Ha elindul az optimalizáció, biztosan megszűnik majd néhány magyar iskola is – a Modern iskola programról kérdeztük a minisztériumot
Érzékenyen kezelik majd az iskolahálózat racionalizációját, vagyis az iskolák számának várható csökkentését a magyar iskolák esetében, állítja az oktatási minisztérium. A részleteket, a megszűnés vagy megmaradás feltételeit azonban nem árulták el. A tankönyvliberalizációval kapcsolatos kérdéseinkre adott válaszaikból sem az derül ki, hogy figyelembe vennék a szlovákia magyar oktatás specifikumait. A programról szerettünk volna élőben is beszélgetni Filip Mónikával (SaS), a szaktárca magyar államtitkárával, aki végül nem állt kötélnek, az oktatási minisztérium csak írásban elküldött kérdéseinket válaszolta meg.
„A racionalizációt nagyon érzékenyen fogjuk kezelni – válaszolta a szaktárca arra a kérdésünkre, hogy a magyar iskolákra is érvényes lesz-e a tervezett minimális 300 fős létszám a racionalizáció során. – A meghatározott bizonyos határ ellenére a hálózat optimalizációja sok kritériumot vesz majd figyelembe: például az osztálylétszámot, az iskolák elérhetőségét a gyerekek számára, nemzetiségi szempontot, az oktatás szakmaiságát és más szempontokat.”
Iskolák 300 fős létszám felett?
Branislav Gröhling (SaS) miniszter ugyanis arról beszélt a Modern iskolaügynek keresztelt program kapcsán, hogy elsősorban a 300 fő feletti iskolákat támogatnák, a kis létszámú iskoláktól pedig 2022-től fokozatosan megvonnák a jelenleg járó plusztámogatást. Ez nemcsak a kisiskolák, de akár magyar oktatásban gyakorinak számító 100-200 fős létszámmal működő iskolák fokozatos megszűnését is eredményezné, mivel a fenntartók – általában az önkormányzatok – egy idő után nem tudnák átvállalni ezeket a költségeket. 300 főnél nagyobb létszámú magyar alapiskola nagyon kevés van.
Hány magyar iskola maradhat?
A magyar iskolákra vonatkozó specifikus feltételeket nem részletezte válaszában a szaktárca.
Csak annyit írt kérdésünkre, hogy „olyan specifikus feltételeink lesznek a magyar iskolákkal szemben, hogy az iskolák elérhetősége megmaradjon”.
Ehhez még hozzátették, hogy „dolgozunk az optimális modellen”.
Nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre sem, hogy hány magyar iskola maradna az optimalizáció után. „Nem így állunk a kérdéshez, nem akarjuk meghatározni a megmaradó iskolák számát, hanem a megőrzésük, a megszüntetésük és a jövőbeli létrehozásuk kritériumait akarjuk meghatározni” – írta a Paraméternek a minisztérium.
Tartalmi átalakítás is lesz – már elindult a pilotprogram
Folyik az oktatás tartalmi-módszertani átalakítása is, az oktatási minisztérium már elindított egy pilotprojektet, amelybe a miniszter tájékoztatása szerint 35 iskola kapcsolódott be. Ezekben az iskolákban nem alsó- és felső tagozatra osztják a diákokat, hanem három ciklust – 1-3. évf., 4-5. évf. és 6-9. évf. – hoztak létre. A szaktárca szerint így a tanároknak lehetőségük nyílik személyre szabottabb módon foglalkozni a tanulókkal és új oktatási módszereket is alkalmazhatnak.
A Paraméter kérdésére a szaktárca megerősítette, hogy magyar iskola – talán több is – is bekapcsolódott már a programba, azt azonban nem árulta el, hogy melyik iskoláról/iskolákról van szó. „A pilot-ellenőrzésbe bekapcsolódott iskolák minden régiót lefednek, kivétel egyelőre Szlovákia északkeleti része.
Az iskolák között vannak magyar tanítási nyelvű intézmények is, és olyan iskolák is, amelyek a határ menti régióban működnek vagy olyan területen, ahol magasabb a magyar kisebbség számaránya. Ezek közül egyes iskolák már aláírták a kölcsönös együttműködésről szóló megállapodást, más iskolák esetében most zajlik az aláírási folyamat” – tájékoztatott a minisztérium.
Korábban a Paraméternek ezt magyar oktatási szakemberek nem tudták megerősíteni.
Az iskolák számára az egyedüli motiváció a programba való bekapcsolódásra a szakmai fejlődés lehetősége, anyagi motiváció nincs, legalábbis ez derül ki a szaktárca válaszából. „A pilotprojektbe való bekapcsolódás az iskola döntése. Az iskolák jobban, célzottabban oszthatják be a tananyagot a tanulóknak” – válaszolta a minisztérium. Ez például azt jelenti, hogy az egyes ciklusokon belül szabadabban oszthatják el a tananyagot, meghatározhatják az egyes tantárgyak óraszámát az évfolyamokban annak megfelelően, hogy mire akarnak összpontosítani.
Módszertani segítség
Az pilotprojektbe bekapcsolt iskolák módszertani segítséget kapnak, a tárca állítása szerint ez a magyar iskolákra is vonatkozik.
