"Ha elkezdődik a kiszorítósdi a Szövetségben, az a párt végét fogja jelenteni"

2022. március 31. - 19:34 | Belföld

Alig több mint fél év múlva megyei és helyhatósági választások lesznek Szlovákiában, a Szövetség azonban még mindig a saját struktúráinak építésével foglalkozik. A párt nem szerepel túlságosan jól a politikai közvélemény-kutatásokban, és a kommunikációja sem egységes, például olyan fontos kérdésekben sem, mint az orosz-ukrán háború. Sólymos Lászlót, a Szövetség Országos Tanácsának elnökét, a Híd Platform képviselőjét kérdeztük.

"Ha elkezdődik a kiszorítósdi a Szövetségben, az a párt végét fogja jelenteni"
Fotó: Paraméter

Már mintegy fél év eltelt a Szövetség megalakulása óta, de nem látszanak eredmények, sem a felmérésekben, sem a párt megjelenésében. A legutóbbi felmérés 3 százalékot mért a Szövetségnek. Jól használta ki a Szövetség az első hónapjait?

Mi a Hídban sem nagyon szoktunk foglalkozni a felmérések eredményeivel, most sem látom okát annak, hogy egy rossz eredménytől kétségbe essünk. Biztosan oda kell majd figyelni, de csak akkor, ha már látszik valamilyen tendencia. Az a tény, hogy megalakult a Szövetség, szerintem lehetőséget ad a szlovákiai magyar politikának, hogy visszakerüljön a parlamentbe, és legyen egy egységes magyar, a kisebbségeket is képviselő párt a parlamentben. Más pártot én nem látok alkalmasnak erre a szerepre.

Bejuthat ugyan néha a parlamentbe egy-két magyar képviselő más pártok színeiben, de azt most is látjuk, hogy az nem ugyanaz.

Nem hiszem, hogy egy ilyen pártnak lehet más alternatívája. És azt is látni kell, hogy hosszú út van mögöttünk, a három párt, amelyből a három platform alakult egy 10 éves, komoly szembenállás után fogott össze. Nagyon nehéz volt megkötni azt az egyezséget, ami alapján a Szövetséget létre tudtuk hozni. Annak, hogy ez sikeres legyen, több feltétele van. Az egyik az, hogy a Szövetséget létrehozók között, vannak-e olyanok, akik még most sem tudnak túllépni a sérelmeiken, és tovább fogják szítani a feszültséget a pártban. Vagy vannak-e olyanok, akik megpróbálnak erőből pozícióban maradni a Szövetségben is. Hogy mire gondolok: ha például van egy község, ahol erősebb volt az MKP, akkor megpróbálják-e majd kiszorítani a hidasokat, vagy ahol a Híd volt az erősebb, ott ki akarjuk-e szorítani az MKP-sokat. Mert ha ebben az irányban indul el a történet, akkor nem lesz jó vége, nem lesz eredménye a folyamatnak. A harmadik feltétel pedig az, hogy be kell tartani az egyezségeket.

Ha nem tartjuk be azt, amiben megegyeztünk, ami alapján föl kell építeni a Szövetséget, ha megpróbálunk kibújni alóla, vagy megkérdőjelezni, vagy kiskapukat keresünk, akkor szintén nem lesz jó eredmény.

De most azon dolgozunk, hogy a párt sikeres legyen. Most az a legközelebbi cél, hogy jól szerepeljünk az őszi helyhatósági választásokon. A hosszabb távú pedig a parlamenti politikai képviselet megteremtése a szlovákiai magyaroknak. Azt már tudjuk, hogy mivel jár, látjuk milyen az, ha nincs komoly érdekképviseletünk.

Valóban nem a felméréseket „kell megnyernie” a pártnak, hanem a választásokat, de ez a legutóbbi, az AKO által mért 3 százalékos eredmény nem túlságosan gyenge? Erre korábban sem az MKP, sem a Híd nem lett volna büszke, még egyedül sem.

