Forró Krisztián a Híd távozásáról: Az nem lehet indok, hogy azért megyek el, mert valaki jön – Interjú

Május végén a Híd Platform úgy döntött, hogy elhagyja a Szövetséget. Nem kellett volna akkor lemondania a pártelnöki posztról, hiszen ez pártszakadás volt?

Szeretném ezt kijavítani: nem pártszakadásról és nem a Híd Platform távozásáról volt szó. Valóban távozott néhány ember a Híd Platformból, de maga a platform itt maradt, és ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy múlt héten a Híd Platform rendezte sorait. Új OT elnököt javasolt, platform elnököt, elnökségi tagokat választott, és ezeket a tisztviselőket a hétvégén a szövetség kongresszusa jóvá is hagyta. A Szövetségnek új OT-elnöke van Pandy Péter személyében, a Híd Platform elnöke pedig Pál Attila lett. Pandy Péter megyei képviselő Kassa megyében, Pál Attila pedig Rimaszombati járásból származik.

Mégis azt látjuk, hogy a Híd Platform Közgyűlésén 45-ből 38-an arra szavaztak, hogy elmennek. A platform tizenegy fős elnökségéből kilencen szintén elmentek, elment az OT elnöke, és a Híd Platform elnöke is. Ők azok, akik meghatározták a platformot, a platform politikáját. Nem állíthatja tehát azt, hogy a platform maradt. Igen, bizonyára maradtak a Szövetségben a platform tagjai közül, akikkel létre tudták hozni az új vezetést. Ön nem úgy látja, hogy a távozók komoly veszteséget jelentenek a Szövetségnek?

Sajnálom, hogy ezek az emberek elmentek, és sajnálom, hogy hátat fordítottak nemcsak a pártnak, de a közösségnek is.

Hiszen 2020. augusztus 20-án a kötelezettségvállalást tettük a szándéknyilatkozatunkban (Komáromi Nyilatkozat – szerk. megj.), hogy minél szélesebb egységben próbáljuk majd képviselni a közösségünket, mert ez volt az igény, és hogy ez mennyire helyes út volt, a megyei választásokon elért siker is bizonyította.

Valóban mentek el, de maradtak is. Itt maradt például Pataky Károly, Kassa megye alelnöke, aki egyébként Királyhelmec polgármestere is. A platform tagságának a 85 százaléka itt maradt. A megyei képviselők közül 17-ből 12 itt maradt. Ezek olyan számok, amelyek azt bizonyítják, hogy a Híd Platformnak a nagy része maradt a Szövetségben.

Azért is kérdeztem, hogy nem kellene-e lemondania, mert ezt az ön által is említett Komáromi Nyilatkozatot Sólymos László, a Híd, Mózes Szabolcs, az Összefogás és ön, mint az MKP elnöke írta alá. Abban vállalták a „a szlovákiai magyarok, valamint az ország déli és keleti régióiban élő emberek érdekeinek egységes és felelősségteljes politikai képviseletét”. A megyei választásokon elért jó eredményt is említette, az is úgy sikerült, hogy együtt volt a három elődpárt. Nem tart attól, hogy ez a hatás most elveszik azzal, hogy a Híd távozott.

Éppen ezért nem értem a kérdést, hogy ezt miért nekem teszi fel? Miért kellett volna ezzel kapcsolatban bármit is lépnem? Nem én voltam az, aki hátat fordítottam, nem én voltam az, aki kiléptem, tehát nem én voltam az, aki megszegtem azt a kötelezettségvállalást.

Ön a Szövetség elnöke, ezért feltételezem, hogy a pártja egységének a megőrzése a célja. Ez nem sikerült, ezért kérdeztem, hogy nem kellene-e lemondania. Az mindenképpen kudarc egy pártelnöknek, hogyha a pártja ismert politikusainak jelentős része elmegy.

Néhány egyén ment el, ezt még egyszer szeretném hangsúlyozni, ez a jelenlegi helyzet. Próbálja néhány sajtóorgánum, néhány média azt sugallni, hogy sokan távoztak, de ahogy mondtam, a Híd Platform tagságának a 85 százaléka itt maradt.

Az egységet azok bontják meg, akik távoznak ebből az egységből, nem azok, akik itt maradnak, és akik esetleg tovább szeretnék bővíteni.

