Frissítve: Az Összefogás törvénnyel hatástalanítaná a magyarok és németek vagyonát elkobzó Beneš-dekrétumot, a Híd szerint jobb lett volna közösen lépni

A Beneš-dekrétumok ügye tavasszal kapott újabb impulzust, amikor az Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Szlovákiát a Bosits vs. Szlovákia ügyben. Ennek kapcsán vált világossá, hogy a szlovák állam, pontosabban a Főügyészség még mindig a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akar parcellákat elkobozni, 75 évvel a második világháború vége és a Beneš-dekrétumok megszületése után.

Ugyancsak a Beneš-dekrétumokra hivatkozva késlelteti a Szlovák Földalap a D4/R7 nyomvonala alatti parcellák kifizetését bejegyzett tulajdonosaiknak. Több tulajdonos jelenleg is perben áll a Földalappal.

Még nem a Beneš-dekrétumot „törölné el”

Az Összefogás egy új jogszabály elfogadásával oldaná meg, hogy a szlovák állam egyes szervei Beneš-dekrétumokra hivatkozva még napjainkban is elvehessék az eredeti, magyar vagy német nemzetiségű földtulajdonosok vagy azok leszármazottainak földvagyonát.

„A törvény nem a Beneš-dekrétumok eltörlését tartalmazza, hanem az egyértelműen diszkriminatív 1945-es rendeletet helyezi végre hatályon kívül. Ezen felül eltörli az 1945-ben kreált testületek elkobzó határozatait – magyarázza Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke.

– A tervezet nem retroaktív, célja, hogy hatályba lépése után ne lehessen a dekrétumokra vagy a konfiskációs végzésekre hivatkozva földeket elkobozni. Véleményünk szerint nem elég a politikai közbelépés, fentről leszólni a hivatalnokoknak, hogy engedjék el az ügyeket, mivel a kormányok és a hivatalnokok is cserélődnek. Egyértelmű törvényi garanciára van szükség, hogy senki se élhessen vissza velük, és ne alkalmazhassa a diszkriminatív normákat.”

A törvénytervezetet Bugár Viktor jogász dolgozta ki. „Sokak számára meglepő lehet, de az 1945-ös rendelet, amiről sokan azt hitték, már hatályát vesztette, továbbra is hatályos, ez pedig sok bizonytalanságot okoz és visszaélésekre ad lehetőséget” – mutat rá Bugár Viktor.

Az 1945-49 közötti kisajátítások rendezése más kérdés

A törvénytervezet csak az elkobzási határozatok bejegyzését állítaná le, elfogadása esetén nem rendeződnének az 1945-1949 közötti időszak kisajátításai. Mózes szerint ahhoz más jellegű jogszabályra volna szükség. „Ezt viszont egy társadalmi vitának kell megelőznie, mert ebben az esetben a magyar közösségnek és politikai képviseletének egy közös célt kellene megfogalmaznia.

Itt a bocsánatkéréstől a széles körű anyagi kárpótlásokig sok minden elképzelhető, ám közben a szlovák társadalommal is párbeszédet kell folytatni a többség által eddig szőnyeg alá söpört múltról.

Annak viszont, hogy a jelenkori elkobzásokat le kell állítani, nincs alternatívája, amíg ilyen esetek történnek, addig Szlovákia nem jogállam” – véli az Összefogás elnöke.

Ravasz szerint hatásosabb lett volna a közös fellépés

A törvénytervezetről nem mondott véleményt, de a tálalását nem tartja a legmegfelelőbbnek Ravasz Ábel, a Híd elnökségi tagja. „Az elmúlt hónapokban kiderült, hogy a Benes-dekrétumok ügye élő, nincsenek lezárva, az állam több alkalommal megpróbálta ezeket alkalmazni, tehát a téma felvetése jó.

Ami viszont furának tűnik, hogy az Összefogás egyedül készített törvénytervezetet, pedig egy hete írtuk alá a komáromi deklarációt, ami arról szólt, hogy közösen próbálunk bizonyos ügyekben lépni.

Mi ráadásul a napokban kezdeményeztük, hogy hozzunk létre erre a célra egy munkacsoportot” – reagált a Paraméternek Ravasz Ábel, a Híd elnökségi tagja az Összefogás javaslatára.

A tervezetet megmutatják a szakértőiknek. „Sokkal jobb lett volna, ha erről előbb a szakértők beszéltek volna, nem pedig a sajtón keresztül üzengetni egymásnak. Így ennek kisebb lesz az ereje, mintha együtt léptünk volna fel” – véli Ravasz.

A Híd elnökségi tagja bízik benne, hogy a munkacsoport hamarosan összeülhet. „Szeretnénk pártokon belüli és kívüli szakértőket is ebbe a munkacsoportba. Ezt nagyon gyorsan össze kellene hívni, az Összefogásnak ez a mai lépése még aktuálisabbá tette ezt a csoportot” – mondta Ravasz.

Szakmai munkacsoport készül

A Beneš-dekrétumok sorsa várhatóan a következő napokban is gyakran felbukkanó politikai téma lesz. A Híd kezdeményezte egy hárompárti – MKP, Híd, Összefogás – nemzetközileg elismert szakemberekből álló munkacsoport létrehozását, amelynek feladata lenne a Beneš-dekrétumok „hatástalanításának” kidolgozása. Az Összefogás már korábban jelezte, hogy kész bekapcsolódni ennek munkájába, és a most bemutatott törvénytervezetet is elviszi majd a testület elé.

Az MKP sem zárkózik el a munkacsoport létrehozásától. „Ez is egy eszköz arra, hogy a Beneš-dekrétumok ügyét kezeljük” – mondta a Paraméternek Forró Krisztián, az MKP elnöke. – Természetesen ebbe a munkacsoportba mi is jelölünk szakembereket, jogászokat, akik ezzel a témával már foglalkoztak.”

Nem lesz egységes tiltakozás – három párt, három vélemény

Szeptember 1-jén az Új Egység mozgalom szervez tiltakozóakciót a Legfelsőbb Bíróság előtt, amellyel ugyancsak a Beneš-dekrétumok kérdésének megoldása a célja. A tiltakozást eltérően látja az egyesülni készülő három párt.

A Híd szerint az ilyen akciókkal csak az érhető el, hogy hogy egy-két napra a sajtóba kerüljön az ügy, de a megoldást ez nem segíti elő.

„A tüntetések rövid időre egészen biztosan felkeltik a hazai sajtó érdeklődését. Egy jól elkészített törvényjavaslat vagy törvénymódosító-javaslat azonban egy korrekt széles körű társadalmi vitához is jó alapot jelenthetne” – véli Sólymos László, a Híd elnöke.

Az Összefogás szervezőként nem kapcsolódik bele a tiltakozás rendezésébe, nem is fog ott felszólalni, viszont tagjainak és szimpatizánsainak javasolja a részvételt. „Annak ellenére, hogy társszervezőként nem akarunk bekapcsolódni, azt javasoljuk azonban mindenkinek, hogy vegyen rajta részt, mert a céljaival egyetértünk” – mondta a Paraméternek Mózes.

Az MKP viszont fel is fog szólalni a tiltakozáson.

„Az MKP támogatja ezt a rendezvényt, és egy elnökségi tag fel is fog szólalni” – mondta a Paraméternek Forró.

Lajos P. János