1
Ursula von der Leyen és Donald Tusk az EPP közgyűlésén (Fotó: TASR/AP)
Megosztás
Tegnap és ma tartotta szokásos kongresszusát Bukarestben az Európai Néppárt (EPP), amelynek tagja a Magyar Szövetség is. A kongresszus nagy többséggel úgynevezett „csúcsjelöltté” választotta Ursula von der Leyent, akinek így komoly esélye van arra, hogy a következő ciklusban is az Európai Bizottságot vezesse. Gyimesi György, a Szövetség alelnöke eközben minden szalmaszálba belekapaszkodik, hogy kiléptesse a pártot az EPP-ből.
Az EPP azt sem tudja, mi a Magyar Szövetség neve?
Nem tetszik Gyimesi Györgynek, ahogy az Európai Néppárt bukaresti közgyűlésén pártja Szövetség-Aliancia néven szerepelt, pedig decembertől már „Magyar Szövetség”. Gyimesi erről a Facebookon panaszkodott.
„Kérem mondják meg, milyen „európai család” ez, amelyben még a párt nevét sem tudják?” – tette fel a kérdést Gyimesi, és kiposztolta a fotót az EPP jelenlegi kongresszusáról, ahol csak Szövetségként szerepel a Magyar Szövetség.
A Szövetség a tavaly decemberi kongresszusán változtatta nevét Magyar Szövetségre, a belügyminisztériumban januárban jegyezték be azt az alapszabály-módosítást. A párt neve egyébként az EPP honlapján is csak „Szövetség – Aliancia” formában szerepel.
Gyimesi szerint ez azt mutatja, hogy a pártot az EPP-ben nem veszik komolyan, de nem ezt tartja a legsúlyosabb problémának.
„Főleg a frakció antidemokratikus jellege miatt szükséges, hogy mielőbb kilépjünk belőle” – írja Gyimesi.
A Szövetség alelnöke több posztjában is támadta Von der Leyent, az Európai Bizottság EPP által jelölt elnökét. Legutóbb egy olyan posztját illusztrálta Von der Leyen és Emmanuel Macron francia elnök fotójával, amelyben azt állítja, hogy a „liberális woodstocki hippik ma az EP-ben a háborút támogatják”.
Gyimesi szerint az EPP a Szövetség nevét sem tudja jól (Fotó: facebook.com/Gyimesi)
Berényi: a Szövetség is megfelelő név
A Magyar Szövetség küldöttségét a kongresszuson Berényi József, a párt elnökségi tagja és az EP-lista első helyezettje vezette. A hibát ő is észrevette, de nem tartja akkora problémának, mint azt Gyimesi írja.
„A Magyar Szövetség neve rövidített formában »Szövetség«, ebben egyeztünk meg a kongresszuson” – mondta a Paraméternek Berényi.
Azt nem tudta megmondani, hogy kinek a hibája a párt nevének pontatlan feltüntetése, ők nem tájékoztatták az EPP-t, vagy pedig az EPP hibázott.
„Nem tudom, hogy kinek a hibájából történt ez, de a következő közgyűlésere biztosan kijavítják” – mondta a párt elnökségi tagja. – A kongresszus témái egyébként olyan fajsúlyosak voltak, hogy ezzel nem foglalkoztam.”
Berényi nem beszélt arról, hogy az EPP kongresszusán érzékelte volna a párt "antidemokratikus" jegyeit, vagy hogy nem vették volna komolyan a Szövetség javaslatait.
A migránskérdésben egyre nagyobb az egyetértés
A párt országos tanácsának ülése után Berényi József a Szövetség elnöke azt mondta a Paraméternek, hogy az EPP álláspontjával az esetek mintegy 30 százalékában nem értenek egyet, de ezt nem tartja akkora problémának, hogy el kellene hagyniuk a legnagyobb EP-frakcióval rendelkező európai pártot. Berényi most ugyanezt erősítette meg azzal, hogy nem tartja valószínűnek azt sem, hogy az EPP többi magyar tagja, a Fidesz társpártja, a KDNP, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a szerbiai Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSz) a kilépne a párttfrakcióból. A Fidesz egyébként 2021-ben „kilépett”, de ezzel valójában csak megelőzte, hogy az EPP kizárja tagjai közül a jogállam magyarországi megsértése miatt. Akkor egyébként Donald Tusk, Lengyelország jelenlegi miniszterelnöke volt az EPP elnöke, ő jelenleg is Orbán Viktor egyik legélesebb bírálója.
Berényi szerint a kongresszus most azt is megmutatta, hogy az EPP politikája változik bizonyos kérdésekben.
„Jelentős elmozdulás történt a migránskérdésben. Most már a Néppárt is egyre inkább azon az állásponton van, hogy az illegális migráció minden formáját le kell állítani, meg kell erősíteni a Frontexet, és csakis az irányított bevándolást kell engedélyezni, ami a hiányzó munkaerő pótlását célozza” – magyarázta Berényi. – Ebben már nagyon hasonló a Magyar Szövestség és az EPP programja.”
Nemzeti kisebbségek védelme is bekerült az EPP programjába
Pozitívan értékeli Berényi azt is, hogy az EPP programjába bekerült a nemzeti kisebbségek védelme is. „Ezt az RMDSZ-szel közösen javasoltuk, igaz, hosszabb szöveget terjesztettünk elő, mint amit elfogadtak, de azért ott van” – mondta a Szövetség képviselőjelöltje. Szerinte ez annak a fényében mindenképpen eredmény, hogy a többi európai párt programja egyáltalán nem foglalkozik a nemzeti kisebbségek védelmével.