Vagy esetleg azok bontják meg az egységet, akik behoznak egy olyan embert, aki nem tetszik a többieknek. Az MKP Platform hozta be Gyimesi Györgyöt a választási listára, és ez volt az ok, ami miatt a Híd elment. Megérte Gyimesire cserélni a Híd ismert politikusait?

Itt nem volt semmilyen csere. Szeretném hangsúlyozni, hogy arról, hogy ki lesz a listán, a három platform együtt dönt, mégpedig az Országos Tanács keretén belül. Tehát az Országos Tanács dönti el, hogy ki lesz a parlamenti listán. Ehhez kell a Grémium javaslata természetesen. Én javasoltam, hogy mind a három platform tartsa tiszteletben a többi platformnak a jelölését, hiszen mindegyik platform azt szeretné, hogy a listánk olyan lista legyen, ami leginkább meg tudja szólítani a közösséget. Senki nem fog olyan jelöltet javasolni, aki esetleg árthatna a közös listának.

Az volt az ajánlatunk, hogy döntsön erről az Országos Tanács, és amennyiben úgy dönt, hogy mégsem szeretné, hogy Gyimesi György rajta legyen a listán, akkor Gyimesi György nem lesz rajta a listán.

Viszont azok, akik távoztak a pártból, már nem akarták megvárni, hogy hogy dönt az Országos Tanácsunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy az Országos Tanácsban az MKP Platformnak 50 százaléka van, tehát nincs többsége. Ha az Országos Tanács úgy döntött volna, hogy Gyimesi György ne legyen a listán, akkor nem lett volna rajta. Még egyszer mondom, ezt már a távozók nem várták meg, ránk csapták az ajtót, és távoztak. Utána néhány napon belül, kiálltak a kamerák elé, és közölték, hogy akkor ők saját pártot alapítanak, és egy szlovák párttal fognak egyesülni.

Az Országos Tanácsra hivatkozik, viszont az alapszabályuk szerint az Országos Tanács nem dönthet arról, hogy Gyimesi rajta lesz-e a listán vagy sem, erről a Grémiumnak kell döntenie, ez a fórum terjeszt egy teljes listát az Országos Tanács elé. A tanács csak igent vagy nemet mondhat a listára, de nem módosíthatja. Ha rajta van Gyimesi, akkor jelölt lesz, ha nincs, akkor nem. A Grémium pedig nem tudott döntést hozni.

Még egyszer hangsúlyozom, az Országos Tanács dönt. A grémium csak javaslatot tesz.

És erről a javaslatról dönt az Országos Tanács.

Ez így van, de ha a Grémium hozott volna egy olyan döntést, hogy nézzétek, mi ezt javasoljuk, de ha valakinek nem tetszik, akkor nem lesz rajta Gyimesi, akkor ez így is lett volna. Ha a Grémium előterjeszt egy listát, amit az Országos Tanács nem hagy jóvá, akkor ezt a listát meg kell változtatni. Tehát a döntés, még egyszer mondom, az Országos Tanács kezében volt.

De az alapszabály valószínűleg azért rendelte ezt a kérdést a grémium hatáskörébe, mert az egy paritásos testület – 2-2 tagja van benne mindegyik platformnak – és konszenzussal, a tagok teljes egyetértésével kell elfogadnia a választási listát.

Ha az Országos Tanácsban döntetlen eredmény született volna, akkor az azt jelenti, hogy a lista nincs elfogadva, tehát kell egy másik. Ezt meg lehetett volna oldani. Még egyszer mondom, azok, akik úgy döntöttek, hogy távoznak, nem várták meg ezt a lehetőséget.

Ráadásul Sólymos László rádióban, élő adásban elmondta azt, hogy ők már régebben tárgyaltak a Dzurindával az új pártról.

Tehát valószínűleg nem az volt a szándék, hogy olyan megegyezés szülessen, ami mindenki számára elfogadható. Könnyen előfordulhat, hogy csak ürügyet kerestek arra, hogy ezt a döntést alátámasszák.

Kívülről mégis az látszik, hogy a hidasok nincsenek rajta listán, Gyimesi pedig ott van, tehát ez egy nagyon egyszerű cserének tűnik.

Még egyszer mondom, a Híd Platform ott lesz a listán.

Úgy értem, hogy azok az emberek, akik korábban a Hidat képviselték nincsenek rajta.

