1
mutet-1
Megosztás
Gyulladás állhat a hátterében annak, hogy a szervátültetések közül a legtöbbször a tüdőtranszplantáció végződik kudarccal - állapította meg egy új amerikai kutatás.
A St. Louis-i Washington Egyetem és a Northwestern Egyetem kutatói megtalálták azokat a sejteket, amelyek az átültetés után röviddel a tüdőbe hatolva szövetkárosodást okoznak.
Tüdőtranszplantáción átesett egerek vizsgálatakor a tudósok megállapították, hogy a műtét után a lép gyorsan monocita fehérvérsejteket bocsát ki.
Ezek a sejtek beszivárognak a frissen beültetett tüdőbe és ott az interleukin-1 béta nevű, gyulladást keltő sejtfehérje előállításába kezdenek, amire válaszul szövetkárosító fehérvérsejtek, neutrofilek jelennek meg.
"A tüdőátültetésen átesett betegek több mint felénél lépnek fel gondok a műtét után. Fontos megismerni, miként megy végbe a károsodás, hogy kezelésére, megelőzésére új szereket fejleszthessünk ki" – mondta Daniel Kreisel, a Washington Egyetem sebész-immunológus professzora.
A korai tüdőkárosodás általában a műtét utáni 72 órán belül lép fel. Amikor a donor tüdejét eltávolítják, hideg tartósító folyadékkal mossák le és fagyasztóba helyezik. A károsodás azután megy végbe, hogy a tüdőt a sebészek a helyére illesztik és először áramlik bele a páciens vére. A fehérvérsejtek innen jutnak a transzplantált tüdőbe, gyulladást idéznek elő, ami károsítja a szerv szöveteit.
A gyulladás az egyik fő oka annak, hogy a tüdőátültetések kevésbé sikeresek a többi szerv transzplantációjához képest. Öt évvel a tüdőátültetés után az új tüdők csak mintegy fele működik, míg a máj-, szív- és veseátültetések ötéves túlélési rátája 70-80 százalék között van az amerikai szervközvetítési és -átültetési hálózat adatai szerint.
Az amerikai kutatók tanulmánya a Journal of Clinical Investigation című szaklap aktuális számában jelent meg.
(MTI)