasította el, hogy a parlament nincs olyan állapotban, hogy sikerüljön ilyen téren együttműködniük.
Az ellenzék más megoldást is javasolt, Ondrej Dostál például amellett állna, hogy az államfő javasoljon a parlamentnek jelölteket.
Közben Andrej Danko, a parlament SNS-es elnöke, és Lucia Žitňanská között formálódik némi konfliktus. Danko például bírálta Kiskát, amiért két politikust, Jana Laššákovát és Mojmír Mamojkát is kinevezte alkotmánybírónak (mindketten a Smer parlamenti képviselői voltak), miközben csak az egyiküket kellett volna. Žitňanská erre azzal kontrázott, hogy az Alkotmánybíróság a meghozott döntésében már nem tett különbséget a hét jelölt között, így nem vonható kétségbe Kiska döntése.
"Még mielőtt nyilatkozik a sajtónak, át kellene néznie a dolgokat, nemcsak úgy össze-vissza dobálóznia a szavakkal, mint a levéltitok esetében tette" - üzente Danko erre Žitňanskának. Nyáron amiatt kritizálta Žitňanskát, és más hidas és smeres minisztereket, amiért a koalíciós válság idején nyilatkozni mertek a Peter Plavčan körüli botrány kapcsán.
Danko azt is mondta, hogy ugyan elismeri Žitňanská hatáskörét a jog területén, néhol ugyanakkor szerinte "az igazság Matuzsálemeként" viselkedik.
(SME)