De olyan emberek lesznek rajta, akik eddig is a platformot képviselték. Például Andruskó Imre a Komáromi járásból. Ő kapta a legtöbb karikát megyei választáson a jelöltek közül. A Híd Platform jelöltjei tehát megyei képviselők, polgármesterek lesznek, csupa olyan ember, akik mandátumot kaptak a választópolgároktól.

Gyimesivel hetekig, talán hónapokig tárgyalt az MKP platform, és a megegyezés bejelentését úgy időzítették – május közepére – hogy a Híd Platformnak ne legyen sok ideje gondolkodni azon, mit léphetnek, ha az MKP bejelenti a megegyezést. Szándékosan húzták ilyen sokáig a tárgyalásokat Gyimesivel?

Minden részletet meg akart beszélni mind a két fél, de nem értem ezt a sietséget, vagy ezt a magyarázkodást: még mindig van majdnem egy hónap lista leadásáig, tehát július másodikáig. Még egyszer mondom, az a kérdés, hogy volt-e szándék a maradásra vagy nem.

Most jelen pillanatban úgy tűnik, hogy nem volt szándék a megegyezésre, és ezért történt meg ez a lépés.

Még egyszer kérdezem, hogy Gyimesivel miért tartottak ilyen sokáig a tárgyalások? Tehát mi volt az, amiben végül is megegyeztek?

Abban egyeztünk meg, hogy az MKP Platform jelöli őt a listára. Ez lett a megegyezés eredménye.

Erről kellett hónapokig tárgyalni? Arról, hogy megkapja a 150. helyet a listán? Semmi másról nem volt szó?

Hogy mi mindenről tárgyaltunk, és mi mindent kellett megoldani ezzel kapcsolatban az a belső ügyünk. Minden tárgyalás a felek belső ügye.

Csak a tárgyalások eredményét kérdeztem. Az lett a teljes végeredmény, hogy a 150. lesz a listán? Erről kellett olyan sokat tárgyalni? A kampányról nem született megegyezés, vagy nem merült fel, hogy esetleg hoz-e magával más jelöltet is?

A kampányát saját maga szervezi, természetesen egyeztetve a Szövetséggel. Minden kérdést, ami ezzel összefügg, azt végigvettünk, megbeszéltünk mindent, kezet fogtunk azzal, hogy mi javasoljuk őt, és természetesen az Országos Tanács fogja eldönteni, hogy rajta lesz-e a listán vagy sem.

Miért ragaszkodott az MKP Platform annyira Gyimesihez? Ha ezt a kérdést korábban lezárják, ha korábban bekerül ez a kérdés a Grémium elé, akkor legfeljebb annyi történt volna, hogy Gyimesi nincs a listán.

Itt szerintem nem erről van szó, ez a kérdés nagyon le van szűkítve egy személyre. A kérdés az, hogy mit tudunk tenni azért, hogy az egységet szélesítsük. Arról van szó, hogy a polgárokat, a felvidéki magyarságot, a régiókban velünk élő többi nemzetiséget hogyan tudjuk megszólítani.

Mert ez a cél, ez az, amiről beszéltünk, hogy 2020. augusztus 20-án azt fogadtuk meg, hogy megpróbáljuk minél inkább szélesíteni ezt az egységet.

Ezért volt az, hogy a Magyar Fórummal is tárgyaltunk, hogy ezt az egységet kibővítsük. Sajnos a Magyar Fórum úgy döntött, hogy nem kívánnak velünk indulni. Mindannyiunknak azon kellene dolgoznunk, hogy ez az egység minél szélesebb legyen. Gyimesi György a magyar kérdésekkel kapcsolatban aktív volt az elmúlt időszakban, és ezért az MKP Platform úgy gondolta, hogy a vele szélesíteni tudja ezt az egységet. Az egységet azzal tudjuk erősíteni, ha minél inkább kiszélesítjük. Ha valaki távozik az egységből, akkor ezzel gyengíti.

De itt nem az látszik, hogy egyre nagyobb lenne az egység, hanem az, hogy egyre kisebb. Jött Gyimesi, és elment egy csomó ember.

Nem egy csomó, csak néhány ember ment el.

Legalább néhány tucat, ha így jobb.

Néhány ember távozott a pártból, amit még egyszer mondom, nagyon sajnálok. De miért nekünk kellene eldönteni, hogy ki lesz jó a választónak?

Talán azért, mert önök egy politikai párt, és a választási listán csak 150 hely van.

