1
Fotó: TASR
Megosztás
Gyimesi György egy február 1-jei parlamenti szavazáson a voksával segített „megmenteni” egy Jozef Tiso utcát, és ezzel a javaslatot legélesebben elutasító fasiszta képviselők mellé állt. Az álláspontját azzal próbálta igazolni, hogy Tomáš Valášek liberális képviselő javaslata az Esterházy János utcákat is „átnevezte” volna. Két éve azonban még megszavazta, hogy ne lehessen – legalábbis az ő logikája szerint – Esterházyról közterületet elnevezni. Kérdés azonban, hogy Esterházyt a fasiszta Szlovákia képviselőjének tartjuk-e. Egyébként Szlovákiában valószínűleg csak egy Esterházy utca van.
Gyimesi György, a fasiszta – és a smeres, hlasos, sme rodinás és OĽaNO-s – képviselőket támogatva, a februári ülés első napján Tomáš Valášek törvényjavaslata ellen szavazott, A javaslatnak az volt a kifejezett célja, hogy megváltoztassa egy Jozef Tisóról elnevezett utca nevét, a Zsolna megyei Varínban. A varíni önkormányzat már többször elutasította az utca nevének módosítását, pedig arra már az ügyész is kötelezte őket. Valášek javaslatát a parlament elutasította.
A Tiso utca Gyimesi szerint is „probléma”
Gyimesi elismerte, hogy „probléma” a Tiso utca. „Varínban van egy utca, amelyet doktor Tisóról neveztek el, igen ez probléma, nem kellene róla elnevezni” – mondta a parlamenti vitában Gyimesi. Szerinte azonban Valášek „atombombát dob oda, ahová egy gránát is elég lenne”.
„Ön megszüntetné mindet, például az Esterházy János utcát is” – mondta Gyimesi Valášeknek a parlamenti vitában.
Az OĽaNO képviselője szerint a PS képviselőjének magával a nemzettel van baja. „Ön csak azért törölné el, mert önnek a nemzet semmit sem jelent” – mondta Gyimesi.
A képviselő Facebook-oldalán is beszámolt „sikeréről”.
Amikor Mazurek hirtelen magyarbarát lett
Gyimesit támogatta Milan Mazurek (volt ĽSNS, jelenleg Republika) fajgyűlölő képviselő is, aki Valášek javaslatát „utálatos szlovákellenes javaslatnak” nevezte.
„Amit itt előterjesztett, az támadás a történelmünk ellem, támadás a nemzetünk ellen, de támadás a magyar nemzeti kisebbség jogai ellen is” – csatlakozott Gyimesihez Mazurek.
Ondrej Dostál (SaS) szerint azonban az, hogy az fasiszta szlovák állam vezetőjének nevét ma is viselheti egy utca, az „nem probléma, hanem szégyen”.
„Disznóság, hogy a fasiszta állam elnökéről a demokratikus Szlovákiában közterületek vannak elnevezve” – reagált Dostál Gyimesi szavaira.
Úgy véli, ha Szlovákia normális ország lenne, amely tiszteletben tartja az emberi jogokat, tiszteli a holokauszt emlékét, akkor ilyen utca soha nem létezhetett volna.
Mit javasolt Valášek?
Tomáš Valášek törvényjavaslata egy mondatból állt, és a községi önkormányzatokról szóló törvényt módosította volna.
Egy 2020 novemberében elfogadott törvénymódosításra hivatkozva előírta volna, hogy a fasiszta és a kommunista rendszer képviselőiről elnevezett utcákat június 1-ig át kell nevezni.
A kommunista rendszer erkölcstelenségéről szóló törvény 2020-as módosításáról van szó, amely kimondja, hogy: „…nem nevezhető el utca vagy más közterület olyan személyről, aki az 1939 és 1945 közötti Szlovák Köztársaság vagy más, fasiszta vagy náci ideológián alapuló rendszer vagy kommunista ideológián alapuló rendszer képviselője volt…”. Ez a törvény tehát ma is érvényes, már 2020. december 1-jén életbe lépett, és akkor Gyimesi György is megszavazta.
