Frissítve: Megszűnik egy szabadnap, drágul a cigaretta, többet fizetünk majd a sörért a vendéglőben, de lesz 13. nyugdíj és marad családi nyugdíjbónusz is

2023. december 4. - 16:43 | Belföld

A kormány elfogadta a konszolidációs csomagot, mintegy 1,96 milliárd eurót akarnak megspórolni, hogy csökkenjen a költségvetés hiánya. A szociális intézkedéseket meg akarják tartani, ezért a bevételeket növelnék. Nem lesz szabadnap szeptember elseje, habár továbbra is ünnep marad. Drágul a cigaretta, és emelkedik az alkohol jövedéki adója és az áfa is a vendéglőkben. Lesz bankadó és a Slovnafttól is többet vesznek el. A költségvetést csak jövő héten fogadja el a kormány. 

Frissítve: Megszűnik egy szabadnap, drágul a cigaretta, többet fizetünk majd a sörért a vendéglőben, de lesz 13. nyugdíj és marad családi nyugdíjbónusz is
Fotó: TASR

1,96 milliárd eurós konszolidációs csomagot fogadott el a kormány, ami lehetővé teszi, hogy csökkenjen az államháztartás hiánya.

Jövőre elbúcsúzhatunk egy szabadnaptól, szeptember elsején, az alkotmány ünnepén 2024-ben már dolgozni kell, habár továbbra is államünnep marad.

„Egy szabadnap megszüntetése mintegy 130 millió euró bevételt jelent a költségvetésnek” – magyarázta Ladislav Kamenický pénzügyminiszter a kormányülés után.

Drágulni a fog a cigaretta is, januártól dobozonként mintegy 40 centtel többet fizethetnek a dohányosok.

Többe kerül majd az alkohol is, a jovedéki adóból 100 millió euróval többet akar beszedni a kormány. A jövedéki adó emelése nem érinti majd a sört és a bort. A vendéglőkben viszont többet fizetünk majd a sörért és a borért is.

„Megszűnik a kedvezményes áfakulcs az alkoholtartalmú italokra vonatkozóan a vendéglőkben” – jelentette be a pénzügyminiszter.

A többi termékre, tehát az ételekre és az alkoholmentes italokra marad a kedvezményes, 10 százalékos áfa.

Ahogyan azt a kormány már korábban bejelentette, jövőre teljes összegű 13. havi nyugdíjat fizet majd a Szociális Biztosító, a nyugdíjasok az adott nyugdíjtípus átlagát kapják majd.

„Az öregségi nyugdíjasok esetében az összeg valamivel 600 euró felett lesz” – mondta Robert Fico kormányfő.

A 13. havi nyugdíjat minden nyugdíjtípus esetében kifizetik.

Marad a családi nyugdíjbónusz is, amit júniusban, egy összegben fizet majd ki a Szociális Biztosító. Ennek fejében azonban csökken a második pillérbe jutó társadalombiztosítási járulék aránya: 5,5 százalék helyett csak 4 százalékot utal át a Szociális Biztosító a magánnyugdíjpénztárakba.

Ezzel a lépéssel 364 millió euróval kevesebb jut jövőre a magánnyugdíjszámlákra.

Erik Tomáš szociális ügyi miniszter szerint a második pillérbe jutó járulék aránya tartósan alacsonyabb lesz, vagyis nemcsak a jövő évre vonatkozik majd.

„Nem vesszük el senki megtakarítását, nem szűnik meg a második pillér, de kevesebb összeg kerül majd a nyugdíjpénztárakba” – mondta a szociális ügyi miniszter.

Ezzel az intézkedéssel viszont a második pillér szerepe csökken, vagyis a jövőben a Szociális Biztosítóra nagyobb szerep hárul majd a nyugdíjak kifizetésénél, ami az egész rendszer hiányát növelheti.

Lesz bankadó és Slovnaft-adó is

Újra jön a bankadó is, a kormány mintegy 580 millió eurót akar összesen beszedni a pénzintézetektől.