Nekünk a polgárokat kell képviselnünk. Ez a feladatunk. A politikai pártnak és a politikusnak az a feladata, hogy a polgárokat, az ők érdekeit képviselje. Nekünk is ez a feladatunk.

Miért mi döntsük el, hogy ki alkalmas erre és ki nem. Majd a választópolgár el fogja dönteni azt, hogy alkalmas-e az adott jelölt vagy nem.

A karikák majd megmutatják, hogy egy-egy képviselő megérdemli-e a polgárok bizalmát, szavaznak-e neki bizalmat, mert úgy gondolják, hogy megfelelően fogja tudni képviselni az ő érdekeiket, és hogyha úgy döntenek, hogy nem, akkor az látszani fog.

De a választási lista összeállítása a politikai párt feladata, és el kell dönteni, hogy ki lesz rajta a listán. Ezért kérdezem, hogy hogyan nő itt az egység, amikor egy ember jön, és több másik pedig elmegy.

Még egyszer: az nem lehet indok, hogy azért megyek el, mert valaki jön, aki szélesíteni tudja az egységet. Mindannyiunknak az az érdeke, hogy a közösségüknek legyen képviselete a parlamentben. Látjuk azt, hogy mennyire nem foglalkozik a központi kormány a régiókkal. Látjuk azt, hogy jelen pillanatban milyen például a kórházreform. A mi járásainkban, a déli és a keleti járásokban a kórházak nincsenek benne a felújítási programban. Látjuk azt, hogy a galántai kórház a legalacsonyabb osztályba kerül, a legutóbbi besorolás szerint. Ami teljesen indokolatlan.

Gyimesi György a kormányt támogatta az utolsó három évben, megszavazta a kórházreformot is. Vagyis azt a reformot, ami alapján a galántai kórház most a legalacsonyabb kategóriába került.

A polgároknak alkalmuk lesz ezt számon kérni rajta.

De jó egy ilyen embert felvenni a listára? Aki három évig ezt a kormányt támogatta és azokat az intézkedéseket is megszavazta, amelyek miatt a Szövetség is tiltakozott? Nemcsak a galántai kórházról vagy a kórházreformról van szó, említhetném a Gyimesi által is büszkén hirdetett havi 200 eurós családtámogatást, amire 140 eurót az önkormányzatoktól vett el a kormány. Ez fáj a Szövetség polgármestereinek is.

Az, hogy mi történt a múltban, természetesen nagyon fontos, és abból tanulni kell. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy itt voltak a pártban azok, akik a „himnusztörvényt” megszavazták annak idején, és akik most ugyan távoztak a pártból, de itt voltak velünk ebben a pártban. (A „himnusztörvényt” a Fico kormány idején, a Híd több képviselőjének a támogatásával fogadta el a parlament olyan formában, amely egyes értelmezés szerint megtiltotta volna a magyar himnusz éneklését nyilvános eseményen, ha nincs jelen a magyar állam hivatalos képviselője. A jogszabályt heteken belül újra módosították, kijavították – szerk. megj.) De azt mondtuk, hogy mivel a közösség azt kéri, hogy minél nagyobb legyen az egység, mi esélyt adtunk nekik is, hogy bebizonyítsák, hogy valóban a közösséget szeretnék képviselni. Ők úgy döntöttek, hogy ismét távoznak. Ha a polgárok számon akarják kérni a képviselő úron ezt a döntését, akkor ez majd meg fog mutatkozni a választások során.

Még egyszer mondom, a polgárok el tudják dönteni azt, hogy ki az, aki szerintük hiteles, és ki az, aki nem az ő érdekeiket képviseli. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy az egységet minél inkább szélesíteni kellene.

Mi ezzel kapcsolatban tettünk lépéseket, felvettük a kapcsolatot a Magyar Fórummal, tárgyaltunk, felvettük a kapcsolatot Gyimesi Györggyel tárgyaltunk, felvettük a kapcsolatot Grendel Gáborral, szintén tárgyaltam. Próbáltam minél szélesebb egységet létrehozni, és még egyszer mondom, csak azzal lehet együttműködni, aki szintén szeretné ezt az együttműködést.

Ebből az derül ki, hogy a tárgyalások többsége kudarcba fulladt, tehát az egység nem szélesedett.

Végül is szélesedett, mert a tárgyalások során Gyimesi jelezte, hogy a Szövetség színeiben indulna.