„Az EPP marad valószínűleg az egyetlen párt, amely még napirenden tartja a nemzeti kisebbségek védelmének témáját” – magyarázta Berényi.
Most is megerősítette, hogy nem látja értelmét a kilépésnek. „Tagja az EPP-nek a VMSZ, az RMDSZ és a KDNP is, Semjén Zsolt is itt volt, tárgyaltunk arról, hogy van-e értelme kilépni, abban maradtunk, hogyha ki is lépnénk, akkor csak egyszerre, és azt is meg kell határozni, hogy hová távoznánk” – mondta Berényi. –
Az nem alternatíva, hogy ne legyünk egyetlen európai pártcsalád tagja sem. Ez olyan lenne, mint egy autó benzin nélkül. Ha egyetlen pártcsaládnak sem vagy a tagja, akkor nagyon szűkösek a lehetőségek az Európai Parlamentben.”
A kilépésnek azért sem látja értelmét, mert más pártok még az EPP-nél is elutasítóbbak a nemzeti kisebbségek védelmével szemben.
Berényi szerint tart a „háborús hisztéria”
Megmaradt azonban az eltérés a Szövetség és az EPP tagpártjainak többsége között az orosz-ukrán háború megítélésében. Berényi szerint megmaradt a „háborús hisztéria” az EPP-ben. „Az volt az uralkodó álláspont, hogy le kell győzni Oroszországot, viszont a tagállamok nem teljesítik a megígért katonai segítséget. Született egy olyan határozat is, hogy a tagállamok gyorsítsák fel a katonai segítségnyújtást, a fegyverszállítást” – mondta Berényi.
Az EPP nem tart attól, hogy a Szövetség kilép
A Paraméter háttérinformációi szerint az EPP nem tart attól, hogy a Magyar Szövetség ki fog lépni.
„Hallottunk arról, hogy vannak a Szövetségben, akik ezt szeretnék, de nem tartom ezt valószínűnek – mondta a Paraméternek a párt egyik magát megnevezni nem kívánó tisztségviselője. – Miért lépne ki, és hová lépne be a Szövetség?”
A Magyar Szövetségnek nincs túl nagy súlya az EPP-ben, mivel jelenleg nincs egyetlen EP-képviselője sem. A forrásunk szerint a Szövetségnek elsősorban arra kellene összpontosítania, hogy sikeresen szerepeljen a júniusi európai parlamenti választáson.
Von der Leyen lesz az EPP „csúcsjelöltje”, de a Szövetségnek ez nem tetszik
A Szövetség véleménye eltér az EPP többségi véleményétől a párt „csúcsjelöltjének”, vagyis az Európai Bizottság elnöki posztjára javasolt jelölt kérdésében is. Az EPP Ursula von der Leyen jelenlegi elnököt javasolja erre a posztra, akit anyapártja a CDU jelölt. Von der Leyen néhány hete, a CDU közgyűlésén jelentette be, hogy vállalna újabb 5 évet a bizottság élén. Az EPP közgyűlésén jelenlévő közel 500 küldött titkos szavazással döntött a csúcsjelöltről, Von der Leyen jelölése 400 voksot kapott, 89-en szavaztak ellene.
A Szövetség delegációja azonban nem támogatta von der Leyen megválasztását „csúcsjelöltté”, egyébként ezen az állásponton van a magyar kormány és a Fidesz is.
„A Minority SafePacket a Bizottság az ő irányítása alatt kaszálta el, a Covid-válság elleni harcot szerintünk rosszul menedzselte, a mezőgazdászokkal kialakult konfliktus pedig a bizottság néhány rossz döntésének köszönhető” – sorolta Berényi az elutasításuk okait.
Ugyan az EPP az előrejelzések szerint a júniusi európai parlamenti választás után is a legerősebb frakcióval rendelkezik majd az EP-ben, ennek ellenére nem vehető biztosra, hogy Ursula von der Leyen duplázni tud a bizottság élén. A 2019-es választás után az EPP „csúcsjelöltje” Manfred Weber, az EPP jelenlegi elnöke volt, de a tagállamok vezetői végül nem őt, hanem Ursula von der Leyent javasolták a Bizottság elnöki posztjára.
Hogyan választják meg az Európai Bizottság elnökét?
Az unió jelenlegi szabályozása szerint a Bizottság elnökét az Európai Parlament választja meg, az Európai Tanács javaslatára. Az elnökjelölt személyéről a Tanács minősített többséggel dönt, vagyis több tagállamnak kell összefognia, hogy blokkolni tudjon egy számukra nem megfelelő jelöltet. Magyarország például már jelezte, hogy számukra Ursula von der Leyen elfogadhatatlan, pedig 5 évvel ezelőtt Orbán Viktor nagyon örült a jelölésének. Akkor Manfred Webber volt az eredeti jelölt, őt azonban a Tanács nem fogadta el. A végső döntést az Európai Parlament mondja ki, ezért fontos, hogy a legnagyobb frakció, amely valószínűleg az EPP frakciója lesz, kit javasol.
Lajos P. János