1
Fotó: Facebook/Gyimesi-Parameter
Megosztás
Felpörgette Ivan Korčok elleni Facebook-kampányát Gyimesi György, a Magyar Szövetség alelnöke. Naponta legalább két posztja van a független elnökjelöltről, aki megnyerte az elnökválasztás első fordulóját. Ezek a posztok azonban általában hamis adatokat, állítások tartalmaznak, vagy csak nagyon kevés az igazságalapjuk. Ellenőriztük, amit Gyimesi a választások óta Korčokról mondott.
Már a választás másnapján, vasárnap nagyobb fordulatra kapcsolt Gyimesi György Ivan Korčok elleni kampánya. Vasárnaptól hétfőn délig csak Korčokkal foglalkozott, mi csak azokat a bejegyzéseit vizsgáltuk, amelyekben konkrétan állít is valamit. Gyimesi valószínűleg ezzel azt akarja elérni, hogy a Magyar Szövetség még véletlenül se Ivan Korčokot támogassa az elnökválasztás második fordulójában.
Az iraki háború – helyes volt
Az első bejegyzése Korčokról annak az iraki háborúról – feltételezhetően a 2. iraki háborúról – mondott állítólagos véleményével foglalkozik. Gyimesi posztolta az egyik Korčok-ellenes honlap egyik állítását, amely egy fotóra került fel ezzel a felirattal: Irak: 655 ezer áldozat, „Helyes lépés volt”, Ivan Korčok.
Gyimesi ezt a bejegyzésében még meg is tolja, ő 655 ezer civil áldozatról beszél.
„Ivan Korčok szerint 655 ezer civil áldozat meggyilkolása Irakban egy katonai invázió során, amit egyébként hazugsággal indokoltak – HELYES LÉPÉS! Ez az ember belerángat minket a háborúba. Ne hagyjuk magunkat!” – írja Gyimesi bejegyzésében
Kép az Aktuality.sk február 7-i cikkére hivatkozik, amikor valóban megjelent egy interjú Ivan Korčokkal, amelyben szó esik Irakról is. A cikkben több kérdésen át vitatják a második iraki háború jogosságát, indokoltságát.
Korčok egyszer sem mondja ki az említett mondatot, sőt, az álláspontja ezzel inkább ellentétes. Azt mondja, hogy Szaddam Husszein iraki diktátor rezsimje a saját lakossága ellen is vetett be fegyvereket, de elismeri, hogy az az ok, amivel akkor a háborút magyarázták, vagyis, hogy Szaddam Huszeinnek atomfegyverei vagy más tömegpusztító fegyverei vannak, nem igazolódott be. Azt is elismeri, hogy utólag Irak támadása a nemzetközi jog megsértése volt, de akkor ezt nem lehetett tudni.
Arra a kérdésre, hogy helyes lépés volt-e Irak megtámadása 2003-ban, ezt válaszolja: „Az invázió? Nem, ez egy példa a diplomácia kudarcára.”
A bejegyzéssel azonban más gondok is vannak: a feltüntetett áldozatok – ha halálos áldozatokról beszélünk 2003 márciusa és 2011 decembere között – számát 655 ezerben adja meg.
Ezzel szemben a háború civil áldozatainak számát 300-500 ezerre főre teszik, az elesett katonák száma, pedig legfeljebb 100 ezer.
A bejegyzés talán legnagyobb hibája, hogy semmit sem mond Szaddam Huszein rendszeréről, aki korábban már két véres háborút – Iránnal szemben és Kuvait megszállásával – is kirobbantott.
Az már csak egy apró hibának tűnik ezek után, hogy a felhasznált kép valószínűleg egyáltalán nem Irakban készült.
A Google képkeresője alapján tavaly ősszel, az Izrael elleni terrortámadás után készült Gázában.
A magyargyűlölő Korčok
Gyimesi második vasárnapi, Korčok-ellenes bejegyzése csak egy mondat, minden indoklás nélkül: „Magyargyűlölővel leülni tárgyalni a magyarok szembeköpése!”. Gyimesi nem indokolja, hogy miért tartja Korčokot magyargyűlölőnek.
A jugoszláv háborúk minden halottját „helyesli” Korčok?
A harmadik bejegyzése – ami már ma, hétfőn jelent meg – Jugoszlávia, pontosabban Kis-Jugoszlávia – Szerbia és az akkor még hozzá tartozó Montenegró – 1999-es bombázására vonatkozik. Gyimesi újra a Korčok-ellenes honlap egyik posztját osztotta meg, kis saját megjegyzést hozzáfűzve:
„Ivan Korčok Irak után a volt Jugoszláviában is méltatta a gyilkolászást. Mire gondoljunk, amikor a fegyveres erők esetleges főparancsnoka kijelenti, hogy 140 000 ember meggyilkolása HELYES DÖNTÉS?” – írta Gyimesi a fotó alá.
