1
Fotó: TASR
Megosztás
Egy „nem reform reformprogrammal” és fejenként 100 eurós jutalommal lepte meg a pedagógusokat pénteken Branislav Gröhling oktatási miniszter. A bejelentés hibája csak annyi, hogy a reformcsomag még kicsit homályos, a pénzt pedig talán csak januárban kapják meg a pedagógusok. A tervek szerint folytatódik azonban a tankönyvpiac liberalizációja, az iskolák digitalizációs programja, de 2022-től az iskolák összevonása is megkezdődhet, ami sok helyen iskolabezárással jár.
Ahogy arról a Paraméter is beszámolt, pénteken 100 eurós egyszeri jutalmat jelentett be, összesen 11 millió eurót fizet ki az iskolák mintegy 78 ezer alkalmazottjának.
A reform, ami nem reform
A miniszter azonban nemcsak a jutalomról beszélt, hanem felvázolta az oktatási rendszer átalakításának tervét is, igaz, csak nagy vonalakban.
„Mindenki arra vár, hogy bemutatunk egy 150 oldalas dokumentumot, tervekkel, intézkedésekkel, majd ezt két évig véleményeztetni fogjuk, megvitatni az érintettekkel, de így úgy járnánk, mint az elődeink” – kezdte a miniszter a terv bemutatását.
A nagy, részletes terveknek szerinte nincs sok értelmük. „Mi ezt nem akarjuk, sok reformterv készült már, amelyeket megvitattak, aztán nem valósultak meg” – jelentette ki a miniszter. A pénteken bemutatott elképzeléseket nem is reformnak hívja. „Nem akarom reformnak nevezni, ez terv, intézkedéscsomag, egyes intézkedések már megvalósultak, mások ezután fognak megvalósulni” – jelentette ki Gröhling. Az alapot a kormányprogram, a Tanuló Szlovákia program és az SaS választási programja jelenti.
Szakmai konzultáció sem volt, de nem is kell
Gröhling elismerte, hogy a pénteken bemutatott tervvel kapcsolatban nem folyt széles szakmai konzultáció, de szerinte erre nincs is szükség, mivel az egyes törvényjavaslatokat, intézkedéseket rendes eljárásban lehet majd véleményezni.
A magyar szakemberek sem ismerik
Azt a szlovákiai magyar oktatási szakemberek is megerősítették a Paraméternek, hogy valóban nem folyt egyeztetés. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) elnöke is csak a hírekből értesült a minisztérium terveiről.
„Nem tudtunk arról, hogy ilyen készül, nem is kértek fel bennünket arra, hogy bármilyen szakmai anyagot véleményezzünk” – mondta a Paraméternek Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke.
A szakmai együttműködés Fekete szerint különben is elég esetleges az SZMPSZ és a minisztérium között. „Ha valamilyen problémánk van, és megkeressük őket, akkor mindig nagyon készségesek, segítenek, de arra nem nagyon van példa, hogy szakmai anyagok véleményezését kérnénk tőlünk, pedig 30 éve működő szakmai szervezet vagyunk” – mondta a pedagógusszövetség vezetője.
Jó ötletek, de sok múlik a részleteken
Nem ismeri a minisztérium terveinek részletei Prékop Mária, a Híd oktatási szakembere sem, az oktatási minisztérium korábbi főosztályvezetője. „Nem ismerek olyan külső szakembereket, akiket bevontak volna az előkészítésbe” – mondta a Paraméternek Prékop. Az Állami Pedagógiai Intézet ugyan létrehozott munkacsoportokat, ahol külön csoport foglalkozik például a törvény-előkészítéssel, de ezek még csak most kezdték meg a munkát.
„Ami a miniszter sajtótájékoztatóján elhangzott, abból több akár jó ötletnek is tekinthető, de sok múlik a részleteken, amelyek pedig nem ismertek – véli a Híd oktatási szakértője.
– A tankönyv-liberalizációra a plusz 16 millió euró az jó dolog, de hát kérdés, a magyar iskolák ebből mennyit tudnak felhasználni.” A gondot az jelenti, hogy nincsenek magyar tankönyvek, amiből választani lehetne. Prékop szerint az állami oktatási program átalakításával kellett volna kezdeni, de ez egyelőre elmaradt, és ehhez kapcsolódóan lehetett volna jóváhagyni a tankönyveket.
12 pontos csomag
A bemutatott 12 pontos csomag csaknem minden pontja érinti az közoktatást. A Gröhling által bemutatott program rövid leírása megtalálható a minisztérium honlapján. Ez azonban már tartalmazza a felsőoktatás átalakítását és a minisztérium háttérintézményeinek az összevonását is.
Tankönyvliberalizáció – Gröhling mindenkit tankönyvírásra buzdít
Az egyik a tankönyvpiac liberalizációja, amelynek első részéről nyáron a Paraméter is beszámolt. Ezt az intézkedést az érintettek és az oktatási szakemberek is alapvetően helyesnek tartják, csak azt róják fel, hogy a magyar iskoláknak nincs sok lehetőségük válogatni a különféle tankönyvek közül. Akkor mintegy 11 millió eurót szánt erre a célra a minisztérium, de szakemberek szerint ebből a magyar iskolák gyakorlatilag nagyon keveset tudtak lehívni, éppen a hiányzó tankönyvek miatt.
