1
Fotók: Cséfalvay Á. András
Megosztás
Augusztus végén bukhat a négypárti koalíció, az SaS miniszterei benyújthatják lemondásukat, ha Igor Matovič, az OĽaNO elnöke nem válik meg a pénzügyminiszteri poszttól. A hétvégén sorsdöntő koalíciós tárgyalás jöhet, amelynek lehetséges kimenetelérő Grendel Gábort, a parlament alelnökét kérdeztük, aki ugyan nem tagja az OĽaNO-nak, de a párt listáján lett képviselő, és Matovičék frakciójának tagja.
Múlt héten pénteken ülésezett legutóbb a négypárti koalíciós tanács, ezt követően úgy tűnik, zsákutcába jutottak a tárgyalások. Mindenki úgy távozott, hogy nincs megegyezés, egyik fél sem hajlandó a megállapodásra. Ön lát még esélyt arra, hogy együtt marad ez a négyes koalíció?
Amíg megvan a koalíciós partnerekben a tárgyalási szándék, addig szerintem a remény még él, úgyhogy én továbbra is látom értelmét annak, hogy a partnerek tárgyaljanak, egyeztessenek és megpróbálják megtalálni a megoldást. Olyan megoldást, amely megőrizné a parlamentben az alkotmányos többséget, illetve azt a megoldást, amely ezt a többséget biztosítaná az eredeti négyes koalíció felállásában.
Mekkora esélyt, hány százalékot ad ennek?
Nem szeretnék tippelni, százalékot sem mondanék, hiszen nincs teljesen a mi kezünkben a megoldás.
Viszont újra hangsúlyoznám, hogy én továbbra is a legelfogadhatóbbnak azt a megoldást tartom, hogy folytassuk a négyes koalícióban is.
Természetesen van rá példa más országokból is, hogy egy parlamenti kisebbséggel rendelkező kormány is tud kormányozni, de lényegesen nehezebben, mint egy többséggel vagy akár egy alkotmányos többséggel rendelkező kormány.
A pártok kommunikációjából az látszik, hogy az SaS nem akarja, hogy Matovič tagja maradjon a kormánynak, az OĽaNO viszont kiáll Matovič mellett, aki egyébként sem akar lemondani, a kormányfő pedig nem mer hozzányúlni. Ez most egy feloldhatatlannak tűnő probléma, ami miatt úgy tűnik, hogy széthullik a koalíció. Ön lát esélyt arra, hogy Matovič mégiscsak önként távozik a kormányból?
Ez leginkább az OĽaNO belső ügye. Ennek a pártnak megvannak a maga szervei, én a NOVA párt képviselőjeként szerepeltem a közös listán, ezért nem szívesen avatkozom bele a partnereim belügyeibe.
De tény az, hogy Igor Matovič már egyszer lemondott tavaly, akkor a miniszterelnöki tisztségétől vált meg, úgyhogy ezért sem tartom reálisnak azt, hogy másodszor is megváljon a kormányzati funkciójától.
Felteszem ugyanezt a kérdést a másik fél szempontjából: az SaS köti az ebet a karóhoz, hogyha Matovič marad, akkor ők távoznak. Arra lát esélyt, hogy olyan megegyezés születik, hogy Matovič is marad a posztján, és az SaS is a koalícióban? Elképzelhetőnek tartja, hogy az SaS beadja a derekát?
Nem igazán látok bele az SaS-es kollégák konyhájába, de azok alapján, amit nyilvánosan kommunikálnak, és ami a koalíciós tanács legutolsó ülésén is elhangzott,
nem tartom nagyon valószínűnek, hogy engednének ebből a feltételből.
Említette az előbb ön is, hogy az egyik – legalábbis elméletben – lehetséges megoldás, hogy a kabinet kisebbségben kormányozna tovább, az SaS kilépése után megpróbálna a parlamentben ad-hoc módon támogatást biztosítani a törvények elfogadásához. Ezt a lehetőséget korábban Eduard Heger kormányfő sem tartotta lehetetlennek. Mennyire tartaná elfogadhatónak, ha ezt az ad-hoc többséget fasiszta képviselőkkel, a ĽSNS volt vagy jelenlegi képviselőinek támogatásával biztosítaná a kormány?