A szlovák szöveg egyébként még durvább, abban Gyimesi azt írja, hogy „Korčok helyeselte a civilek legyilkolását a volt Jugoszláviában”.
A képen a következő szöveg szerepel: Jugoszlávia: 140 ezer áldozat „Helyes döntés volt” Ivan Korčok. Forrásként ugyancsak az aktuality.sk 2024. február 7-i cikke szerepel, feltehetően ugyanaz az interjú, mint amire az iraki háború kapcsán hivatkozhattak.
Az aktuality.sk szerint a voltesrozumom.sk honlap mögött Juraj Draxler volt oktatási miniszter polgári társulása állhat, aki éppen Peter Pellegrinit követte az oktatási miniszteri poszton 2014-ben, a második-Smer kormányban.
Nem ülnek a számok, az állítás csúsztat
A bejegyzés tartalmával azonban itt is sok gond van. Szlovákia ebben a NATO-akcióban nem is vett részt, mivel 1998-ban még nem volt a NATO tagja. Az igaz, hogy az 1999 márciusa és júniusa között tartó légicsapásokhoz Szlovákia engedélyezte a légtere használatát. Korčok ekkor a NATO-hoz akkreditált szlovák misszió helyettes vezetője volt, de ebben a funkciójában nem döntött semmiről, és ezt az interjúban el is mondja.
Azt elismeri, hogy a Jugoszlávia elleni légicsapásokat jogosnak tartotta és tartja ma is.
„Az etnikai tisztogatás leállítását szolgálták” – mondta Korčok az Aktuality.sk-nak. – Akkor úgy láttam és úgy látom ma is, mint egy elkerülhetetlen lépést annak megállítására, ami Koszovóban történt.”
A bejegyzés ebben az esetben is teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy Európa akkor Szarajevó és Srebrenica után nem engedhetett meg magának egy újabb etnikai tisztogatást a volt Jugoszlávia területén.
A legnagyobb gond azonban az áldozatok feltüntetett számával van.
Elérhető források szerint 140 ezer áldozata az összes „jugoszláv” háborúnak volt Jugoszlávia 1991 júniusa és 2001 ősze közti, 10 évig tartó felbomlása során. Az áldozatok túlnyomó többségéhez tehát semmi köze nem volt a NATO légicsapásainak.
Ugyan a légicsapásoknak is volt néhány száz áldozata, de a NATO elsősorban katonai létesítményeket bombázott, és megsemmisített néhány Duna-hidat is. Véletlenül azonban néhány kórházat és más civil objektumot is találat ért.
A kép forrását ebben az esetben nem találtuk meg, de valószínűleg ez sem Jugoszláviában készült. Ugyan feltüntetik, hogy illusztrációs felvétel, de teljesen etikátlan egy fegyveres konfliktushoz egy másik háború felvételét felhasználni.
Gyimesinek nem gond, hogy Pellegrini a Smer tagja volt
A mai – egyelőre – utolsó bejegyzése is Korčok előéletére vonatkozik.
„Azoknak akiknek esetleg gond az, hogy Pellegrini SMER tag volt, csak emlékeztetőül, hogy Korčok SMER államtitkár volt!” – írja Gyimesi.
Ivan Korčok 2002 és 2005, valamint 2015 és 2018 között volt a külügyminisztérium államtitkára. Gyimesi a második időszakra gondol, amikor a Smer, majd a Smer-Híd-SNS-Sieť kormányában Miroslav Lajčák külügyminiszter mellett volt államtitkár. Korčok azonban a pártpolitikába egyáltalán nem kapcsolódott be, nem is volt tagja a Smernek.
Gyimesi itt is elfelejti megemlíteni, hogy Peter Pellegrini nemcsak a Smer egyszerű tagja volt, hanem 2006-tól folyamatosan a párt parlamenti képviselője, ha nem volt éppen a kormány tagja. 2014-ben egy rövid ideig az oktatási minisztériumot vezette, 2016-tól viszont miniszterelnök-helyettes volt Fico kormányában, majd a Smer 2018-ban őt jelölte miniszterelnöknek. A 2020-as választáson ő volt a Smer listavezetője, Fico csak a második helyen szerepelt.
Lajos P. János