Ne egy hétben, ne két hétben, ne két hónapban gondolkodjunk, előttünk a jövő. Az a véleményem, ha most valakivel nem is sikerült megegyezni, nincs kizárva, hogy esetleg a következő hónapokban, években meg tudunk majd egyezni.

Én valóban úgy gondolom, hogy a minél szélesebb egység megteremtése a fontos, ezért fogok dolgozni. Azért indultam annak idején az MKP elnöki posztjáért, mert szerettem volna, ha a három pártot egyesíteni tudjuk. Ez sikerült. A Szövetség elnökeként sikerült nagyon jó eredményt elérni a tavalyi megyei választáson, hiszen jelenleg 54 megyei képviselővel a legsikeresebb párt vagyunk Szlovákiában a megyei képviselők számát illetően. Ez hatalmas siker, és most természetesen szeretném, hogyha a közösségünk nem csak helyi és megyei képviseletben lenne erős, hanem sikerülne az országos szintet is elérni. Tehát ne mások döntsenek rólunk, nélkülünk. A törvényalkotás folyamatában aktívan ott szeretnénk lenni.

Azt mondja, hogy az egységet nem két hét alatt kell megteremteni, viszont a választások szeptember 30-án lesznek, és akkor kell az az egység, akkor kell az egységet bizonyítani a választók előtt. Ez most nem fog sikerülni, mert a Magyar Fórum is külön indul, a Híd is külön indul, és a Szövetség is külön indul. Ha a három párt egymással versenyez, hol van itt az egység?

Teljesen világosan látható, hogy sokan azon igyekeznek, hogy a Szövetségünk és a közösségünk ne legyen sikeres, hogy a közösségünknek ne legyen érdekképviselete. Sajnos ezt szomorúan tapasztaljuk, ezt tapasztaltuk most már a múltban is.

Mindegyik párt azt mondja, hogy a magyar kisebbség képviseletét akarják ellátni, a magyar szavazók voksaiért indulnak a versenyben.

Mindenki látja, a közvélemény-kutatások is ezt mutatják, hogy

a legesélyesebb párt arra, hogy a magyar érdekképviseletet biztosítani tudja a parlamentben, az jelen pillanatban a Szövetség.

Ezt mutatják a közvélemény-kutatások, még akkor is, hogyha azt mondom, hogy a módszertanuk miatt én nagyon óvatosan kezelem ezeket a közvélemény-kutatásokat. De jelen pillanatban a Szövetség az egyetlen olyan erő, amelyik esélyes arra, hogy a közösségünket képviselje a parlamentben.

De küszöböt önök sem érik el, a legutóbbi mérés is jóval 5 százalék alatti eredményt mutatott.

A legutóbbi mérésünk 4 százalék volt, és még egyszer mondom, ez mind akkor történt, amikor a legnagyobb feszültségek voltak a pártban. Jobb a légkör, a hangulat és a munka is sokkal jobban megy azóta. Tehát én úgy érzem, hogy minden esélyünk megvan arra, hogy a Szövetség erősebb legyen, mint bármikor előtte.

Visszatérve az újjáalakult Híd Platformra: hogyan fogja tudni megszólítani ez a platform a magyar mellett a többi kisebbséget is, hogyha gyakorlatilag csak magyarok vannak a platform vezetésében? Hogyan akarja megszólítani a Híd korábbi választóit? Erre szükségük lesz ahhoz, hogy bejussanak a parlamentbe.

Az nem igaz, hogy csak a magyarok vannak a Híd Platformban, nagyon erős a roma képviselet is.

Tudna neveket is mondani?

Engedje meg, hogy ezt majd a platform elnöke vagy az OT-elnök konkretizálja, mert ők most tárgyalnak a listáról. De a listán ott lesznek a többi közösség képviselői is.

Én tudom, hogy folynak tárgyalások szlovák és ruszin nemzetiségű lehetséges jelöltekkel is.

Ami a Híd Platform sajátja volt, azok a nézetek, az a világkép, az szerintem a továbbiakban is működni fog, megmarad.

A Híd Platform új vezetői, képviselői gyakorlatilag ismeretlenek az országos közvélemény előtt. Meg fogják tudni így megszólítani a Híd korábbi szavazóit?