A kérdés az, hogy mennyire releváns ez a felmérés. Egy hónappal ezelőtt, februárban a Focus 4,6 százalékot mért, és volt már olyan is, amikor egy másik ügynökség mérése 1,7-et mutatott. Azt is meg kell nézni, hogy ki méri, és mint mondtam a legfontosabb a trend. Ha egy releváns ügynökség, például a Focus mérése mutatna rossz tendenciát, akkor azon el kellene gondolkodnunk. Igaz, még mindig nem ugrottuk meg az öt százalékot, nem vagyunk stabilan a parlamenti küszöb fölött, ez azt mutatja, hogy nem úgy indult a folyamat, ahogyan kellett volna. Sokszor valóban nem azzal foglalkozunk, amivel kellene, nem reagálunk a kormány minden szakmai hibájára, de nézzük meg a másik oldalt is: még a legjobb témával is nagyon nehéz bekerülni a médiába. Sajnos olyan erős témák uralják most a közéletet, mint az orosz-ukrán háború, vagy a nemzetközi politika, ami mellett nehéz megjelenni.

Kívülről nem látszik az egység sem a pártban. Például az előbb említett orosz-ukrán háború kérdésében sem sikerült teljesen egységesen kommunikálnia a pártnak. Ezt nem tartja hibának?

Ez a párt soha nem lesz teljesen egységes, mert alapvetően egy gyűjtőpárt, ezért mindig többféle nézet fog megjelenni. Van három platformunk, és ennek a három platformnak a nézőpontja, a hozzáállássa bizonyos kérdésekhez nem teljesen egyforma. Nem is kell, hogy az legyen. Ami a háborút illeti,

a Szövetség nevében néhány órával a kitörése után kiadtunk egy központi nyilatkozatot, amelyben elítéltük a háborút és kimondtuk, hogy Putyin az, aki agresszorként viselkedik.

Kiálltunk Ukrajna területi integritása mellett és elmondtuk azt is, hogy segíteni kell mindenben az ukrán népet, a menekülteket. Az, igaz, hogy az MKP Platform kommunikációja kicsit más. Ők is kommunikálnak, mi is kommunikálunk.

De nem kellene legalább ebben a kérdésben egyezségre jutni? Az MKP platformja egyértelműen a magyar kormány álláspontját közvetíti, például azt mondja, hogy nem szabad fegyvereket szállítani Ukrajnába, miközben a Híd Platform teljesen NATO- és EU-kompatibilis álláspontot képvisel, kiáll az ukránok fegyverekkel való megsegítése mellett is.

Természetes, fontos az, hogy se mi, se a NATO, se az Európai Unió ne tegyen olyan lépést, ami kiprovokálhatna egy szélesebb körű háborús állapotot. Viszont mindent meg kell adni ahhoz, hogy azok, akiket megpróbálnak leigázni, meg tudják magukat védeni. És természetesen segíteni azokat, akik menekülnek, amennyire tudjuk, amennyire az ország képes erre. Viszont azt egyértelműen el kell mondanunk, hogy melyik oldalon állunk. Tehát nekünk NATO-tagországként és az Európai Unió tagjaként ott kell állnunk a partnereink mellett, nem jó ilyen esetekben lavírozni, kétértelmű kijelentéseket tenni.

És ebben a kérdésben az MKP Platform kommunikációja valóban nagyon sok esetben nem teljesen egyértelmű.

Viszont a Szövetség alaptézisei világosak: a pártnak az irányultsága, ahová tartozni akar az a Nyugat, az Európai Unió és a NATO. Tehát egyértelműen lefektettük az értékrendünket.

Úgy gondolom azonban, hogy az alapkérdésben nincs közöttünk eltérés. De az egyértelmű számunkra itt Putyin az agresszor, és Ukrajna védekezik.

