Gyilkolás: A hazugság cinizmusa mint embertelenség

Mind az ukrajnai – nem csak ukrán – áldozatok száma, mind a civilek, öregek, nők, gyerekek indok és válogatás nélküli pusztítása azt láttatja, népirtás folyik a szomszéd országban. Sok mindent lehet indokolni, sok mindent lehet magyarázni, meg elhinni is, de amikor egy katona belelő egy fegyvertelen menekülőbe, azt nem. Sem elmagyarázni, sem megindokolni, sem megérteni.

Amikor pedig szétlőnek egy szülészetet és egy gyermekkórházat, az a legalja.

Pedig itthon, a békében azt hihetnénk, az a legalja, ami agymenésként a közösségi hálókon folyik, ám a putyini rezsim simán übereli mindezt a beteg s mocskos verbális embertelenséget. Miközben kihasználja a nép hiszékenységét és butaságát. Nem is egy népét… És nem csak kihasználja, hanem aktívan táplálja.

Mert lehet valakinek más véleménye, viszont a tény sosem vélemény kérdése. Ahogyan minap láttam egy volt diákom posztjában: „a 2+2=5, az nem vélemény”. Pontosan! Aki ugyanis nem hisz a gravitációban, az ne káromkodjon az üzemanyagárak miatt, hanem könnyed szellentés segítségével szálljon tovább a „levegőégben” minimális energiafelhasználással és kecsesen manőverező csuklómozdulatokkal, hiszen csupán az atmoszféra legaljának azt a kis ellenállását, a súrlódást kell legyőznie… De persze nem…

Az nem vélemény, hogy valaki egyetért Lavrovval, miszerint Oroszország nem támadta meg Ukrajnát. Az nem vélemény, hogy Ukrajnában Amerika háborúzik. Az USA-nak mindenhol vannak érdekei, nem vitás, nem kell szeretni sem (bár több oka lenne, mint Putyin dicsőítésének), az USA nem makulátlan szűzleányka, ugyanakkor Ukrajnában a külföldi önkéntesek beengedéséig ukrán állampolgárok harcolnak, menekülnek és esnek el, ukránok vívják a harcot. Nem a csatákat, mert tkp. reguláris csaták sincsenek, csak orosz különleges osztagok behatolásai egyes létesítményekbe és városokba, valamint bomba- és rakétatámadások. Nincs követhető stratégia, csak mindenfelé, az orosz lakosság felé ugyancsak vagdalkozó, válogatás nélküli erőszak.

Az orosz politikai és katonai vezetés eljutott az emberség teljes és tömeges gyilkosságokkal tetézett tagadásáig, de másokat nevez nácinak és fasisztának. Jelenleg nincs olyan orosz polgári ellenzéki erő, amely ezzel hatékonyan küzdhetne, az világos. Nem tudjuk viszont biztosan, akad-e olyan politikai-katonai csoport, illetve kialakulhat-e végre egy olyan belső erőtér a Kremlben, amely megálljt tud parancsolni az egyébként teljesen értelmetlen és csupán sokgenerációs gyűlöletet fialó gyilkolásnak. Vagy legalább megpróbálná-e. Nehéz így magunk elé vetíteni Oroszország lehetséges jövőjét. Vajon elmegy-e addig Putyin és csapata, hogy az egész orosz társadalmat és gazdaságot porig égetve feláldozzák egy új, nem mellékesen elméletileg és gyakorlatilag életképtelen, fenntarthatatlan Szovjetunió kikényszerítése céljából? Hiszen őrültek…

Nem nehéz viszont látni – legalábbis nálunk –, mi történik Ukrajnában. Aki nem hiszi, azt tudom tanácsolni, amit a járvány alatt. Menjen, segítsen önkéntesként. Nincs abban semmi rossz, ha egy oroszbarát jó ember (ha éppenséggel jó ember) segít menekülő ukránokon, hiszen ők is emberek, ráadásul az orosz nemzet állítólagos testvérnemzete (jelentsen ez bármit ma vagy a jövőben – bár a jövőre nézve az ukrán-orosz testvériség narratívája ezek után kábé halott…). Lássa az illető hitetlentamás a saját szemével az anyákat és a most már nem ritkán egyedül érkező gyermekeket a fagyban sírni. És ha látja, akkor majd elhiszi, hogy a 2 milliónál több menekült, az nem amerikai vagy EU-propaganda, hanem hús-vér emberek traumatizált tömege. Menjen, nézze meg. És ha nem vak és ember, akkor sírjon és segítsen.

Csak mert ha valaki nem állítja meg az orosz medve terjeszkedését, akkor tán nemsokára Szlovákia lakossága áll majd sorba az osztrák és a cseh határon, Somorja városneve pedig nem magyarul lesz kiírva, hanem cirill betűkkel. Ha lesz még akkor Somorja. Ez se vélemény, hanem történelmi tapasztalat. És éppen ez mutatja, milyen nagyon szükséges lenne az ilyen terjeszkedő gondolkodású birodalmat elszigetelni nem csupán gazdaságilag, hanem a fizikai határok megerősítésével. Mindaddig, amíg onnan az embertelenség és a gyilkolás halad nyugat felé, nem pedig a kulturális, tudományos, és más hasznos értékek. És az sem ártana, ha mindehhez lenne egy konzekvens és működőképes kormányunk…