Ezek az emberek a saját régiójukban nagyon sokat letettek az asztalra. Megyei képviselőkről, polgármesterekről van szó, akik bizalmat kaptak az emberektől, ami azt jelenti, hogy a munkájukat jól végzik.

A megyei vagy a helyi önkormányzati választáson biztosan kaptak néhány ezer szavazatot, de országos szinten nem igazán ismerik őket.

Hadd kérdezzem meg, hogy kire gondol ön például, akik távoztak, azok közül kik azok, akik ismertek?

Sólymos László, Agócs Attila, Rigó Konrád mindenképpen a Szövetség ismertebb politikusai közé tartozott.

Közülük kettő a megyei választáson egyáltalán nem indult, ami azt jelenti, hogy nem vállalták a megmérettetést. Ezek az emberek, akik itt maradtak, és akik viszik tovább a Híd Platformot, vállalták a megmérettetést. Az emberek megválasztották őket, bizalmat szavaztak neki. És azt mondani ezekről az emberekről, hogy kaptak pár ezer szavazatot…

Az, hogy valaki bekerül a megyei önkormányzatba, az azt jelenti, hogy az emberek bíznak benne.

Jelen pillanatban a megyei képviselő-testületekben a közösségünknek és a Szövetségnek nagyon erős képviselete van. Négy megyében, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya és Kassa megyében a Szövetség képviselői megkerülhetetlen tényezők. Mind a négy megyében megyei alelnökünk van. És van képviseletünk Pozsony megyében is, ahol tudjuk jól, hogy a magyarság aránya nagyon alacsony. Ezek az eredményeink, és ezekből kell kiindulni.

Tudjuk azonban, hogy az MKP-nak mindig is elég erős volt a helyi bázisa, mindig ott voltak a képviselői a megyei és a helyi önkormányzatokban, polgármestereik voltak, ennek ellenére 2010-től nem tudtak bejutni az országos parlamentbe. Mi az a plusz, ami most be fogja vinni a pártot, amikor ismert politikusok hagyták el?

Néhány politikus távozott, szeretném ezt még egyszer hangsúlyozni. És teljesen más a helyzet, mint 2010-ben volt.

Akkor nézzük 2020-at is, amikor néhány tized százalékkal kimaradtak a parlamentből, mert a Híd és a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) külön indult. És három éve még Simon Zsolt és a Magyar Fórum is része volt az MKÖ-nek.

2009-ben kettészakadt a közösségünk, és ez óriási hiba volt. Innentől kezdve jutottunk el 2020-ban odáig, hogy egyik magyarokat képviselő párt sem jutott be a parlamentbe. Ekkor jött az a döntés, hogy egyesíteni kell a három pártot, és egységesen képviselni, emellett kellett volna végig kitartanunk. A megyei választások megmutatták, hogy valóban ez a helyes út, és nagyon szomorú, hogy éppen a parlamenti választások előtt néhány ember úgy döntött, hogy ezt az egységet megbontja és távozik a pártból. 2020-ban épp ezt szerettük volna elkerülni, vissza akartunk térni ahhoz, ami sikeres volt, az egyetlen, a közös útra. És emellett kell kitartanunk most is.

De az látszik, hogy nem tértek vissza az egységhez, mert most ugyanott állnak, mint a 2020-as választás előtt: van két kis párt, az Összefogás egy kicsit nagyobb, és továbbra sincs meg az egység. Ezt nem sikerült önöknek, mint politikusoknak elérniük. Nemcsak a Szövetségre, hanem a többi párt képviselőire is gondolok.

De sikerült megvalósítani, hiszen megvolt a siker 2022 októberében. Tehát ezt elértük.

Sajnos néhány egyén úgy döntött, hogy ennek most hátat fordít, és megpróbálja külön úton megoldani a saját elképzeléseit.

A közösség azt akarja, hogy egységesek legyünk. Ők úgy döntöttek, hogy a saját elképzeléseiknek akarnak eleget tenni, és ezért döntöttek úgy, hogy egy új pártot alapítanak és egyesülnek egy szlovák párttal. Ez az ő döntésük, ezzel én nem tudok mit kezdeni.

Mekkora kampányra készülnek, milyen költségvetéssel számolnak?

Természetesen a kampányra kölcsönt fogunk felvenni.

Van már a költségvetésük a kampányra?

Dolgozunk a költségvetésen, a parlamenti pártoknál sokkal szerényebb költségvetéssel kell dolgoznunk. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk majd az önkéntesekre, tehát kérünk mindenkit, aki bármiben tud és szeretne segíteni, hogy jelentkezzen.