Putyin az, aki veszélyezteti a békét, az Európai Uniót, bennünket, Európa és a világ gazdasági növekedését. Ebben nincs közöttünk eltérés.

Abban van, hogy mennyire és milyen formában kellene segíteni.

A beszélgetés elején említette, hogy akkor fog működni ez a párt, hogyha túlléptek a korábbi sérelmeken és betartják az egyezségeket. Hogyan sikerül ezt elérni a platformok között? Mik azok a sérelmek, amiken nem tudtak túllépni, és kik azok, akik a múlton rágódnak? Mert a szavai azt mutatják, hogy vannak ilyenek.

Vannak ilyenek, de a valódi veszélyt abban látom, ha például miattuk nem tudják vagy nem akarják betartani egyesek azokat az egyezségeket, amiket megkötöttünk, azt a szellemiséget, ami alapján a Szövetség létrejött és ami alapján nőni tudna. Tehát ha egyesek megpróbálnak kiszorítani másokat helyi vagy egyéni érdekek miatt ebből a Szövetségből. Ha nem hajlandóak elfogadni olyan véleményt, ami benne van abban a közös halmazban, amit mi lefektettünk, például a tavaly elfogadott 12 pontban. Amiben leírtuk, hogy mi az az értékrend, ami mellett ez a párt politizálni fog. Akkor van feszültség, akkor alakul ki ellentét, ha valaki ezeket a megállapodásokat nem akarja betartani.

Lehetne konkrétabb? Az MKP-Híd ellentétre utal a Szövetségen belül? Mi okozza a feszültséget?

A Szövetség még egy formálódó párt. Ki kell alakulnia, hogy hogyan tudunk egymással együttműködni.

Nagyon sok helyen tíz év után ültünk le egymással tárgyalni, a régiókban, falvakban nagyon komoly feszültségek voltak az emberek között a politikai hovatartozás miatt.

Ez nem múlik el egy csettintésre, ezt nem lehet egy bűvésztrükkel eltüntetni. Vannak olyan helyek, ahol ezen túl tudnak lépni, van, ahol le tudnak ülni, és együtt tudnak működni, de olyan is van, ahol nem. Mert akkora nagy az ellentét, hogy egyszerűen nem képesek ezen túltenni magukat. És van, aki emiatt távozik a pártból. Vannak, akik nem akarnak esélyt adni az együttműködésnek, és ez gyengítheti a Szövetséget.

Pedig most azért is fontos lenne az együttműködés helyi szinten, mert ősszel helyhatósági választások lesznek, a települési és a megyei önkormányzatot is választunk. A jelöltek kérdésében már közös nevezőre jutottak a platformok?

Az egyik legfontosabb kérdésben megállapodtunk: azokat a polgármestereket, akik vagy az egyik vagy a másik párt színeiben indultak az előző választáson, és most szeretnének a Szövetség jelöltjeként indulni, azokat támogatni fogjuk, ebben megegyeztünk. Ilyen esetben nem fogunk azon vitatkozni, hogy most a Hídnak, az MKP-nak vagy az Összefogásnak van-e jobb jelöltje az adott faluban. A regnáló polgármester általában az esetek 80 százalékában be is tudja húzni az eredményt. Ez a logikus lépés ahhoz, hogy megtartsuk vagy akár növeljük is a polgármestereink számát. A Szövetség már most is erős a régiókban, hiszen Hídnak és az MKP-nak több mint 200 polgármestere van. Ez fontos téma, és ezt megpróbáljuk úgy kezelni, hogy minél kisebb feszültség keletkezzen. Feszültség sajnos lesz így is, hiszen tíz évig harcoltak egymással falvakban, városokban azok a csoportok, akiknek most le kell ülni egy asztalhoz, és valahogy meg kell egyezni.

És vannak egyéni érdekek, ha az egók túl nagyok, ha nem képesek kompromisszumot kötni, akkor nő a feszültség.

