1
Fotó: TASR
Megosztás
A szakszervezetek tiltakozása ellenére is elfogadta szerdán a kormány a minimálbér összegét, amely 2021-ben 623 euró lesz. Novemberben viszi a postás a 13. nyugdíjat, ami ugyan nem lesz teljes összegű, ahogyan azt még az előző parlament elfogadta, de jóval magasabb lesz, mint a tavalyi karácsonyi nyugdíj.
205 eurót kap majd az átlagnyugdíjas
„A legmagasabb összeg, amit Szlovákia történelmében valaha kifizettek rendkívüli nyugdíjra” – jelentette be Milan Krajniak miniszter a kormányülés után. A juttatás kifizetése mintegy 300 millió euróba kerül majd az államnak, tavaly hozzávetőlegesen 150 milliót fizetett ki az akkor még karácsonyi nyugdíjnak nevezett juttatásként.
A 13. nyugdíj összege hozzávetőlegesen 2,5-ször lesz magasabb a tavalyinál, és akárcsak tavaly, a nyugdíj összegének növekedésével csökken.
„Az átlagnyugdíjból, vagyis mintegy 477 eurós nyugdíjból élő nyugdíjas tavaly 80 eurót kapott, idén 205 euróra számíthat” – illusztrálta a 13. nyugdíj összegét Krajniak. A 13. nyugdíj maximális összege 300 euró lesz, amit azok kapnak majd, akiknek a nyugdíja alacsonyabb a létminimumnál, vagyis a 214 eurónál. A 400 eurós nyugdíjhoz 233 eurós, az 500 euróshoz 197 eurós, a 600 euróshoz 161 eurós 13. nyugdíj jár. A minimális összege 50 euró, amit azok a nyugdíjasok kapnak, akiknek a járadéka nagyobb mint 910 euró.
A 13. nyugdíj jár a rokkantnyugdíjasoknak, az özvegyeknek és az árváknak is. A nyugdíjat a most a kormányban elfogadott törvénytervezet szerint novemberben fizeti majd ki a Szociális Biztosító, egy időben a rendes havi nyugdíjjal. A jogszabályt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Ki mekkora 13. havi nyugdíjra számíthat?
Forrás: MPSVR SR, számítás: Paraméter
623 euró lesz a minimálbér
A kormány elfogadta a minimálbér összegét is, amihez azonban még a parlamentnek is módosítania kell a munka törvénykönyvét. A legalacsonyabb havi jövedelem a jelenlegi 580 euróról 623 euróra emelkedik, ami az átlagkereset 57 százaléka. A minimális órabér 3,58 euróra emelkedik.
A szakszervezetek tiltakoznak, mivel a jelenlegi szabályozás szerint 656 euróra kellene emelkednie, ekkor érné el az átlagkereset 60 százalékát. Milan Krajniak munkaügyi miniszter szerint azonban ekkora emelést a jelenlegi járványhelyzetben nem bírnának ki a munkaadók. Úgy a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) sokkal rugalmasabban kellett volna tárgyalnia, nem kellett volna ragaszkodniuk a jelenlegi törvényben meghatározott összeghez.
„A munkaadók kezdetben nulla eurós emelést javasoltak, ezt sikerült a tárgyalások során 43 euróra feltornászni” – emelte ki a munkaadói oldal rugalmasságát a miniszter.
– Nagyon örülök annak, hogy a munkaadók és a ZMOS képviselői beleegyeztek abba, hogy a legrosszabbul keresőknek 43 euróval növeljük a fizetését, pedig a második világháború óta a legnagyobb válságot éljük át.” Szerinte ez az emelés mintegy 200 ezer ember fizetését növeli majd, viszont úgy véli, hogy ez az emelés nem veszélyezteti majd a többi 1,8 millió munkavállaló munkahelyét sem.
Krajniak: miért most tiltakozik a szakszervezet?