Tud mondani összeget, hogy mekkora lesz a keret? 100 ezer, 200 ezer, 1 millió euró?

Egyelőre még nem állt össze a teljes költségvetés, de természetesen a transzparens számlán keresztül fogunk mindent fizetni, ahogyan a törvény előírja.

A platformok megjelennek majd a kampányban? Mindegyiknek külön kampánya lesz, vagy csak egységes Szövetség-kampány lesz?

Egységes kampány lesz, a Szövetség kampányol, ez így volt a megyei választások során is. A Szövetség egységesen lép fel.

Nem tart attól, hogyha sem az MKP Platform, sem a Híd Platform, sem az Összefogás Platform nem kampányol, nem jelenik meg a nyilvánosság előtt, akkor a választók majd „nem találják meg” a jelöltjeiket? Elég lesz a közös kampány?

A jelöltek egyénileg tudnak kommunikálni, ismerik őket, a saját régiójukban ismert emberek, akiket megválasztottak megyei képviselőnek. Ők lesznek a szócsöveink. Készül a választási programunk, erről is ők tudják tájékoztatni a választókat.

Ne felejtsük el, hogy mi állandó kapcsolatban vagyunk a régiókkal. Az én telefonszámomat is ismerik a környékemen élők, ha valamilyen gondjuk van, fel tudnak hívni.

De ugyanez vonatkozik a többi jelöltünkre is. Mi ott vagyunk az emberek között, mi valóban a régiókat képviseljük, nemcsak beszélünk a régiókról, hanem valóban az ott élő emberek a problémáit akarjuk megoldani.

Csak ismételni tudom, hogy ez így volt három évvel ezelőtt is, hét évvel ezelőtt is, és akkor nem segített.

Akkor két nagyobb múltú párt állt egymással szemben. Jelen pillanatban a Szövetség a legerősebb párt, amelyik a magyar érdekképviseletet tudja biztosítani, és az egyetlen, amelyiknek esélye van arra, hogy a közösségünket képviselje a parlamentben.

Most teljesen más a helyzet, mint korábban volt, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy erre a legjobban bizonyíték a tavalyi megyei választás eredménye.

Hogyha a felmérések azt mutatják, hogy a Szövetség támogatottsága nem lesz elég magas a parlamenti bejutáshoz július 2-ig, ha mondjuk 3 százalék körül áll majd, elképzelhetőnek tartja, hogy nem önállóan indulnak, hanem egy másik párt listáján?

Február elején megkerestek bennünket szlovák pártok, és együttműködést ajánlottak. Ez valószínűleg annak volt köszönhető, hogy a megyei választáson jó eredményt értünk el, illetve természetesen annak, hogy a magyar közösség Szlovákiában a lakosság 8 százalékát teszi ki. Ez az érdeklődés nagyon intenzív volt az év elején, de mi akkor is hangsúlyoztuk, hogy a Szövetség saját választási listával fog indulni. Természetesen, ha valaki érdeklődik az iránt, hogy a listánkon helyet kapjon, akkor tudunk erről tárgyalni, és folytak is ilyen tárgyalások.

De szeretném hangsúlyozni, hogy a Szövetség mindenképpen saját listával fog indulni.

Tehát Igor Matovič nem önöknek készítette a Magyar Szívek elnevezést a saját listáján?

Nem.

Május 15-én megalakult a szakértői kormány, amelynek három tagja is magyar. Ugyan még csak most készül a kormányprogram, de már voltak döntéseik, beszéltek a terveikről. Hogy értékeli Ódor Lajos ideiglenes vagy szakértői kormányát, amely a választásokig fogja vezetni az országot?

Én mindenképpen szorítok ennek a kormánynak, hogy minél jobb eredményt érjen el. Bár tudatosítom, hogy rövid az idő, viszont

az ország érdeke az, hogy stabilizálják a helyzetet a választásokra, és előkészítsenek egy olyan költségvetést, amivel az új kormány neki tud majd vágni a következő évnek.

Ezek nagy kihívások. Az, hogy a közösségünk szempontjából milyen eredményeket fognak elérni, azt egyelőre nem tudjuk, mert nem látunk ilyen jelzéseket a részükről a magyar közösség, illetve más nemzeti közösségek irányába sem.

