1
Fotó: archívum
Megosztás
Az erőszakosan kitelepítettek emléknapja lehet április 12., vagyis amikor elindult Szlovákiából az első vonat a Magyarországra kitelepített szlovákiai magyarokkal. A javaslatot OĽaNO-s képviselők, köztük Gyimesi György, Grendel Gábor és Peter Pollák terjesztették be, a tervezetet a parlamentnek még el kell fogadnia. Április 12-e Magyarországon a „Felvidékről kitelepítettek emléknapja” az Országgyűlés 2012-es határozata szerint.
Gyimesi György szerint a szlovák parlament csak a zsidók és a németek kitelepítése miatt kért bocsánatot még az 1990-es évek elején. A többi kitelepítettel kapcsolatban nem történt meg a bocsánatkérés.
„Mindazokra vonatkozna, akik a jogtalanság időszakában Csehszlovákia területéről jogtalanul elhurcoltak vagy kitelepítettek” – ismertette a törvénytervezetet Gyimesi.
Szerinte mintegy 223 ezer és 300 ezer közé tehető azok száma, ebbe beletartozik mintegy 77 ezer zsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak, mintegy 90 ezer magyar, akiket Csehországba vittek erőszakkal Szlovákiából, mintegy 77 ezer magyar, akiket a lakosságcsere keretében Magyarországra deportáltak, 32,5 ezer német, akiket 1945-ben üldöztek el, és mintegy 30 ezer ember, akiket a Szovjetunióba hurcoltak Málenkij robotra.
„A roma holokausztról még kevesebbet beszélnek, ezekről az emberekről eddig még senki nem beszélt Szlovákiában, az emléknappal ezt is meg akarjuk változtatni” – mondta az OĽaNO képviselője. A törvénnyel nem akarja megnyitni a kárpótlás, a történelmi elégtétel kérdését, nem akar történelmi sebeket feltépni. „A magyar kitelepítettek semmilyen elégtételt nem kaptak, sem erkölcsit, sem anyagit, de ezt a kérdést most nem akarjuk megnyitni” – mondta Gyimesi. Szerinte az emléknap ahhoz is hozzásegíthetne, hogy ilyen események még egyszer ne történjenek meg.
Az elhurcolt roma áldozatok számáról nincs pontos adat, de az elérhető források szerint akár 10 ezer romát is elhurcolhattak a fasiszta szlovák állam területéről, míg a magyarországi roma áldozatok száma akár 28 ezer is lehet.
Peter Pollák (OĽaNO) szerint a kitelepítettektől megvonták emberi és polgári jogaikat, azok, akik koncentrációs táborokba kerültek, általában nem élték túl. Szerinte, azok, akik a kitelepítésekről, az elhurcoltakról beszélnek, akkor általában megfeledkeznek a romákról.
„A roma holokausztról, a porajmosról sokszor megfeledkeznek, az elhurcoltak romák nevét sem ismerjük, számot sem kaptak, egyszerűen másodrangú embernek tartották őket, akinek a nevét sem őrizték meg, állatokként, kutyákként bántak velük” – mondta Pollák.
A romákat országon belül is kitelepítették, a volt lakóhelyüket nem közelíthették meg két kilométernél jobban.
Grendel Gábor (OĽaNO-NOVA) szerint a javaslatuk nem egy Matovič-féle „atombomba”, nem kerül egy centjébe sem az országnak.
„Ez csak az egyszerű emberiesség megnyilvánulása azok iránt, akik szenvedtek a totalitárius társadalomban. Egyszerűen csak bocsánatot akarunk kérni” – mondta Grendel.
A javaslatot a parlament márciusi ülésén tárgyalhatják első olvasatban a képviselők.
– lpj –