Frissítve: a kormány szükséghelyzetet rendelhet el és megszabhatja a villany és a gáz árát, ha nagyon elszabadulnának

2022. szeptember 21. - 13:05 | Belföld

A kormány elfogadta és gyorsított eljárásban a parlamentbe küldte az energetikai törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy szükséghelyzetet hirdessen, ha elszabadulnak az energiaárak. Azt még mindig nem tudják, mennyit fizetünk majd jövőre a gázért és a villanyért.

Frissítve: a kormány szükséghelyzetet rendelhet el és megszabhatja a villany és a gáz árát, ha nagyon elszabadulnának
Fotó: TASR

A kormány újabb lépést tett az energiaválságra való felkészülés érdekében, állítja Eduard Heger miniszterelnök. A kabinet Karel Hirman gazdasági miniszter javaslatára elfogadta az energetikai törvény módosítását, amely kiszélesíti az „általános gazdasági érdek” alkalmazásának lehetőségét, és bevezeti szükséghelyzet kihirdetésének lehetőségét energetikai okok, például a magas energiaárak miatt.

A jogszabálytervezet lehetővé teszi majd, hogy a kormány szükséghelyzetet rendeljen el, ha túlságosan magas lenne a villany és a földgáz piaci ára, és ez azt eredményezhetné, hogy egyes fogyasztók nem jutnak hozzá az energiához.

A szükséghelyzet kihirdetése lehetővé teszi, hogy a kormány megszabja a villany és a földgáz árát, amely eltérhet a gyártás módjától függően, például más lehet az atomerőművekben előállított áram ára, és más a gázüzemű erőművek villanyáramának ára. Ugyancsak más lehet az ár a háztartások, és más az ipari fogyasztók számára.

Ott még nem tartanak, hogy meg tudnák mondani, mennyibe kerül majd jövőre az energia, de a jogsszabály lehetőséget ad arra, hoyg hatékonyan szabályozzák azt.

Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök példa nélküli intézkedésekről beszél az elfogadott módosítási javaslattal kapcsolatban.

„Azt üzenem minden polgárnak, hogy nem kell félniük, és azt üzenem minden cégnek, hogy nem hagyjuk benne sem az embereket, sem a cégeket a slamasztikában” – mondta Heger.

A miniszterelnök megismételte, hogy az év végéig egyetlen polgárnak sem kell tartania az energiaárak emelkedésétől. „Idén nem nőnek az árak, ugyanolyanok, mint az év elején, mert az egész évre érvényes az árplafon” – magyarázta a miniszterelnök.

Hege: jó megállapodást kötött Sulík

A miniszterelnök megdicsérte az év elején, még Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter által tető alá hozott megállapodást a Szlovák Villamos Művekkel, amely biztosítja a lakosság számára az olcsó villamos energiát a 2023-24-es időszakra.

„Az áram energetikai ára 61,21 euró marad megawattóránként. Ha ezt összehasonlítják a környező országok árplafonjaival, akkor látjuk, hogy azoknál ez sokkal, sokkal alacsonyabb” – állítja Heger.

Hozzátette azonban, hogy ez még nem a végső fogyasztói ár. „A végső árat még több összetevő adja ki, most azon dolgozunk, hogy a szlovák háztartások ezt el tudják viselni” – mondta Heger.

Valami hasonló szabályozást szeretnének kidolgozni a földgáz esetében is. Hozzátette azt is, hogy előbb meg kell várni a végleges uniós szabályozási rendszer elfogadását. A cégek esetében az már biztosnak látszik, hogy csak azok kaphatnak majd energiaár-támogatást, amelyek veszteségessé válnak a magas energiaárak miatt.

„Azt nem engedhetjük meg, hogy a cégek nyereségcsökkenését finanszírozzuk” – magyarázta a kormányfő.

A most elfogadott szabályozás azonban még nem mondja meg, mennyibe kerül januártól az áram vagy a földgáz, de eszközöket ad a kormány kezébe vészhelyzet esetén. „Energiából van elég Szlovákiában, a földgáztárolók tele vannak pumpálva, vannak további szállítási szerződéseink a fűtési szezon végéig, vagyis van elég földgáz” – mondta Heger. A most elfogadott javaslat egy B tervet jelent, a szükséghelyzet kihirdetését, de bízik benne, hogy erre nem kerül sor.

„Ha mégis ehhez az eszközhöz kellene nyúlnunk, akkor segíteni tudunk majd nemcsak a háztartásoknak, hanem a cégeknek is bizonyos garantált ár tekintetében” – mondta Heger.

Hirman: csak szélsőséges esetben jöhet a szükséghelyzet kihirdetése

Karel Hirman gazdasági miniszter is megerősítette, hogy a most elfogadott javaslatokat csak szélsőségesen rossz esetekben alkalmazzák majd, és két különböző szintű segítséget biztosítanak. „Az egyik az általános gazdasági érdek kihirdetése, péládul a jelenlegi szélsőséges árhelyzet esetében” – magyarázta Hirman. –

A második szint a szükséghelyzet kihirdetése, ami szintén összefügg az árszinttel, amikor veszélybe kerül az energiaszolgáltatás, a villany-, a gáz- és a hőszolgáltatás minden fogyasztó számára, a magas ár miatt, vagyis mert egyszerűen nem engedhetik meg maguknak.”

Példaként azt hozta fel, ha a kórházak vagy más, létfontosságú intézmények nem tudnának annyi energiát vásárolni, hogy a működésük zavartalan legyen.

A jogszabálytervezetek végleges elfogadása már a napokban várható, ha a parlament is rábólint a gyorsított eljárásban való tárgyalásokra.

- lpj -

- lpj -