Minél több helyen sikerül úgy kezelni ezt a helyzetet, hogy mindegyik fél megtalálja a számítását, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy a Szövetség parlamenti politikai erő legyen. Az MKP- már egy évtizede hiányzik a parlamentből, de a Híd két évvel ezelőtt még ott volt, így mi tudjuk, hogy ez mit jelent a régiónak. Hiába van polgármesterünk, hiába vannak megyei képviselőink. Ez mind nagyon szép, de ha reálisan tenni akarunk a régióért, a régiókban élő emberekért, akkor parlamenti pártnak kell lennünk. És ez sokszor áldozatokat követel azoktól, akiknek eddig a helyi politikában megvolt a biztos helyük. Most pedig két másik csapattal kell megegyezniük annak érdekében, hogy közösen tudjunk tovább menni.

Valamiben engedniük kell, valamit fel kell kínálniuk, hogy az egész párt épülhessen tovább. Ha erre nem képesek ezek az emberek, ha ezt nem akarják, akkor nem lesz sikeres a Szövetség, és nem lesz a szlovákiai magyaroknak politikai képviselete a parlamentben.

Lehet, hogy lesznek magyar képviselők valamelyik szlovák párt listájáról, de valós szlovákiai magyar politikai érdekképviselet, ami meg tudja fogalmazni a közösségnek az érdekeit, és át is tudja azokat ültetni, mert olyan erős, ilyen képviselet nem lesz. És ez ezeken a kicsinyességeken fog elbukni.

Tehát, ha jól értem, akkor abban sikerült megegyezni, hogy ha egy MKP-s vagy hidas polgármester újra indulni akar, akkor indulhat. Mi lesz az Összefogás Platformmal? Nekik viszonylag kevés polgármesterük, helyi vagy megyei képviselőjük van.

Megegyeztük, hogy nekik lehetőségük lesz azokon a helyeken polgármesterjelöltet állítani, ahol nem a két másik platform a képviselője irányítja a települést. Nekem mindegy, hogy az MKP, a Híd vagy az Összefogás Platform adja a polgármestert, az a fontos, hogy a Szövetség színeiben induljon, és nyerjen. Nekem az a fontos, hogy sikeres legyen.

Sajnos még mindig vannak, akiknek fontosabb, hogy ki állítja a polgármestert, mint az, hogy a Szövetség nyerjen.

Minél gyorsabban elkopik ez a tízéves beidegződés, annál gyorsabban nő majd a Szövetség.

De még mindig nincs végleges megegyezés?

Végleges megegyezés még nincs, de már közel járunk hozzá.

Ősszel lesz megyei választás is. Ott hogyan áll a közös jelöltek kiválasztása?

Az bonyolultabb lesz, ugyanis először indulunk úgy, azzal a tudattal, hogy sokkal magasabb lesz a részvétel, mint eddig bármikor. Nem lehet előre megmondani, hogy ez hogyan fogja átrajzolni a politikai térképet az egyes megyékben. Úgy gondolom, hogy mi nehezebb helyzetbe kerülünk azzal, hogyha nő a részvétel, mert általában a városokban fog nőni. A növekvő részvételt az okozza, hogy idén egy időpontban tarják a helyhatósági választásokat a megyei választásokkal. A helyi választásokon ötven százalék körül volt a szavazók részvételi aránya, volt, ahol ennél is magasabb, míg a megyei választásokon csak 15-20 százalék között mozgott. Ez biztosan új helyzetet teremt. Viszont, ha nem fog egymásnak feszülni a Híd és az MKP az egyes régiókban, akkor az erősödő részvétel biztosan nagyobb erőt jelent majd a Szövetség jelöltjeinek.

Tehát egyezség még ebben a kérdésben sincs?

Nincs, még nem álltak össze a listák.

Azt már tudják, hogy melyik megyében indul önállóan, melyikben pedig koalícióban a Szövetség?