Ezt nem tartanám jó megoldásnak.
Tehát a kisebbségi kormányzást, csak az SaS külső támogatásával tudja elképzelni? Vagyis azt szeretné, hogy ebben az esetben a fontosabb törvényjavaslatokat az SaS képviselőinek segítségével fogadtassa el a kormány?
Ha valóban erre kerülne sor, akkor igen, egy ilyen megoldást találnék a legészszerűbbnek.
Nem sokkal a koalíciós tanács ülése után azonban Boris Kollár, a Sme rodina kijelentette, hogy ő nem nagyon szívesen menne bele egy olyan helyzetbe, hogy a kormány parlamenti többség híján kormányozzon. Szerinte inkább előrehozott választásokat kellene tartani, ha a kormány elveszítené a többségét. Ennek nagyobb esélyt ad, mint a megegyezésnek? Lehetnek tavasszal előrehozott választások Szlovákiában?
Előrehozott választások abban az esetben lehetnek, ha a parlamentben minimum 90 képviselő megszavazza azt az alkotmányos törvényjavaslatot, hogy rövidítsük le a kormány négyéves ciklusát. Ezt tartanám egyébként a legrosszabb megoldásnak, az előrehozott választások ártanának szerintem a legjobban az ország érdekeinek.
Elsősorban abból indulok ki, hogy Szlovákia eddigi történelme során az előrehozott választások sosem hoztak jobb megoldást, jobb jövőt az ország számára.
Ha belegondolunk abba, hogy a Radičová-kormány bukása után mi következett, azt látjuk, hogy 2012 után 8 évre visszatért a Smer.
De visszamehetünk akár a második Dzurinda-kormány idejébe is, aminek idő előtti lemondása után, az előrehozott választások eredménye alapján jött létre Robert Fico első kormánya. És az sem volt egy fényes korszak az ország történetében.
Mint mondta, ön nem tagja az OĽaNO-nak, a NOVA párt elnöke, viszont tagja az OĽaNO parlamenti frakciójának. Mekkora beleszólása van a frakciónak a válsághelyzet megoldásába, alakításába?
Úgy érzem, hogy elég erős a beleszólása, hiszen végülis a frakció tagjai, a képviselők azok az emberek, akik a parlamentben biztosítani tudják a kellő többséget egyrészt a határozatképességhez, a parlament működőképességének a megőrzéséhez, másrészt pedig a törvények elfogadásához. Ez abból is látható és hallható, ami a frakció az ülésein elhangzik. Ezek az ülések természetesen nem nyilvánosak, de úgy látom, hogy elég erős szava van a frakciónak.
És ha így van, akkor a frakció melyik megoldást preferálja? A válság megoldásának változatát tartanák a legjobbnak a képviselők?
A frakcióban a kollégák egységesen azon a véleményen vannak, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha négyes koalícióban folytatnánk a kormányzást.
Ugyanakkor egyértelműen és egyhangúlag visszautasítják azt, hogy Igor Matovič másodszor is lemondjon a kormányban betöltött pozíciójáról, vagyisazt, hogy távozzon a pénzügyminiszteri székből.
Ez alapján nem nagyon létszik a kiút ebből a helyzetből. Az SaS augusztus 31-éig adott határidőt a megegyezésre, ha ez elmarad, akkor a minisztereik benyújtják a lemondásukat. A koalíciós tanács most hétvégén ülésezik újra, akkor tisztázódhat a helyzet? A hétvégén kiderül, hogy marad-e a négyes koalíció, vagy kihasználják az utolsó napokat is, és augusztus 31-ig, a legutolsó pillanatig tárgyalni fognak?
Ezt nagyon nehéz megjósolni, hiszen attól is függ, hogy milyen állásfoglalással érkeznek a tárgyalásokra a partnerek. Most még nem szívesen bocsátkoznék találgatásokba.
Lajos P. János