Gyorsabb EU-s támogatásokat ígér a miniszter, ami jól jönne az uniós pénzek felhasználásában sereghajtó Szlovákiának

2022. július 19. - 22:47 | Belföld

A beruházásokért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn Brüsszelben járt, hogy aláírja az Európai Bizottság és Szlovákia közötti, a 2021-2027-es időszakra szóló partnerségi megállapodást, ami az európai források lehívását vázolja fel. Állítólag valamiféle reformra számíthatunk.

Gyorsabb EU-s támogatásokat ígér a miniszter, ami jól jönne az uniós pénzek felhasználásában sereghajtó Szlovákiának
Illusztrációs felvétel (TASR)

A dokumentum aláírására azt követően került sor, hogy a szlovák kormányon belül a befektetések mellett a régiófejlesztésért és az informatizációért is felelős Veronika Remišová háromoldalú munkamegbeszélést folytatott Elisa Ferreirával, a kohézióért és reformokért felelős uniós biztosssal, valamint Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai biztossal az EU végrehajtó testületének brüsszeli központjában.

Remišová ezzel összefüggésben elmondta, hogy Szlovákia csaknem 13 milliárd eurót kap az európai alapokból a mostani hétéves időszakban. Ferreira ugyanakkor rámutatott, hogy ez nem egy "befejezett folyamat", mert az EU végrehajtó testülete alaposan nyomon fogja követni és figyelemmel kíséri a közös európai költségvetésből finanszírozandó programok végrehajtását.

A szóbanforgó megállapodás teljes változást hoz Szlovákia európai alapokhoz való hozzáállásában. Erre Remišová hívta fel a figyelmet közvetlenül az Európai Bizottság székházában történt szerződéskötés után.

A kérdésre, hogy Szlovákia képes lesz-e javítani az európai alapok felhasználásának mértékén, a Za ľudí párt vezetője a szlovák hírügynökségnek hangsúlyozta, hogy

a mostani partnerségi megállapodás "nagy változást" hoz, ami eltér a korábbi hasonló dokumentumoktól. Annyira, hogy ezt inkább az uniós pénzlehívás reformjának is felfoghatjuk.

Ez a gyakorlatban egyszerűséget, átláthatóságot, egységes szabályokat és programot, valamint egyetlen módszertant jelent. Összességében ez kevesebb bürokráciával jár a pályázók számára, valamint az európai pénzek "gyorsabb, hatékonyabb és egyszerűbb lehívását" eredményezi.

Remišová azt is előnynek tekinti, hogy a döntési jogkör a kormánytól az önkormányzatokhoz kerül. "Azt akarjuk, hogy az önkormányzatok, városok, megyék döntsék el, mire van szükségük. Ha óvoda, új út, kórházfelújítás kell nekik, akkor mi támogatjuk őket, és az ő hatáskörüknek megfelelő részt finanszírozzuk" - szögezte le miniszterelnök-helyettes. A kormány tagja rámutatott, hogy

a csaknem 13 milliárd eurós összegből 4,2 milliárd eurót zöld átállásra és klímacélokra, valamint Szlovákia energia- és stratégiai biztonságának biztosítására fordítanak.

Ezek fontosságára az Ukrajnával szembeni orosz agresszió is rámutatott, illetve a felismerés, hogy Szlovákiának diverzifikálnia kell energiaforrásait. Az ukrajnai háború kitörése után a partnerségi megállapodást úgy frissítették, hogy a legfontosabb beruházásokat az európai források biztosíthatják - magyarázta a legkisebbik koalíciós párt vezetője.

A második legnagyobb összeget a szociális terület kapja, olyan programokra, mint a társadalmi beilleszkedés, azaz az inklúzió, az oktatás, és az egész életen át tartó tanulás vagy a munkaerőpiac. Mert szükséges befektetni a készségek megszerzésébe és a humántőkébe, és ez a politikus szerint vonatkozik a romakérdéssel foglalkozó programokra is. A miniszterelnök-helyettes ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy Szlovákia az ilyen projektek zéró társfinanszírozása és a régiók nagyobb elérése felé halad. Remišová emlékeztetett arra, hogy

Szlovákia a korábbi kormányok nagy beruházási adósságát cipeli magával, megépítetlen utak, kórházak, vízvezetékek és szennyvízrendszerek formájában. Ezért nem lehet az, hogy az új európai forrásokat csak innovációra, zöld átállásra vagy digitalizációra fordítsuk.

Mert annak ellenére, hogy 14 éve férhetünk hozzá az európai uniós forrásokhoz, még mindig több mint 400 településünk van ivóvíz nélkül, meg számos helyen nincs szennyvízelvezetés, katasztrofális körülmények között működik a vasút és befejezetlenek az autópályák – mutatott rá Remišová a korábbi hatalom beruházási adósságára.

Ami azt illeti, van mit iparkodnia Szlovákiának, hogy az uniós pénzek gyorsan, hatékonyan és egyszerűn legyenek hozzáférhetőek. A Szlovák Nemzeti Bank szerint

Szlovákia a 2014-2020-as programozási időszakban az utolsó előtti helyen végzett az uniós források felhasználásában,

csak Horvátországot előzte meg, írta pár hete az Euractiv. Szlovákiának régóta okoz gondot az uniós források felhasználása, hiszen az ország a 2007-2013-as időszak végén is az utolsók között szerepelt.

A források felhasználása most lassú, különösen a járvány kezdete után. Azonban ahogy a központi bank nyári prognózisában rámutatott, „a legtöbb ország viszonylag sikeresen folytatta a támogatások abszorpcióját a világjárvány miatti intézkedések, az ársokkok és az alkatrészellátási hiányok ellenére”.

Szlovákia összesen 16,6 milliárd eurós kerettel rendelkezik a 2014-2020 közötti programozási időszakra és a mai napig ennek mindössze 59%-át használta fel

a Bizottság által engedélyezett különféle rugalmas lehetőségek ellenére, mint például a pandémiás segélyek finanszírozása vagy az ukrán menekültek ellátásának támogatása.

Csak összehasonlításképpen, Magyarországon korábban olyan fejlesztéspolitikai reformokat vezettek be, hogy a pályázatok egyszerűsödtek, a kifizetések felgyorsultak, ennek köszönhetően pedig Budapest a 2007–2013-as fejlesztési ciklust szinte forrásvesztés nélkül zárta, a 2014–2020-as források lehívásában pedig ma Magyarország az uniós élmezőnyben jár.

(Euractiv/TASR)