Biztosan lesz néhány koalíció, például a Pozsony megyében nem érdemes egyedül indulni. Itt biztosan megpróbálunk koalíciós partnereket találni, olyan listát állítani, amelyről lesz esélye a Szövetség jelöltjeinek is a bejutásra.

De vannak olyan megyék, például Nagyszombat vagy Nyitra megye, ahol szinte egyértelmű, hogy egyedül indulunk.

Kassa megye esetében mérlegeljük a koalíciós szövetséget. Erről még folynak az egyeztetések párton belül. De azt hiszem, hogy a régiók fogják majd eldönteni, hogy számukra melyik a legjobb lehetőség, hogy elinduljanak ezeken a választásokon. Besztercebánya megyében az már eldőlt, hogy a Szövetség nem állít saját megyeelnök-jelöltet, Andrej Luntert támogatja. A képviselőlistánk azonban várhatóan itt is önálló lesz.

Az elmúlt időszakban, már meg kellett volna alakulniuk a párt járási struktúráinak, elnököket, kellett volna választani. Ezt sikerült lebonyolítani? Milyen kulcs szerint osztották el a járási pozíciókat a platformok között, vagy a helyben született döntés?

Ennek úgy kellene működnie, hogy a járások maguk döntik el azt, hogy melyik platform adja a járási elnököt. Jó lenne ezt megyei szintről is megnézni, hogy egy megyén belül próbálják meg a Szövetséget úgy felépíteni, hogy minden platform megtalálja magát benne. Ez vonatkozik a járási elnöki posztra is, a járási politikai pozíciókat is úgy kell felosztani, hogy mindenki megtalálja a számítását. Létezik egy járási grémium is, amelynek az a feladata, hogy megegyezzen a járási elnök személyében. Ha a járási grémium nem tudja megoldani ezt a feladatot, akkor az országos elnökségnek kell döntenie.

Ha a párttagok számát nézzük, akkor valószínű, hogy járási szinten az MKP tarolhatna, akár minden járásban ő állíthatna elnököt.

Ha csak ezt az egy paramétert néznénk a Szövetségen belül, akkor valóban lehetne így gondolkodni, de ez egy szövetség, ennek megfelelően kell működnie.

A Szövetségnek az a lényege, hogy minden egyes tag, tehát mind a három platform megtalálja a helyét a pártban.

Ilyen összetételben állt föl minden szerve a Szövetségnek, ilyen az Elnökség, az Országos Tanács, az Országos Kongresszus stb. Ugyanezt kell alkalmazni a járásokra is.

Valós veszélynek tartja, hogy az MKP a járásokban megpróbálja kiszorítani a másik két platformot?

Ha elkezdődik a kiszorítósdi a Szövetségben, akkor az a párt végét fogja jelenteni.

Említette, hogy lesznek, akik távoznak a Szövetségből. A napokban jelentette be a Híd két korábbi tagja, akik magas állami pozíciót is betöltöttek, Csicsai Gábor és Érsek Árpád, hogy elhagyják a Szövetséget. Elmondták, hogy elégedetlenek a Szövetség eddigi munkájával, és ők már az alakuláskor sem voltak hívei a közös párt létrehozásának. Csalódás önnek a kilépésük?

Köztudott volt, hogy sem Érsek Árpád, sem Csicsai Gábor nem támogatta a Szövetség létrejöttét, nem is szavazott mellette a Híd utolsó kongresszusán. Tehát ez egy várható lépés volt részükről.

Ami a szakmai munkát illeti, az ajtó mindenkinek nyitva állt, jöhetett bárki, bármilyen ötlettel, és sokan jöttek is.

Szakmai kérdésekben nem egyszer konzultáltunk Érsek Árpival és Csicsai Gabival is ez alatt a pár hónap alatt.