A Tiso utca mellett megmaradhat a Lenin és a Gottwald utca is
Azzal, hogy Gyimesi György most Tomáš Valášek törvénymódosítás ellen szavazott, csak azt segítette, hogy a törvény meghatározásának megfelelő emberekről elnevezett utcák és terek nevét ne legyen kötelező módosítani.
A varíni Tiso utca neve tehát maradhat, de emellett van még néhány „érdekes” utcanév, ráadásul magyarlakta régióban.
A javaslat elfogadása esetén valószínűleg módosítani kellett volna Nagyfödémesen például a Lenin utca nevét – a Google maps szerint legalábbis van ilyen –, és Jókán a Gottwald utca nevét is át kellene írni.
Igaz, Jókán van „Februári győzelem utca” is, ami ugye a az 1948-as kommunista puccsra utal, amikor Klement Gottwald hatalomra került, de mivel ez nem egy emberről lett elnevezve, a törvénymódosítás erre már nem vonatkozott volna. Valószínűleg nem vonatkozik a törvény a Vörös Hadseregről elnevezett utcákra sem, amelyből több is van az országban.
A jókai Gottwald utca a Google maps térképen (Fotó: Paraméter)
2020-ban még nem féltette Gyimesi Esterházyt?
A kommunista rendszer erkölcstelenségéről szóló törvény 2020-as módosítását Gyimesi György is megszavazta. Az csak azt mondta ki, hogy a törvény hatályba lépése után nem lehet közterületet elnevezni fasisztákról és kommunistákról, a korábban elfogadott utcaneveket „nem bántotta”.
Vagyis 2020 novemberében Gyimesi Györgynek még nem okozott fejfájást, hogy Esterházyról lehet-e utcát elnevezni, nem akadályozza-e majd ezt meg a törvény.
Megszavazta még Ondrej Dostál (SaS) és néhány képviselőtársa által benyújtott javaslatot is, amely pontosította, hogy kikről nem lehet elnevezni közterületet, és végül igent nyomott a törvény végszavazásánál is.
Akkor a jogszabályt 82 igennel fogadta el a parlament. Most Valášek javaslata, amely csak arról szólt, hogy az ilyen emberekről elnevezett utcát kötelező legyen átnevezni, csak 32 képviselő – az SaS, az OĽaNO egy része és a Za ľudí – támogatását kapta meg.
Akkor most lehet Esterházy utca?
Jelenleg tehát a 2020-as módosítás van érvényben. „Most nem lehet utcát elnevezni Tisóról, de ha már van ilyen nevű utca, akkor annak átnevezését a törvény nem írja elő” – mondta a Paraméternek Őry Péter, a Szövetség MKP képviselője, Csallóközcsütörtök polgármestere.
Hogy Gyimesi valóban „megmentette-e” az Esterházy utcákat, az szerinte kérdéses, mert úgy véli, hogy Esterházyról ma is lehetne utcát elnevezni. „Éppen az egyik totalitárius rendszer ítélte el őt” – mondta Őry. Esterházyt ugyanis a háború után a Szovjetunióba internálták és 10 év Gulagra ítélték. Távollétében, 1947-ben ítélte halálra a szlovák bíróság, amit életfogytiglanra módosítottak.
Szerinte az teljesen rendben van, hogy az elnyomó rendszerek vezetőiről, kiszolgálóiról ne lehessen közterületet elnevezni.
„Az természetesen kérdés, hogy a szlovák ÚPN milyen »igazolást« állít ki róla – mondta a Szövetség önkormányzati szakértője. – Szerintem azonban Esterházynál nem áll fenn annak a veszélye, hogy tiltólistára tennék.”