„Minden iskola kap szakmai tanácsadót, konzultánst, akivel együttműködik az iskola oktatási programjának a kidolgozása során.
A tanácsadók lefedik Szlovákia minden régióját – tájékoztatott a minisztérium. – Igyekeztünk minden iskolának olyan szakembert találni, aki az iskola közelében él, ismeri a régió specifikumait és egyben megfelelő a szakmai felkészültsége.”
Nem lesz speciális magyar tankönyvprogram
A minisztérium reformtervének egyik fontos eleme a tankönyvpiac liberalizációja. Ez a szlovák iskolák esetében működik, mert vannak alternatív szlovák tankönyvek sok tantárgyra, a magyar iskolák azonban sok esetben csak egy tankönyvből „választhatnak”. A minisztérium nem is tervezi a magyar nyelvű tankönyvek írásának speciális támogatását. „Ha az iskolák az állami költségvetésből támogatást kapnak a tankönyvvásárlásra, akkor maguk dönthetik el, hogy melyik didaktikai eszközt veszik meg az engedélyezett tankönyvek listájáról – magyarázta a minisztérium. –
Az egyes szerző-kiadó kollektívák támogatásáról így maguk az iskolák dönthetnek azzal, hogy megvásárolják az adott didaktikai eszközt.”
Kérdés azonban, hogy a magyar iskolák teremtette kereslet hány tankönyv megírását/kifejlesztését bírja el, hány kiadót képes fenntartani.
A szaktárca szerint annak sincs akadálya, hogy külföldi kiadók is kérjék tankönyveik, taneszközeik szlovákiai engedélyeztetését. „A külföldi kiadók, beleértve taneszközöket kiadó magyarországi kiadókat is, már az előző időszakban is bejelentkezhettek a taneszközök létrehozására és kiadására kiírt közbeszerzésbe, versenybe, és ugyanúgy kérhették az ajánlási betétlapot a taneszközeik számára” – állítja a minisztérium. A jelenleg érvényes engedélyezett tankönyvek között nem szerepel egyetlen magyarországi kiadó kiadványa sem.
Digitalizáció – átlagosan 1500 eurót kaptak a magyar iskolák
A minisztérium – részben Covid 19 járvány miatt is – rendkívül fontosnak tartja az iskolák digitális eszközökkel való felszerelését. A következő években erre a célra több százmillió eurót tervez a tárca – az uniós források bevonásával –, de idén ennek még csak a töredékét, 6 millió eurót tudtak erre a célra előteremteni.
Ebből az összegből eddig 335 500 eurót kapott 225 magyar iskola, vagyis átlagosan 1491 eurót. További 170 500 eurót 90 szlovák-magyar vegyes tanítási nyelvű intézmény számlájára érkezett.
Az elosztás a minisztérium tájékoztatása szerint kötött: a legkisebb iskolák nem is rúghatnak labdába, 14 fős létszámig ugyanis nem jár támogatás. A 15-99 fős iskolák legfeljebb egy egyszerűbb laptopot vehetnek, nekik 500 euró jár, a 100-300-as létszámú iskolák 2000, a 301-es létszám feletti iskolák 4000 eurót kapnak ebből a csomagból. „A digitalizáció célja, hogy az iskolában a tanároknak és – speciális tantermekben – a diákoknak is rendelkezésére álljon a digitális technika úgy, hogy lehetőség legyen a technika kikölcsönzésére, hazavitelére is” – állítja a szaktárca.
„Ha szükség lesz rájuk, akkor megszólítjuk őket”
A minisztériumtól azt is szerettük volna megtudni, hogy a Modern iskolaügy program egyes lépései milyen határidőkkel, milyen szakaszokban valósulnak majd meg, milyen szakmai szervezetekkel és milyen fórumokon egyeztet majd a tárca. Erre a kérdéskörre azonban csak egy rövid választ kaptunk:
„Ha tartalmi szempontból szükség lesz a nemzetiségi és inkluzív oktatás főosztálynak a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével való együttműködésre, akkor megszólítjuk őket.”
Szerintük ilyen megszólítás történt már a közoktatási törvény módosítás és a Covid-intézkedésekre vonatkozó útmutatás során, és volt együttműködés az oktatófilmek készítése kapcsán az EDU TV számára.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) elismerte, hogy vannak egyeztetéseik a minisztériummal, de a szervezet elnöke Fekete Irén tájékoztatása szerint arról sem tudtak, hogy ez a most bejelentett program készül. „Nem tudtunk arról, hogy ilyen készül, nem is kértek fel bennünket arra, hogy bármilyen szakmai anyagot véleményezzünk” – mondta a Paraméternek a program bejelentésekor Fekete Irén.
A szakmai együttműködés Fekete szerint különben is elég esetleges az SZMPSZ és a minisztérium között. „Ha valamilyen problémánk van, és megkeressük őket, akkor mindig nagyon készségesek, segítenek, de arra nem nagyon van példa, hogy szakmai anyagok véleményezését kérnénk tőlünk, pedig 30 éve működő szakmai szervezet vagyunk” – mondta a pedagógusszövetség vezetője.
Lajos P. János