És ha már a szakmai munkát említjük, hangsúlyoznám, hogy odafigyelünk arra, mi történik a parlamentben és a kormányban. Parlamenten kívüli ellenzéki pártként több javaslattal is éltünk. Legutóbb a Sajón fenyegető ökológiai katasztrófa kapcsán mondtuk el, hogyan kellene és lehetne ezt elhárítani. De említhetném azokat a javaslatainkat is, amelyekkel a kis- és középvállalkozókat sújtó energiaár-emelkedések enyhítésére tettünk. A kórház- és a bírósági reform kapcsán pedig kiálltunk a Besztercebányai Kerületi Bíróság, illetve a déli járási kórházak megtartása mellett.

Ők ezt nem teljesen így látják.

Mondhatok példákat, témákat, amiket velük konzultáltunk, említhetném a földelkobzást a Beneš-dekrétumok alapján, vagy azokat a stratégiai anyagokat, amit a kormány fogadott el, például a közlekedésügyi minisztérium anyagait, amelyek leállították Dél-Szlovákia fejlesztését, de mondhatnék mezőgazdasági témákat is.

Számít arra, hogy mások is követik ezt a két embert?

Ez az a téma, amiről a beszélgetés elején szó volt: ha lesznek olyan községek, városok vagy járások,

ahol az egyes platformok megpróbálják erőből biztosítani pozíciójukat, hogy ahol a Híd az erősebb, ott az MKP-sokat nyomják el, ahol az MKP az erősebb, ott a hidasokat, akkor biztos, hogy lesz még távozás.

Minél több helyen tudnak megegyezni, annál valószínűbb, hogy nem lesz, vagy kevesebb lesz. Tartok attól, hogy lesznek még, akik távozni fognak.

Remélem, hogy az esetleges további távozásokról nem a sajtóból értesülök. Meg kell, hogy mondjam, hogy Árpi és Gabi esetében ez meglepett. Sok mindent végigcsináltunk az elmúlt tíz évben. Azt gondoltam, hogy a Szövetséggel kapcsolatos eltérő véleményünk ellenére vagyunk olyan jó viszonyban, hogy előbb szólnak nekem, mint a sajtónak. Főleg, hogy a hír megjelenése előtt két nappal egy rendezvényen még személyesen is találkoztunk.

Ha már a személyi kérdéseknél tartunk: tavaly ősszel problémaként merült fel a Szövetségben, hogy Jakab Elemér járási platformelnök lett. A másik két platformnak ez nem tetszett. Sikerült ezt megoldani?

Valóban vannak, akik nem szeretik Jakab Elemért, de nem látom értelmét annak, hogy most elkezdjünk azon vitázni, hogy ki az, akinek véleményünk szerint ebből a pártból távoznia kellene. Más platformokból is lehetne mondani olyan neveket, akiknek a távozása jót tenne a Szövetségnek. Ezért nem látom értelmét annak, hogy bárki megpróbálja megkérdőjelezni Jakab Elemér pozícióját, akit a helyiek választottak meg a járási platform vezetőjének. Ráadásul a Nagymihályi járásban, ahol 16 közös polgármesterből 11 hidas. Ez többek között Jakab Elemér munkája. És ez a 11 polgármester most a Szövetség polgármestere lesz. Ezt ezen a prizmán keresztül kell nézni.

Viszont Jakab Elemérnek voltak botrányai, egyrészt a szakdolgozata vagy az ukrajnai diplomája, és volt néhány furcsa szavazása a parlamentben. Nem tart attól, hogy ez a Szövetségre is visszaüthet?

De az a munka, amit a a régióban végzett, sikeres volt. 10 éven keresztül a Híd sikeres volt ott, és azt kell nézni, mennyire lehet sikeres a Szövetség is abban a járásban. Minden embert meg lehet kérdőjelezni bizonyos okokból. De hogyha ezen az úton elindulunk el, akkor annak nem lesz jó vége.

Lajos P. János