Úgy véli azonban, hogy a közterületek elnevezését meg kellene hagyni az önkormányzatok hatáskörében. „Gyimesi ezzel a lépéssel csak önmagának segített, politikai reklámot biztosított magának, de az ügynek nem segített, azt pedig elhallgatta, hogy korábban hogyan szavazott” – mondta Őry. Szerinte Esterházy ügyének az segítene, ha szélesebb társadalmi vita folyna, alaposabb tájékoztatást kapnának róla az emberek.
Rigó Konrád (Szövetség Híd Platform) szerint Gyimesi mindenből megpróbál politikai reklámot faragni, de nem kellene a fasisztákkal szövetkeznie.
„Matovič jobb, vagy inkább bal kezeként, nem meglepő, hogy számára semmi sem szent. Viszont egy szlovákiai magyar választó sem érdemli meg semmilyen körülmények közt azt, hogy a szlovák fasisztákkal sorolják egy társaságba. Ez a legtöbb ember számára sértő. Gyimesi pedig ezzel épp ezt teszi” – állítja Rigó.
Szerettük volna megtudni Gyimesi György álláspontját is a kérdésben, de megkeresésünkre nem reagált. Amint válaszol, cikkünket bővítjük.
Vita esetén az ÚPN dönt
A törvény nem nevezi meg név szerint azokat, akikről nem lehet utcát elevezni, de a megfogalmazás alapján Tiso – és Lenin is – valószínűleg közéjük tartozna. Ha kétség merül fel valakivel kapcsolatban, akkora a község a Nemzeti Emlékezet Intézetéhez (ÚPN) fordulhat, amelynek 90 napon belül állást kell foglalnia. A jogszabály azt is kimondja, hogyha az adott képviselő harcolt a rendszer ellen, ellenállóként viselkedett, akkor lehet róla közterületet elnevezni.
Hogy Esterházy János melyik kategória, az csak akkor derülne ki, ha valamelyik település utcát akarna róla elnevezni, és az ÚPN-hez fordulna.
Az Esterházyról már korábban elnevezett közterületek nincsenek veszélyben, de a Paraméter információi szerint jelenleg egyetlen utca viseli a nevét: Dunaszerdahelyen egy kisebb utcát neveztek el róla még 2006-ban. Igaz, első nekifutásból nem sikerült tökéletesen az utca elnevezése, mivel az „Eszterházy” nevet fogadták el, pedig a volt magyar politikus neve helyesen „Esterházy”. A hibát 2011-ben javította ki a város. Vagyis Gyimesi György „megvédte”az egyetlen szlovákiai Esterházy utcát…
A dunaszerdahelyi Esterházy utca (Fotó: Paraméter.sk)
Esterházy: fasiszta vagy „zsidómentő”?
Esterházy János és munkásságának megítélése nem egyértelmű. Sokan elítélik, és a fasizmus támogatásával vádolják, mások viszont „zsidómentőként” tartják nyilván. Ez utóbbiak érve, hogy 1942-ben a szlovák parlament tagjaként nem szavazta meg a zsidók kitelepítését. Azt azonban maga sem tagadta, hogy antiszemita.
„Antiszemita szellemben nevelkedtem, az vagyok és az is maradok” – mondta Esterházy Martin Sokolnak, a szlovák parlament elnökének a zsidók kitelepítéséről szóló törvényről való szavazás előtt a Wikipedia szerint.
A védelmezői szerint zsidókat mentett a háború idején, de Yad Vashem Intézettől nem kapta meg a Népek Igaza kitüntetést. 2011-ben az amerikai Rágalmazásellenes Liga (ADL) a holokauszt idején végzett zsidómentő tevékenységéért címén posztumusz kitüntetést – Jan Karski Courage to Care Award – adományozott Esterházy Jánosnak, de szlovákiai zsidó szervezetek bírálták a díj odaítélését, Esterházy antiszemitizmusa miatt. Esterházy János szerepével a két világháború közti csehszlovákiai magyar politikai életben Angyal Béla is foglalkozik az Érdekvédelem és önszerveződés című kötetében, amelyet a Fórum Intézet adott ki.
Lajos P. János