A KOZ az érdekegyeztető tanács keddi ülésén állt fel az asztaltól, miután a munkaügyi miniszter 43 eurós emelést javasolt, amivel egyetértett a munkaadói oldal is. Krajniak zsarolóknak nevezte a szakszervezeti küldöttséget, mivel ragaszkodtak a törvényben szereplő által előírt összeghez, amely automatikusan az átlagkereset 60 százalékában határozta volna meg a minimálbér összegét, ami jelen esetben 656 euró lett volna.
„Érdekes, hogy amikor 2013-ban az egyszínű Smer-kormány 11 euróval emelte a minimálbért, akkor a szakszervezet valahogy nem tiltakozott, ahogy akkor sem, amikor 2017-ben 14 eurós béremelést fogadott el a kormány”
– kommentálta a miniszter azt, hoyg a szakszervezetek készek az utcára vinni az embereket az alacsony béremelés miatt. – Mi most 43 euróval emeljük a minimálbért, de ezt a szakszervezet kevésnek tartja.”
A miniszter álságosnak tartja a szakszervezet álláspontját. „Szerintem kezdettől fogva nem akartak megegyezni, úgy álltak a tárgyalásokhoz, hogy nem akartak igazi párbeszédet folytatni – mondta Krajniak. – Sokszor találkoztunk, mindig azt kértem tőlük, hogy mindenki engedjen egy kicsit a társadalmi béke érdekében. Nagyon sokan, még egyes kormánytagok is azon a véleményen voltak, hogy a minimálbért 580 eurós szinten be kell fagyasztani, tekintettel a válságra. Kértem a szakszervezeteket, hogy egy kicsit engedjenek, hogy meg tudjam győzni a munkaadókat és a kormánytagokat, de ők azt hajtogatták, hogy csak a 656 eurót fogadják el.”
A Mečiar-kormány idején
A szakszervezetek máshogy látják a történetet. „Amit Krajniak miniszter tett, az az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd alapvető szabályainak példátlan megsértése” – jelentetet ki Monika Uhlerová, a KOZ alelnöke. –
A társadalmi párbeszéd 30 éven át épült Szlovákiában, ez alatt ilyen helyzet talán csak egyszer, a Mečiar-kormány idején fordult elő.”
A KOZ a következő napokban dönti el, hogy mit lép a kormány döntésére.
Fix pótlékok lesznek
Emelkedik a kiegészítő pótlékok minimális összege is a minimálbér emelkedésének megfelelően, de ezt már fix összegben, nem pedig a minimálbér százalékában írná bele a törvénybe a miniszter: az éjszakai pótlék óránként minimálisan 1,43 euróra, a szombati pótlék 1,79 euróra, a vasárnapi pedig a minimális órabér összegével azonos szintre, vagyis 3,58 euróra emelkedik. Ez azt is jelenti egyben, hogy a jövőben a minimálbér emelkedésével ezek a pótlékok nem emelkednek majd automatikusan.
Enyhébben nő a magasabb szintű minimálbér
Az eddiginél kisebb mértékben emelkedik majd az úgynevezett magasabb szintű minimálbér, a munkatörvénykönyv ugyanis a munka nehézségének, az elvégzéséhez megkövetelt végzettségi szint alapján hat szintű minimálbért ír elő. Eddig a legmagasabb, hatodik szint a kétszerese volt a legalacsonyabb szintű bérnek, vagyis idén az 1160 euró (2x580 euró) volt. Jövőre viszont nem az eddigi gyakorlatnak megfelelő 1246 euróra (2x623 euró) emelkedik, hanem csak 43 euróval nő, vagyis 1203 euró lesz.
Nem lesz startbér
A miniszter azt állítja, ő is engedett, ami abban mutatkozik meg, hogy elengedte a startbérre vonatkozó ötletét. Ez alapján a minimálbérnél alacsonyabb összeget – jövőre mindössze 465 eurót – kellett volna fizetniük azoknak a munkavállalóknak, akik korábban legalább egy évig voltak munkanélküliek. A miniszternek ezt a javaslatát azonban a kormányhivatal is alkotmányellenesnek találta, többek között ezért is tett le erről a tervéről Krajniak.
Lajos P. János