Pénteken a parlament elnöke kihirdette a választás időpontját, amivel gyakorlatilag elstartolt a kampány. De már most érezni lehetett, hogy a kampány folyik. Az egyik oldal, a Smer és a szélsőséges képviselők azzal riogatják az embereket, hogy elcsalják a választásokat, hogy nem lesz tiszta a voksolás. Ön hogyan látja a jelenlegi politikai helyzetet? Tart attól, hogy elcsalják a választásokat, hogy valaki meghamisíthatja az eredményt?

Én hiszem, hogy egy demokratikus országban élünk, és egy demokratikus országban nem történhet meg az, hogy a választásokat elcsalják.

Felmerült az is, hogy a Smer érdekében Oroszország beavatkozik a választásokba. Attól tart esetleg, hogy valaki kívülről befolyásolja az eredményt?

Véleményem szerint az emberek, amikor döntenek, akkor mérlegelik a lehetőségeket, és aszerint döntenek. Legalábbis bízom benne.

Tudjuk, hogy a dezinformáció milyen nagy hatással van az emberekre, a közvéleményre. Ez ma már nem egy új dolog, bármelyik közösségi oldalon találkozhatunk vele. Dezinformációkkal, hoaxokkal eléggé könnyen befolyásolható a közvélemény. Ettől nem tart?

A reklám is arra szolgál, hogy felhívja valamire a figyelmet.

Más a hoax, a dezinformáció, és más a reklám, ami valamire felhívja a figyelmet.

Az a kérdés, hogy mit nevezünk dezinformációnak. Az emberek véleményem szerint el tudják dönteni, hogy milyen kritériumok alapján döntenek. És minden ember azt szeretné, hogy a lehető legjobban éljen vagy a szülőföldjén, vagy ahol éppen jelenleg él. Ez az elsődleges szempont.

Az embereket arra biztatom, hogy nézzék meg a pártok programját, nézzék meg azokat az embereket, akik képviselik a pártokat, vizsgálják meg őket.

Tőlünk bármikor kérdezhetnek, nekünk bármikor írhatnak, telefonálhatnak, mérjék fel a jelölteket, és ezek alapján döntsenek. És ami a legfontosabb, menjenek el szavazni! Én mindenkit arra kérek, hogy szeptember 30-án minél többen menjenek el szavazni, mert ez a legfontosabb.

Mennyire fogja ön szerint befolyásolni a választás eredményét a szomszédunkban zajló háború?

Biztos vagyok benne, hogy hatással lesz rá, mert ez egy olyan kérdés, ami az embereket foglalkoztatja, ami miatt az emberek aggódnak. Teljesen érthető, hiszen mindenki attól tart, hogy nehogy véletlenül átterjedjen a mi országunkra. Tehát biztos vagyok benne, hogy ez a háború hatással lesz az következő időszakra. Én nagyon örülnék neki, hogyha minél előbb vége lenne ennek a háborúnak .

És önök hogyan képzelik el ennek a háborúnak a végét? Ha önöket megkérdezik a választók, hogy a továbbiakban egyetértenek-e az ukrán fél fegyverekkel való támogatásával, és ha netán ez lesz egy kormányban való részvételnek is a feltétele, akkor hogy fognak erre válaszolni?

A párton belül ezzel kapcsolatban nincs egységes vélemény. Ezt tiszteletben is tartom.

Ez nem lehet olyan kérdés, ami megoszt bennünket. Számunkra az a fontos az, hogy a régiókban, a lakóhelyünkön milyenek az emberek életkörülményei.

Melyik pártokat zárja ki az esetleges választások utáni együttműködésből? Ha meghívást kapnának az új kormányba, kivel nem mennének el?

Az elnökségi döntésünk van arról, hogy a Smerrel és Kotleba pártjával nem állunk szóba – és természetesen a Republika is ebbe a kategóriába tartozik. Ez az a három párt, amelyekkel kizárjuk az együttműködést.

A többivel hajlandók lennének leülni legalább tárgyalni?

Nekünk az elsődleges szempont a régiók fejlesztése, tehát akivel tudunk tárgyalni a régiók érdekeivel kapcsolatban, azzal le fogunk ülni és keresni fogjuk a lehetőségét az együttműködésnek. Nyitottak vagyunk mindennemű partnerségre, hogyha az a régiónk és a közösségünk érdekeit szolgálja.

Lajos P. János