Prékop Mária a Paraméternek akkor azt mondta, hogy a magyar iskolák csak ugyanazt rendelhették meg pénzért, amit már ősszel, a tankönyvrendelés keretében megrendeltek a minisztériumtól.
„Megértem, hogy a fordítani kell a magyar iskoláknak, és azt is, hogy ez a kiadók feladata lenne, de azért az államnak is nyomást kellene gyakorolnia, hiszen a tankönyv-liberalizációból nem kellene kihagyni a populáció 10 százalékát” – mondta a Híd oktatási szakembere.
A miniszter most felszólította a lehetséges tankönyvszerzőket, hogy márciusig terjesszék be jóváhagyásra a fiókban porosodó, eddig elutasított kézirataikat vagy írjanak új tankönyveket. Azzal nem számol, hogy a tankönyvírás hosszú, akár évekig tartó folyamat.
A tananyag átalakítása
Fontos lenne a tananyag reformja is, amiről azonban keveset árult el a miniszter. Szerinte ugyan már 35 iskolában folyik egy pilotprogram, ahol három ciklusra osztották a teljes alapiskolai tananyagot – 1-3., 4-5. és 6-9. évfolyam –, de arról nem szólt, hogy kész lenne-e a minisztérium komolyabb tananyagcsökkentésre vagy racionalizációra. A Paraméter értesülései szerint ráadásul a 35 iskola között nincs magyar tannyelvű alapiskola, és nem tud ilyen iskoláról az SZMPSZ sem.
Az iskolahálózat optimalizációja – kevesebb pénz, iskolák összevonása 2022-től
Az iskolahálózat optimalizációja már régen napirenden van, több kormány is próbálkozott vele, de igazából eddig csak azok az iskolák szűntek meg, ahol teljesen elfogyott a gyerek. Az alsótagozatos kisiskolák is veszélyben vannak – erről a Fodor Attilával, a Comenius Intézet igazgatójával készített interjúnkban is foglalkoztunk–, az optimalizációnak azonban elsősorban a teljes szervezettségű, tehát 9 évfolyammal, de nagyon alacsony létszámmal – akár 30-40 gyerekkel – működő, tehát évfolyamonként átlagosan 3-4 gyereket oktató iskolákat kellene érintenie.
Gröhling szerint
2022 szeptemberétől csökkenteni kezdik a kisiskoláknak járó plusztámogatást, ami várhatóan a megszűnésükhöz vezethet, hiszen már ma is nehezen tartják fenn ezeket az iskolákat az önkormányzatok.
Arról a miniszter nem beszélt, hogy lesznek-e kivételek, és hogyan fogják kezelni a nemzetiségi oktatást, vannak ugyanis olyan magyar kisiskolák, ahol a legközelebbi 20-30 km-re van, tehát nincs mivel racionálisan összevonni.
300 tanuló a határ
A miniszter szavaiból az derült ki, hogy a 300 fősnél nagyobb alapiskolákat tartják optimálisnak, ezek ugyanis már jövőre segítséget kapnak: minden iskolában lesz úgynevezett támogató csapat, amely iskolai pszichológusból, szociális pedagógusból, speciális pedagógusból és logopédusból áll majd, vagyis ezek fizetését a minisztérium pluszban fizetni fogja. A kisebb iskolák clustereket hozhatnak létre, nekik nem iskolánként, csak clusterenként jár majd a támogató csapat. A magyar iskolák több mint fele 300 főnél kisebb, vagyis a veszélyeztetettek listáján szerepel.
Modelliskola – iskolamodell
A miniszter pénzt ígért az iskolaépületek rekonstrukciójára is. Mint elmondta nemcsak ablakcserére és külső szigetelésre, hanem a belső átalakításra is. Ebből a célból talán még decemberben megnyitnak egy modell-iskolaépületet, amely – legalábbis Gröhling szerint – inspirációt adhat az igazgatók számára saját iskolaépületük átalakításához.
Digitalizáció
Erre akarja elkölteni a legtöbbet az oktatási minisztérium, az idei 6 millió euró mellé jövőre újabb 48 millió eurót akar odatenni.
Azt akarja elérni, hogy minden iskola olyan gazdag felszerelést kapjon, hogy minden tanárnak jusson számítógép, és ha kell a diákok is tudjanak kölcsönözni az iskolákból.
Emellett minden iskolában létrehoznak egy új munkakört: lesz rendszergazda, akinek a feladata az iskola számítógépes hálózatának a karbantartása lesz, a fizetésére a minisztérium ad pénzt. A digitális technológiára szükség lesz majd az 5. és a 9. osztály szintfelmérője, az online tesztelés, valamint az ugyancsak tervezett elektronikus érettségi során.
Egyéb tervek
A minisztérium jelentősen csökkentené az iskolák bürokratikus feladatait, megvágná a különböző jelentéseket, amelyek csak leterhelik a tanárokat. Gröhling újra elmondta, hogy egy kézben, az oktatási tárcánál aklarják összefogni az iskolák finanszírozását, amely jelenleg a belügy és az oktatás között oszlik meg. Átalakul majd a pedagógusok bérezése, a tanárok bérkiegészítést kapnak majd az oktatás színvonala és a teljesítményük alapján, emellett más, most még nem tárgyalt szempontokat is figyelembe vesznek majd. Az 5 évesek számára kötelező óvodalátogatás kapcsán folytatódik az óvodafejlesztési program, de erről már korábban is beszélt a miniszter, a Paraméter cikkét erről itt olvashatják.
Lajos P. János