2
Örökérvényű - az Állatfarm
Hatvan éve, 1950. január 21-én halt meg Londonban George Arthur Orwell angol író, kritikus, újságíró, az Állatfarm és az 1984 című regények szerzője.
Leszerelését követően kötelességének érezte, hogy felfedezze az egyszerű hétköznapi emberek Angliájának világát: szobát bérelt a Notting Hillen és innen járta be az East Endet, hogy megismerje London szegényeit. 1928-ban egy párizsi munkásnegyedben lakott, itteni tartózkodása alatt két, azóta elveszett regényt írt, s közben konyhai kisegítőként edényt mosogatott. 1929 végén visszatért Angliába, ahol néhány alkalmi cikkel és tanítással keresett pénzt, s elkészítette első könyvét Down and Out in Paris and London címmel, immár George Orwell szerzői néven. (Az Orwell egy suffolki folyó, szüleinek otthonától délre.)
A következő három évben sikerült betörnie az irodalom berkeibe. Tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. Az Egyesült Államokban jelent meg a Burmai napok című regénye (az angol kiadó attól félt, hogy a könyv sértődéseket okozhat Burmában), majd az Egy lelkész lánya és a Hadd repüljön a kukoricalevél című műve.
1936-ban megnősült, s ebben az évben megbízást kapott a Baloldali Könyvklubtól, hogy vizsgálja meg a szegények és munkanélküliek életkörülményeit. A mű, mely az Út a Wigan-gáthoz címet viseli, egyszerre riportázs és esszé, amelyben először tárta fel politikai álláspontját: szemben áll az imperializmussal és az osztálytársadalommal, s ugyanakkor támadja a szervezett szocialista mozgalom legtöbb formáját.
1936 őszén Spanyolországba ment és csatlakozott a Marxista Egyesülés Munkáspártjához (MEMP). Hazaérve megírta a Tisztelet Katalóniának című könyvét, amelyben szakított is az ortodox baloldallal. 1941 és 1943 között az Indiának sugárzott adások műsorvezetője volt a BBC-nél, majd a Tribune című lapnál lett irodalmi szerkesztő. 1943-44-ben írta meg az Állatfarm című szatíráját, amely politikai okokból csak a háború után jelenhetett meg.
1945-ben a skót partok mentén fekvő Jura szigetén telepedett le. Itt készült el 1948-ban világhíres negatív utópiája, az 1984, amely azt vizsgálja, mivé lesz a rend szabadság nélkül. A könyvből stílszerűen 1984-ben film is készült, John Hurt és Richard Burton főszereplésével. A regény fogadtatását már nem érhette meg, 1949 szeptemberében súlyosodó tüdőbajával egy londoni kórházba került, s 1950. január 21-én Londonban meghalt.
– mti/para –