„A speciális bankadóból származó bevétel mintegy 340 millió euró lesz” – állítja a pénzügyminiszter.

Szerinte ez a pénzintézeteknek nem okoz majd különösebb gondot, mivel jövőre is az átlag feletti nyereségre számíthatnak.

Pluszadót vetnek ki a kőolajtermékek előállítására is, vagyis újra lesz Slovnaft-adó.

„A kőolajtermékekre kivetett adóból mintegy 170 millió euró bevételre számítunk” – mondta Kamenický azzal, hogy a Slovnaft biztosan nem fog neki örülni, de nincs más választásuk, mert az államháztartás rettenetes állapotban van

A munkaadókat és a kisvállalkozókat is "megvámolja" a kormány

A munkaadókat és az egyéni vállalkozókat egyébként sem kíméli a kormány, egy százalékponttal emeli ugyanis az egészségbiztosítási járuléknak a munkaadók által fizetett részét, aminek köszönhetően az egészségügybe jövőre 357 millió euróval több jut.

„Ez az összeg az egészségbiztosítási járulék 1 százalékpontos emelésének az eredménye, ami a munkaadókat, az egyéni vállalkozókat és a biztosításukat maguk fizetőket egyaránt érinti” – magyarázta Zuzana Dolinková egészségügyi miniszter.

A biztosításukat maguk fizetők valójában az a kategória, aki már nem szerepel a munkanélküli nyilvántartásban, de nem is dolgozik, vagyis az úgynevezett „önkéntes munkanélküliek”.

18 intézkedés, 1,96 milliárd euró

A konszolidációs csomag összesen 18 intézkedést tartalmaz, amelyek összértéke – a kiadási oldal csökkentése és a bevételek növelése együtt – összesen 1,96 milliárd euró. Ebből egy intézkedés – a második pilléreb jutó járulék csökkentése – érinti a szociális ügyi minisztériumot, egy az egészségügyi minisztériumot, kettő a kulturális minisztériumot és 14 pedig a pénzügyminisztériumot. A kulturális minisztériumot érintő intézkedés, hogy csökkent a közszolgálati média állami támogatása: a GDP 0,17 százalékáról 0,12 százalékra, ami mintegy 54 millió eurót jelent majd. „A közmédia finanszírozás hozzávetőlegesen a 2023-as szinten marad majd” – mondta a pénzügyminiszter.

Az állami költségvetést csak jövő héten tárgyalja a kabinet, a sarokszámokból semmit sem árultak el a mai kormányülés után. „A konszolidáció mértéke a hiány 0,5 százalékpontos csökkentését nem haladja majd meg” – állította Robert Fico miniszterelnök. Pénzügyminisztere ennél optimistább volt, de számot nem árult el.

„A következő négy év a konszolidációról szól, és pénzügyminiszterként ennek egyáltalán nem örülök” – jelentette ki Kamenický. Szerinte az államadósság a következő évben stabilizálódhat, majd enyhén csökkenhet.

A pénzügyminiszter szerint a költségvetést előbb a társadalmi partnerek vagyis a munkaadók, a szakszervezetek és az önkormányzatok képviselőinek mutatják be. „Nagyon kell sietnünk, hogy még az év vége előtt elfogadjuk a költségvetést, hogy ne kezdjük a következő évet ideiglenes költségvetéssel” – magyarázta Kamenický, hogy az érdekegyeztető tanács tagjai még nem látták a költségvetést. Szerinte azonban minden érintett félnek az az érdeke, hogy a jövő évet rendes költségvetéssel kezdjük.

A Költségvetési Tanács korábban ennél sokkal gyorsabb konszolidációt tartott szükségesnek, a különben az államadósság olyan mértékűre emelkedhet, ami államcsődhöz közeli állapotokat teremthet. A tanács a jelenlegi intézkedéseket még nem látta, nem véleményezte.

- lpj -